A grapefruit magyar nevéről

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai I.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 85. évf. 1961., 347. oldal.

Folyóiratunk ez évi első számának 98. lapján Prohászka János azt közli, hogy a budapesti izraeli követség tájékoztató kiadványában a grapefruit nevű déligyümölcsöt a citrancs szóval magyarítja. Felveti a kérdést, honnan vehette a követség ezt a szót, amit ő egyetlen keze ügyébe eső szótárban sem talál. Csak a Magyarosan 5. évfolyamában (1936. év, 63. lap) lelt egy hasonló adatra, ott azonban citromcs szerepel.

Nem nehéz azonban megállapítani, hogy a citrancs szót az izraeli követség mégiscsak valamelyik közhasználatú szótárunkból meríthette. Mert a citrancs szó a grapefruit magyar neveként 1942 óta, azaz az első szótári adat óta nem kevesebb mint kilenc kétnyelvű szótárunkban található: a Kelemen–Thienemann-féle Magyar–német nagyszótárban (1942), az Országh-féle angol–magyar kéziszótárban (1948), kisszótárban (1955) és nagyszótárban (1960), a magyar–angol nagyszótárban (1953), az Eckhardt-féle francia–magyar nagyszótárban (1953), kéziszótárban (1955) és kisszótárban (1955), valamint a Halász-féle magyar–német nagyszótárban (1957).

https://images.pexels.com/photos/209549/pexels-photo-209549.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&dpr=3&h=750&w=1260

Megtalálható ezeken felül citroncs alakban a Yolland-féle angol–magyar szótárnak Róna Évától származó 1937-ben megjelent függelékében (Pótlás). Prohászka a szót sajnos e művek egyikében sem kereste, hanem megelégedett a megbízhatatlansága, számos téves adata miatt az e századi kétnyelvű lexikográfiánk mélypontját jelentő Biró–Willer-féle angol–magyar zsebszótárral, amelyben a grapefruit szónak egy más, helytelen magyar ekvivalense található.

A citrancs szó gyakori előfordulása újabb szótárainkban annak következménye, hogy a grapefruit a banánnal együtt a harmincas években Magyarországon is terjedni kezdett. Karácsony Sándor írja 1939-ben: „Nemrég kaptunk rá a grape fruit-re. Nagy a tanakodás, mi legyen a neve nálunk: citroncs, óriásnarancs, vagy zsidódinnye? Attól félek, mégis csak óriásnarancs lesz, vö. Nadányi Zoltán versét” (A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja. Exodus kiadás, 160). Egy másik magyarítási kísérletről Kosztolányi emlékezik meg. Kisfia dadájáról írva említi, hogy „a drogériát szagosbolt-nak, a grape fruit-ot citromnarancs-nak hívta” (Túlvilági séták 2., az Erős várunk a nyelv c. kötet 102. lapján. Kosztolányi cikke a Pesti Hírlapban jelent meg, feltehetőleg a harmincas évek első felében). Azokban a szűk körökben azonban, amelyekben nálunk ezt a gyümölcsöt ismerték, az angol elnevezés után legjobban a citrancs neve terjedt el. A harmincas években e sorok írója is olvasta a budapesti napilapokban, illetve hallotta az élelmiszerüzletekben, a nagyobb gyümölcsboltokban. Emlékezete szerint a Karácsony és Kosztolányi említette többi elnevezés újságokban vagy a kereskedelmi forgalomban nem volt használatos.

screenshot_2020-08-25_idegenszo-tar_idegenszo-tar.png

A grépfrút szó szócikke Tótfalusi István 2004-es Idegenszó-tárában
(kattints a nagyobb méretért)

A citrancs megnevezés olyanféle vegyülékszó nyelvünkben, mint az ucsora és a csokréta. Találóan jelöli meg a grapefruit jellemző tulajdonságát, azt, hogy egyesíti a narancs alakját a citrom színével és savanykásságával, mintha e kettő hibridje volna. Szerencsésebb megnevezés, mint a grapefruit összetétel az angolban, mely szó szerint szőlőgyümölcsöt jelent. Nyilván azért adta első angol megnevezője ezt a nevet neki, mivel csecsemőfej nagyságú gyümölcsei fürtökben nőnek. Egyéb hasonlósága azonban nincs a szőlőhöz. (Első előfordulása az Oxford English Dictionary szerint 1851-ben a londoni világkiállítás katalógusában.)

https://www.citrus.com/wp-content/uploads/2018/08/Rio-Red-Grapefruit-Tree-04.jpg"csecsemőfej nagyságú gyümölcsei fürtökben nőnek"

Prohászka, nem tudva arról, hogy nyelvünkben a citrancs szónak van már némi múltja, megkérdezi, milyen magyar nevet is adjunk a grapefruitnak. Kérdése nem indokolatlan, mivel elképzelhető, hogy idegenforgalmunk és külkereskedelmünk növekedése folytán előbb-utóbb ez a déligyümölcs is ismét megjelenik nálunk. Prohászka az óriásnarancs elnevezésre adja le voksát. Arra a szóra, melytől Karácsony intette szócsinálóinkat, mint a Riesen- kezdetű német összetételeknek szerinte magyartalan szellemű és szolgai fordításától.

Nem támogatja az óriásnarancs elnevezést a Magyarosan folyóiratnak azon állítása sem, hogy ennek „természettudományi szakirodalmunkban tisztes múltja van”. Ennek a tisztes régiségű szakirodalomnak nem jártunk utána, csupán azt állapítottuk meg, hogy a „kezünk ügyébe eső” mai magyar alapvető növénytani szakkönyvek az egyik magyar elnevezést sem használják. Kárpáti Zoltánnak Kertészeti növénytana (Bp., 1953. 2: 539), Soó Rezsőnek Fejlődéstörténeti növényrendszertana (Bp., 1953. 518) avagy a Mezőgazdasági lexikon (Bp., 1958. 1: 446) mind vagy angol nevén, vagy többféle latin neve valamelyikén tartják számon.

https://images.unsplash.com/photo-1577234286642-fc512a5f8f11?ixlib=rb-1.2.1&auto=format&fit=crop&w=1575&q=80Óriásnarancs vagy citrancs?

Nincs szükség az óriásnarancs névre, mert minek adjunk valaminek második nevet is, amikor már van egy többé-kevésbé meggyökeresedett neve. Ráadásul pedig az óriásnarancs elnevezés még megtévesztő is. Mert alakján kívül a grapefruitnak igen kevés köze van a narancshoz. A citrancs savanykás-kesernyés ízű gyümölcs, amit alapos megcukrozás nélkül nem is szokás fogyasztani. Aki azt hiszi, hogy óriási méretű narancsot vett, amikor grapefruitot vásárolt, az bizony alaposan csalódik.

Országh László