Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Jonatán

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai VII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 92. évf. 1968., 107–108. oldal. A hazánkban legismertebb almafajta meghonosodásának, neve közismertté válásának hosszú története van. Ezt a tetszetős piros színű, jó ízű, bőven termő és könnyen szállítható almafajtát először az Egyesült…

Tovább olvasom

A vezetéknév születése

A nyelvek világában V.

Ma Magyarországon mindenki törvényileg van kötelezve kételemű név viselésére. Első eleme a vezetéknév, második a keresztnév. Ez a helyzet is történeti fejlődés eredménye. Nevek azóta vannak, mióta az ember beszél, azaz bizonyos hangokhoz bizonyos meghatározott képzetet kapcsol. A beszéd kezdetleges…

Tovább olvasom

Mokasszin

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai VI.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 92. évf. 1968., 106–107. oldal. Ez a szó eddig sem volt ismeretlen nálunk, azonban a közelmúltig csak könyvekben, a serdülőkorú fiúk olvasmányaiban élt. Hat-nyolc évvel ezelőtt a divat szeszélye a szót egy új értelemárnyalattal gazdagította,…

Tovább olvasom

Nyelvészeti séta – a térképen

A nyelvek világában IV.

Nagyon sok ember szeretné tudni, hogy miért nevezik úgy a faluját, városát, ahogy nevezik, honnan ered a Duna vagy a Tisza neve, mit jelenthet falujának vagy városának ez vagy az a dűlőneve. Egész természetesnek tekinthetjük ezt a kíváncsiságot. Helységneveink, folyóneveink, dűlőneveink általában…

Tovább olvasom

Gemkapocs

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai V.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 72–73. oldal. Minden hivatásszerűen írással foglalkozó ember, hivatali vagy irodai dolgozó jól ismeri ezt az apró jószágot. Az ÉrtSz. szerint „Rugalmas drótból készült, elnyújtott O-alakú kapocs, amelynek kettős hajlata két v.…

Tovább olvasom

Jeremiád

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai IV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 359. oldal. Folyóiratunk ez évi 76. lapján Zsoldos Jenő megállapította, hogy téves volna – ahogy eddig történt – e szó megalkotását Toldy Ferencnek tulajdonítani. Cikkében kimutatta, hogy a jeremiád szóval a Pesti Hírlap már…

Tovább olvasom

Szavaink nyomában…

A nyelvek világában I.

Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes…

Tovább olvasom

Dukkózás szavunk története

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai III.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 358–359. oldal. Amióta az utóbbi évtizedben a gépkocsizás hazánkban szemlátomást fellendült, ezt a szót egyre gyakrabban lehet hallani, sőt olvasni is, főleg hirdetésekben. Jelentése, ahogy az Értelmező Szótár körülírta (1:…

Tovább olvasom

Zipzár vagy cipzár?

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai II.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 226–228. oldal. E közismert tárgynak megjelölésére az Értelmező Szótár a húzózár, illetve villámzár elnevezéseket ajánlja, s mint idegenszerűt helyteleníti a jelen cikk címében közölt megnevezést. Szakmai körökben, a ruházati,…

Tovább olvasom

A grapefruit magyar nevéről

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai I.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 85. évf. 1961., 347. oldal. Folyóiratunk ez évi első számának 98. lapján Prohászka János azt közli, hogy a budapesti izraeli követség tájékoztató kiadványában a grapefruit nevű déligyümölcsöt a citrancs szóval magyarítja. Felveti a kérdést,…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása