Nagyon sok ember szeretné tudni, hogy miért nevezik úgy a faluját, városát, ahogy nevezik, honnan ered a Duna vagy a Tisza neve, mit jelenthet falujának vagy városának ez vagy az a dűlőneve. Egész természetesnek tekinthetjük ezt a kíváncsiságot. Helységneveink, folyóneveink, dűlőneveink általában földrajzi neveink – éppen úgy, mint a személynevek – az esetek nagy részében csupán megjelölői valamely földrajzi egységnek, de a nevek mögött nincs olyan jelentéstartalom, mint közneveink mögött. Minden magyar tudja, mit jelent az asztal, az erdő, a folyó, a sziget, a fenyves szó, de vajon hányan tudják, hogy mit jelent Debrecen, Szoboszló, Veszprém, Tata?

Vajon hányan tudják, mit jelent Tata neve?

Persze vannak olyan földrajzi nevek is, amelyeknek tudjuk a jelentését. A Fenyves határrésznév nyilván azonos a fenyves közszóval, a Meggyes nevű helységek neve meg a meggy szóval függ össze. De ha pusztán a mai földrajzi viszonyokat vesszük tekintetbe, nem értjük meg, hogy jelölhet a Fenyves és például a Békástó, Csíkostó egyaránt szántóföldet. Csak úgy, hogy az egykori név megmaradt akkor is, amikor a táj földrajzi jellege megváltozott. A meglevő vagy az egykori növénytakaróra utaló földrajzi nevek közül a legtöbbnek ma is világos a közszói eredete. Mogyorós, Nyíres, Szilas helyneveinkről bárki könnyen megmondhatja, hogy a mogyoró, nyír, szil származékai. De azt már a legtöbben nem tudják, hogy például a Nyárád – patak- és falunév is – a ’nyárfa’ jelentésű nyár származéka. A szó végén levő -d – magában is, más képzőkkel egyesülve is – eleven helynévképző volt valamikor. Ez a képző van meg például a különféle Füredekben, Cegléd nevében és még sok más helynévben is.

Balatonfüred, Tiszafüred víz melletti helyek; nyilván a fürdik igével függ össze a nevük – gondolhatná valaki. Nemcsak gondolhatná, de gondolták is Lillafüred, Tátrafüred névadói. Pedig a régi Füredek (Balatonfüred, Tiszafüred) neve nem a fürdik igével függ össze, hanem a fürj madárnévvel, és a földrajzi neveknek abba a csoportjába tartozik, amely az elnevezett terület (egykori) madárvilágára utaló neveket foglalja magába, mint például Hattyas, Csókás, Varjas stb.

Balatonfüred neve a fürj madárnévvel függ össze

A helynevekkel, általában a tulajdonnevekkel külön tudományág, a névtan foglalkozik. Módszeres eljárással vizsgálja a tulajdonnevek történetét és eredetét. A névtani kutatások eredményei alapján tudjuk határozottan állítani, hogy Füred helyneveink a fürj származékai, s körülbelül azt jelentik: ’fürjes (hely)’, mint Darvas község neve is azt jelenti: ’olyan hely, ahol darvak tanyáznak’. Ez a tudomány deríti fel, hogy Cegléd neve a cegle, cigle ’fűzfás’ tájszó származéka.

Mindezek a példák olyan földrajzi nevek, amelyeknek aránylag könnyen kimutathatók közszói kapcsolataik. Vannak olyanok is, amelyek teljesen azonosak egy-egy közszóval, sokan mégse mernének azonosságra gondolni. Pedig a Kemence helynév azonos a kemence közszóval, Pest neve is a nyelvjárási pest ’kemence’ szóval. A névadás indítékát mindjárt megértjük, ha felidézzük, hogy számos falu határában van Szénégető, Téglaégető dűlőnév. Az emberi tevékenység nyomait őrzik az ilyen nevek az irtás közsóval azonos Irtás és az azonos jelentésű Irtvány, Irtovány, Ortvány helynevekkel együtt. De még az egyházak védőszentjének nevéből keletkezett helységnevek is, például Szentmárton, Szentmiklós, Szentimre, Szentjobb, szintén ebbe a csoportba tartoznak, mert eredetileg nyilván magát a templomot – tehát az emberi alkotást – jelölték a védőszent nevével, és csak később a templom körül kialakult települést, amely szintén az ember tevékenységének eredménye.

Vannak olyan helynevek is, amelyek hangzásukra nézve azonosak egy-egy személynévvel. A legkönnyebben felismerhető példa Izsák község neve. Az e típusba tartozó helynevek – nem tekintve az újabb alakulású dűlőneveket – nemcsak hangzásra azonosak a megfelelő személynevekkel, hanem eredetükre nézve is puszta személynevek.

Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai

A magyar helynévadásnak egészen tipikus, a környező szláv, germán és román nyelvű népekétől teljesen eltérő, de török nyelvű népeknél meglevő esete az, hogy minden képző nélküli puszta személynév, törzsnév, nemzetségnév, népnév és foglalkozásnév helynévvé válhat. A magyar helynevek rendszerében a valóságos birtoklás nyelvi kifejezésének legrégibb formája ez. A honfoglaló magyarság törzsneveiből alakult helynevek (Nyék, Jenő, Megyer, Gyarmat, Tarján stb.) már a X. században kialakultak, de a személy-, nép- és foglalkozásnevekből valók is (például Tas, Üllő, Jutas, Csanád, Szabolcs; Lengyel, Szász, Német; Ács) a XI–XIII. században keletkeztek. Személynévből lett helyévvé Izsák és Gasztony, Debrecen és Szoboszló, Veszprém és Tata.

Debrecen személynévből lett helynévvé

A névtan kutatója nem áll meg ezen a ponton, hanem tovább kutat akkor is, ha sikerült megállapítania, hogy valamely helynév személynévi eredetű. Igyekszik felderíteni a személynév eredetét is. Ez persze nem mindig sikerült. Gyakran csak annyit tudunk meg, hogy milyen nyelvű néptől vettük a kérdéses nevet. Debrecen neve például török eredetű személynévből keletkezett; jelentését is meg tudjuk mondani: ’mozogjon’. Szokatlan név a mi korunkban, de a régi törököknél és a régi magyaroknál is szokásosak voltak az ilyenféle nevek. Debrecen közelében van Balmazújváros; e névnek Balmaz eleme szintén török eredetű személynév, és azt jelenti: ’nem való’. Ennek az úgynevezett óvó névnek pontos magyar megfelelője megtalálható régi okleveleinkben.

Hoffmann István: Helynevek nyelvi elemzése

Ma Veszprém és Vas megyében van Nyőgér nevű falu, régen Biharban is volt. Népnévi eredetű, olyan, mint a Német és a Lengyel. A kérdés már most az, milyen nép volt a nyőgér nép. Középkori latin és német nyelvű krónikákban fordul elő ez a szó. Kun eredetű. A kun nöger szó jelentése ’társ’; voltaképpen tehát nem is igazi népnév, hanem Kun László király kun származású, társai, szolgái, katonái. Így az ebből keletkezett helynév átmenet az igazi népnévből és a foglalkozásnévből alakult helynevek között.

Az is előfordulhatott, hogy a népnévből személynév lett előbb, és az így keletkezett személynevet alkalmazták helynévként.

Papp László