Cs. Szabó László (1905–1984)Kossuth-díjas író, esszéíró, kritikus
„Cs. Szabó László rendkívüli képességekkel rendelkezett ahhoz, hogy egész életében szivacsként szívja magába az újat, miközben egy eminens biztonságával azonnal rendszerezze és kapcsolja is a meglévő ismeretekhez. Ez képezte szilárd…
Borsos Miklós (1906–1990)Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrász, éremművész, grafikus
„Alkotásai, amiket elénk hozott, mondanivalóban és megjelenési formában olyan bensőségesen gazdagok, hogy nemcsak önmagukra figyelmeztetnek, hanem a további fejlődés lehetőségeit is érzékeltetik velünk. Művészete…
Bessenyei György (1746–1811)Költő, drámaíró, bölcseleti író, röpiratíró, "a bihari remete"
„Hatásának legerősebb és legelevenebb tényezői a magyarság megszilárdítására, fejlesztése és művelése érdekében közzétett röpiratai.” (Beöthy Zsolt)
„Életműve lényegében tanító jellegű bölcselkedő…
Berzsenyi Dániel (1776–1836)költő, esztéta, tanulmányíró „a niklai remete”
„Nézete szerint a béke, a kultúra, a műveltség az emberi boldogság alapjai. Korai ódái a klasszikus, maradandó emberi értékeket hirdetik, a napóleoni háborúk idején a magyar nemesi összefogást és az önfeláldozó hazafiságot…
BERNÁTH AURÉL (1895–1982) Bernáth Aurél kétszeres Kossuth-díjas festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író
„Írói munkássága nagyrészt emlékezésekből tevődik össze. Az avantgárd utáni, a »természetelvűséget« követő festészetének formai és esztétikai rendszerével a harmincas évektől a…
BATSÁNYI JÁNOS (1763–1845) költő, műfordító
„A költő magára vette a hasznossági, társadalmi-szolgálati funkciót: már nem megmagyarázni, hanem mintegy megváltoztatni kívánja költészetével és vezérszerepével a világot.” (Margócsy István)
„Első forradalmár költőnk, aki a személyesség addig nálunk nem…
BÁLINT SÁNDOR (1904–1980) néprajztudós, művészettörténész, a történelemtudományok kandidátusa
„Fölbecsülhetetlen értékű néprajzi kutatásai mellett tanári munkássága is kiemelkedő volt, magánélete és pedagógusi léte elválaszthatatlanul összefonódott. Pedagógiájában legfontosabbnak vallotta a jó…
BALASSI BÁLINT (1554–1594) költő, drámaíró
„Nyolc nyelven értő, fölényesen művelt, ragyogó költői tehetség, európai fölszabadult szellemű, humanista, reneszánsz egyéniség: szépség, vitézség, tisztaság és emberség iránti vágy vezérli. Költészetének titka az önkifejezés és a megformáltság harmonikus…
BABITS MIHÁLY (1883–1941)író, költő, műfordító, esszéista
„A hangulatok, fordulatok, versalakok százai szövődnek egybe lírájában, mindegyik tárgya megkapja a maga új színét, stílusos formáját. Zörejes hang csak akkor tör elő költészetéből, amikor a világháború kétségbeeséssel tölti el. Ez időtől…
ARANY JÁNOS (1817–1882) nagyepikus, költő
„Egy dologért biztosan érdemes magyarnak születni: azért, hogy Arany Jánost eredetiben olvashatjuk.” (Nemes Nagy Ágnes)
„Nagy elmédet csak nagy szíved múlta felül. A hazafi, férj, atya és barát példányképe voltál. A képzelet magas röptét s a szív mély…
