Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Tényleg meghalt a könyv?

MOZAIK – Rékai Gábor beszélget könyvekről és a 2025. könyvhétről Kiss Gáborral a Rádió Bézsben. 2025. június 17.

Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója, vezetője, tulajdonosa, akihez mindenféle könyvügyben elsősorban fordulunk. Nehéz volt behozni ezt a másfél mázsa könyvet, amit letettél az asztalra?

Nem volt nehéz, mert a könyv édes teher. Ez már a 96. Ünnepi Könyvhét volt, tehát ez a 30-as években indult, a múlt században Supka Géza kezdeményezésére, és olyan nagy írók vettek részt az első könyvheteken, mint Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Móricz Zsigmond; ez volt a klasszikus kora a könyvhétnek a két háború között.

0001.jpgKiss Gábor a 96. Ünnepi Könyvhéten

Tovább olvasom

Szent Máté-breviárium

https://www.holyart.com/blog/wp-content/uploads/sites/10/2022/09/Saint-Matthew.jpg

Szent Máté (? – 60 körül)
szinoptikus evangélista

Máté különös figyelemmel gyűjtötte, s őrizte magában az Úr szavait és beszédeit. Miután rendezte, mint mondás- és beszédgyűjteményt adta tovább. Az Úr mondásait Máté úgy foglalta elbeszéléseibe, ahogy az ékszerész foglalja aranyba a drágaköveket. Egymás után fűzte a hasonló tartalmú, de eredetileg függetlenül elhangzott beszédeket, és így jött létre a hegyi beszéd, a példabeszédek, a farizeusok feletti jajkiáltások és az eszkatologikus beszéd gyűjteménye.” (Diós István)

„Az evangélium révén elég mélyen megismerhetjük az evangélista gondolatvilágát, mert alkotása teológiai mestermű. Ezt annak ellenére mondhatjuk, hogy a kész mű nem az ő tollából származik, hanem valamelyik tanítványa foglalta írásba röviddel az ő halála után. Máté Jézus legszűkebb tanítványai köréhez tartozott. Neki köszönhetjük Krisztus szavainak és beszédeinek alapvető gondolatát, azt, hogy »az Emberfiának hatalma van a földön a bűnöket megbocsátani!« Jézus az irgalmasság evangéliumát hirdeti és éli, Máté pedig azzal, hogy meghívást kapott tőle, az isteni irgalmasság részese lett, evangéliuma pedig az isteni irgalom evangéliumává.” (Koller Gyula)

A Máté-evangélium elárulja, hogy szerzője nemcsak elbűvölő elbeszélő, hanem hatalmas rabbinikus tudással is fel van vértezve, ismeri a prófétai könyvek minden apró részletét. A próféták súlyos víziói hajlékonnyá és könnyeddé válnak tolla alatt annak bizonyítékában, hogy a Názáreti Jézus a próféták által megígért Messiás. Máté úgy ír ezekről, mint egy szakképzett írástudó, aki a Szentírás legjobb mestereit hallgatta ifjúsága idején a jeruzsálemi templomban.” (Riskó Mariann)

József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert ami benne fogantatott, a Szent Lélektől van az.

Ímé a szűz fogan méhében, és szül fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, ami azt jelenti: Velünk az Isten.

Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik.

Tovább olvasom

„A könyv jó barát”

A TINTA Könyvkiadó újdonságainak könyvbemutatója, 2025. június

2025. június 11-én a Józsa Judit Galéria egyszerre két eseménynek is otthont adott: egyrészt a TINTA Könyvkiadó 2025. évi könyvheti újdonságainak bemutatója, másfelől a 2025. évi Arany Penna díj átadója kapott helyet a szép kerámia-műalkotások között.

Miután Kiss Gábor, a kiadó igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, elsőként E. Bártfai László legújabb, Nesztelenség, zajtalanság, csendesség című könyvét mutatta be Frenyó Zoltán, aki megjegyezte, hogy egészen sajátos olvasmány a könyv, ugyanakkor szerves folytatása a szerző saját korábbi köteteinek (Párbeszéd az Úrral, A hallgatás alakzatai, Elrendelt hallgatás). Épületes, szórakoztató munka – folytatta Frenyó Zoltán –, amely a legkülönfélébb diszciplínák szempontjából vizsgálja tárgyát (fizikus, hangmérnök, szociológus, költő, nyelvész stb. szemszögéből). Miközben a modern társadalomban mindent eluraló zajról is szól, a könyvön végighúzódik egy kérdés: természetes-e a csend vagy nem? De számos egyebet is megtudunk, kiderül például a három bölcs kis majom eredete (a szájat/szemet/fület befogók). A könyv minden forrást feltüntet. Frenyó Zoltán végül azoknak ajánlotta a kötetet, akik szeretik egyben látni műveltségünk elemeit.

Képgaléria a könyvbemutatóról. A fotókat Mátyási Dániel készítette

A bemutatott újdonságok közül másodikként Cseresnyési László beszélt Ara Rauch Szókereső írószótáráról. Kezdésként a TINTA Könyvkiadó legnagyobb sikeréhez, a Magyar szókincstárhoz hasonlította a kötetet, amely magyar főnevek szókapcsolatait tartalmazza. Elhangzott egy érdekes példa is, magyarul "kötjük" a biztosítást, angolul "kivesszük" (take out insurance), japánul pedig "belemegyünk". Mint Cseresnyési László kiemelte, az írószótárban kollokációk, azaz szisztematikusan együtt előforduló szavak (szókapcsolatok) szerepelnek. Rövid közönségtesztből kiderült, hogy a jelenlévők közül mindenkinek ugyanaz ugrik be a "velőtrázó" szóról ("sikoly", természetesen). A statisztikák szerint a szótárak 40-45%-a főnév, és a Szókereső írószótár is ezek felől közelíti az együtt előfordulásokat, ami nagy előny, mert a főnévből könnyebb megtalálni a hozzá kapcsolódó szót. Cseresnyési László végül humorosan a – hozzá hasonlóan – "bomló, oszló memóriájúaknak" ajánlotta a kötetet, illetve az írással és fordítással foglalkozóknak.

Képgaléria a könyvbemutatóról. A fotókat Mátyási Dániel készítette

Az alkalmat megragadva ekkor Kiss Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője egy rövid méltatás után (amely ITT elolvasható) átadta Ara Rauchnak a Szókereső írószótárért az Arany Penna díjat.

Ezután rátért az est harmadik "főszereplőjére", a Top 2500 magyar–olasz főnév című kötetre. A könyv a 2500 leggyakoribb és legfontosabb magyar főnévnek adja meg a pontos olasz megfelelőjét, a főnevek jelentését pedig egy-egy találó példamondat világítja meg. A magyar példamondatot pontos olasz fordításban párhuzamosan is közli a kötet, és az olasz szavak kiejtési mutatója is segíti a kiadvány használóját.

Képgaléria a könyvbemutatóról. A fotókat Mátyási Dániel készítette

Negyedikként Bárdosi Vilmos emeritus professzor Ugrasszuk ki a nyulat a bokorból! című kötetéről esett szó, amely 800 közkeletű szólás jelentésmagyarázatát tartalmazza, de ami talán még fontosabb, keletkezésük nyelv- és kultúrtörténeti hátterét is megvilágító eredetmagyarázatokkal is szolgál. Kiderül például belőle, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, a dugába dől szólásunk a kádármesterséghez, az ismeri a dürgést kifejezésünk pedig a vadászathoz kapcsolódik.

Kiss Gábor zárásként a talányos című Dumaszótárról beszélt, amely 7200 közhelyet gyűjt egybe tematikus elrendezésben. "Mi a közhely?" – tette fel indításként a kérdést, nem tagadva, hogy gyakran lesajnáljuk a közhelyeket (lásd gyakori jelzőit: "elcsépelt", "agyonhasznált", "unalomig ismételt"), nem illik használni őket, pedig nagy igazságokat tartalmaznak. Mint kiderült, a kötet létrejötte annak köszönhető, hogy a kiadóban tizenöt gyakornoknak kellett feladatot adni, akiknek az lett kiadva, hogy a magyar újságok és folyóiratok régi számaiban böngésszenek az Arcanum adatbázisban, rákeresve a "közhely" szóra, mivel legtöbbször úgy fordulnak elő a közhelyek, hogy az újságíró például így kezdi a mondatot: "Nem akarok azzal a közhellyel élni...", majd mégis leírja. 150 év sajtótermését 10 évekre felosztva roppant adatbázis gyűlt össze, amit gondosan megszerkesztve (a duplumokat és a fölöslegeseket törölve) végül 7200 közhely maradt, és ezeket 315 fogalomkörbe csoportosította az álneves szerző, Cserháthalápy Halápy Gábor. Kiss Gábor végül megosztott a közönséggel a saját kedvencei közül három közhelyet: A focit gólra játsszák; A könyv jó barát; A legjobb nőt is unja valaki.

Képgaléria a könyvbemutatóról. A fotókat Mátyási Dániel készítette

Végül meginvitálta a hallgatóságot a küszöbönálló 2025-ös Ünnepi Könyvhét 31-es pavilonjához, az est pedig kötetlen pogácsafogyasztással és borozással zárult.

A TINTA Könyvkiadó újdonságai kedvezményes áron megrendelhetők a www.tinta.hu-ról!

Szent Márk-breviárium

https://zarandok.ma/wp-content/uploads/2023/10/Szent-Mark-Custom.jpg

Szent Márk (Kr. u. 14 – Kr. u. 64)
evangélista

„A rómaiak, látván, hogy Péter megöregedett, kérték Márkot, foglalja írásba az evangéliumot, amelyet Péter hirdetett nekik. Márk ezt meg is tette. Kr. u. 50–60 között írta evangéliumát, melyet Szent Péter prédikációiból állított össze. Ha Szent Márk evangéliumát olvassuk, mintha Péter szavát hallanánk. Ezért találhatunk apró részleteket Márknál, amelyek csak szemtanútól származhatnak.” (Diós István)

Evangéliuma a csodáké, amelyeknek Péter apostol maga volt a szemtanúja, és az ő tömör, szűkszavú módján, szenvedélyes lendületével rögzítette Márk. Pl. Jairus leányának meggyógyításánál szinte halljuk a tömeg zajongását és a siratóasszonyokat, vagy látjuk, ahogy Jézus a hajó végében egy párnán aludt. Márk az egyiptomi kopt ortodox egyház megalapítója, melynek Alexandriában ő volt az első püspöke. Itt is voltak ellenzői a jézusi tanításoknak. Húsvét napján elfogták Márkot, és lovakkal vonszolták végig az utcákon, éjjelre börtönbe zárták. Ekkor jelent meg neki Krisztus feltámadott testben. Másnap kínzói újra végighurcolták, ekkor halt vértanúhalált. Velencei kereskedők 828-ban megszerezték ereklyéit, és az arabok pusztítása elől Velencébe vitték. Ettől kezdve Szent Márk Velence védőszentje. Emellett a közjegyzők, a gyógyszerészek, a festők, a cipészek, a titkárok és a tolmácsok védőszentje.” (Riskó Mariann)

Márkot eredetileg Jánosnak hívták, és később kapta – beavatási névként – a Márk nevet. A Marcus név a „marco” (nehéz kalapács) szóból ered. Márk úgy formálta az embereket, ahogy a kalapács alakítja a vasat. Ő egy olyan beavatáson ment keresztül, amely a magasabb világok megismeréséhez az oroszlán csillagkép szellemi lényeinek segítségét használta föl. Innen ered Márknak a bátorság és az erős akarat különleges tulajdonságait jellemző szimbóluma, az oroszlán. Velence címerén is ott látható az oroszlán, s a Szent Márk teret róla nevezték el.” (Sarkadi Melinda)

Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higgyetek az evangyéliomban.

Úgy tanítja vala őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.

Ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanemha egyedül az Isten?

Az ember Fiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani.

Tovább olvasom

Arany Penna díjat kapott a Szókereső írószótár szerzője

Ara Rauch a TINTA Könyvkiadó 2025. évi Arany Penna díj jutalmazottja. Alább a díjátadón elhangzott beszéd írott változata olvasható.

Kedves Ara, kedves díjazott, kedves barátaim! Az idei díjazott neve egy írói művésznév, a név mögött Raucné Fodor Aranka rejtőzik.

Az Arany Penna díj a TINTA Könyvkiadó által 2000-ben alapított elismerés, amit a kiadó minden évben a legnívósabb és közönségsikert arató kiadványa elkészítőjének ítél oda. Az elmúlt 25 évben 22 személyt jutalmaztak vele.

Az idei díjazott főszerkesztésében az elmúlt évben jelent meg a rejtelmes című Szókereső írószótár. A szótár alcíme Magyar főnevek szókapcsolatai. A szótár a kiadóban kisebb-nagyobb kihagyásokkal és zökkenőkkel több mint egy évtizedig készült. A végső formáját Ara Rauch adta meg a 828 oldalas szótárnak, amely 6500 magyar főnév 124 500 jellegzetes szókapcsolatát, nyelvészeti terminussal élve kollokációját tartalmazza. Gondoljunk bele, micsoda hatalmas szellemi kihívás és feladat volt a 124 500 több szavas nyelvi egység kiválasztása és a szókapcsolatok legjobb helyének megkeresése a szótárban.

05aranka-viola-gabor.jpgKiss Gábor, Temesi Viola és Ara Rauch az Arany Penna díj átadóján (Fotó: Mátyási Dániel)

Tovább olvasom

„Én a magyar nyelvre tettem fel az életemet”

33 éves archív interjú Lőrincze Lajos nyelvésszel, halála előtt másfél évvel

Elhangzott a Szabad Európa Rádióban 1992. május 24-én. Lőrincze Lajos nyelvésszel Tamás Ottó beszélgetett. Az interjú itt hallgatható meg: Bing-videók

Lőrincze Lajos, a hagyományőrzően megújuló, törvényeiben fel-felfrissülő magyar írás- és közbeszéd gazdája, gazdálkodója, vagyis nem nyelvi babonákba, rigolyákba kívánja balzsamozni, purifikálni ezt a nyelvet, hanem épp ellenkezőleg: használni, működtetni óhajtja, mozgékony életerejét, befogadás kész dinamizmusát. A szót értés eszközeként, a közösség egyik megtartójaként, hiszen a nyelv természetesen épp annyi feszültséggel gazdag, amennyi harmóniával. És ő aztán csakugyan nyelvén érzi édes és keserű ízét az anyanyelvnek. Lőrincze Lajos, aki magyarul beszél, írja és mondja csupa nagybetűvel ezt a nevet. Indoklásképpen talán csak ennyit, érdeme számos, köszönetképpen ez a legkevesebb.

Egy kórházi ágyon fekszik ugyan Tanár úr, de úgy látom, hogy mind fizikailag, mind szellemileg a körülményekhez képest jó állapotban. Hogy bírja ezt türelemmel?

Én nagyon türelmes vagyok, és ezt csodálják is egyrészt az orvosok, másrészt itt, a betegtársak, hogy nem sok-e ez már, és nem unatkozom-e szörnyen. Én mindig mondom, hogy tulajdonképpen életemben nem unatkoztam, mert foglalkoztat az, amit olvasok, foglalkoztat az, amire gondolok, most meg pláne, hogy a Rádióban is felkértek, hogy az Édes anyanyelvünk című adást, ami éppen 40 esztendeje indult meg ebben a formában, tehát heti 5 percekben, hogy ismét csináljak néhány adást, illetve rendszeresen, minden héten. Nos, ez új feladatot is ad, és hát jegyzetelek, ennek az érdekében figyelem az életet, már az élet nyelvét, el is látnak itten az orvosok is meg a betegek is kérdésekkel, úgyhogy még kevésbé unatkozom.

http://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/20151124-lorincze-lajos-012.jpgLőrincze Lajos

Tovább olvasom

Márai Sándor-breviárium

https://kep.cdn.indexvas.hu/welove-media/88/49583212-1427412707394912-2817296064237797376-o.exact1980w.jpg

Márai Sándor (1900–1989)
regény- és drámaíró, esszéista, költő

„Öntudatos polgár, aki osztályának összes életformáját ismeri, kérdéseit érti, s felelete is megvan reájuk. Lelkiségében benne hordja fajtájának egész genezisét, beidegzettségét, műveltség-alkatát, éppen ezért nem programszerűen ábrázolja a polgárt, hanem az élet feszült, heves, de bizonytalan és változékony cselekvései közt átéli a polgár életét.” (Várkonyi Nándor)

Értékrendje egészében ellentmondott a népiek szemléletének, de egyes kérdések fölfogásában meglepően közel állt hozzájuk. Veres Péterhez hasonlóan a megmaradást tartotta elérendő célnak, és Németh Lászlóval egyetértve a minőség érvényesülését sürgette.” (Szegedy-Maszák Mihály)

A gondolati tartalom kifejtését, megjelenítését, voltaképpen a közlést a valóság tárgyi tényeire bízza, stílusa tárgyias-intellektuális. Kifejezésmódja a korábbi irányzatokhoz, főleg a »Nyugat« szépségkultuszához viszonyítva dísztelen, sőt olykor egészen kopárnak tűnik.” (Szabó Zoltán)

Az ember nem tud a Teremtő nélkül élni. De a Teremtésben nem csak föld van és tenger és hold és csillagok. Van benne gyalázat, kínzás, vér, ragya és butaság.

Az ember mániákus következetességgel másolja és ismétli az időben bűneit, tévedéseit, gaztetteit és számonkéréseit.

Nem lehet megbánni semmit, amit az érthetetlenül rövid életben szíve és hajlamai sugallatára cselekedett az ember.

Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez. Hinnem kell benne, hogy a madárka tolla se hull ki az Ő akarata nélkül, de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő kezébe tenni le; Isten reám is bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom. S csak ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít.

Milyen nyomorult az ember, mikor Istennel kel viadalra! Isten csak rálehelt az anyagra, s az emberi arc mosolyogni kezdett.

Isten nem jó, és nem rossz. Isten nem emberi. Nézz a lelkedbe, és figyelj. Kérdeztem Istent, de nem felelt. Talán a kérdésben volt a felelet. Isten szűkszavú. Nehéz órákban kegyetlenül tud hallgatni is.

Alázatosan kell szeretni, hittel. Az egész életnek akkor van csak értelme, ha igazi hit van benne. Isten a szeretetet adta az embereknek, hogy elbírják egymást és a világot.

Az ember él egy ember mellett, s nem tud róla sokáig semmit. Egy napon megérzi, hogy nincs már hozzá semmi köze.

Tovább olvasom

Kakukktojás a Szent István Könyvhéten

A Katolikus Rádió interjúja Kiss Gáborral

Az alábbi beszélgetés a Katolikus Rádióban hangzott el 2025. június 3-án.

A közelmúltban megrendezett Szent István Könyvhéten járt Szerdahelyi Csongor, a Katolikus Rádió aki a Tinta Könyvkiadó pavilonjánál állt meg.

1749540390856.jpgBalról jobbra: Kass Iván, Keresztes Zsuzsa, Kiss Gábor és Szerdahelyi Csongor

Kiss Gábor, a Tinta Kiadó alapítója-vezetője a beszélgetőtársam, a Szent István Könyvhéten vagyunk. Sok az érdeklődő a könyves standoknál. A Tinta Könyvkiadó nem egy kifejezetten vallásos irodalommal foglalkozó kiadó, de a keresztény kiadók seregszemléje nem idegen a kiadótól. Kiss Gábort kérdezem tehát, hogy miért vannak itt?

Tovább olvasom

Szavak átváltozása

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2012. május.

Talán nem baj, s nem is tetszik dicsekvésnek, ha elárulom, hogy nekem nyelvészként a legkedvesebb időtöltésem a szavak hol csupán árnyalatnyi, hol viszont szembeszökő, szinte kirívó változásainak vizsgálata s e módosulások felderítése, kinyomozása. Gyakran pusztán jelentésváltozásról van szó; arról, hogy valamilyen, néha kikutatható, máskor kideríthetetlen ok miatt valamelyik szavunk valamelyik jelentése vagy megváltozik, vagy egyszerűen eltűnik. Szemléletes példa erre – természetesen nem véletlenül – az e cikkem első mondatában, annak is az elején található baj főnév. Mai nyelvhasználatunkban túlnyomórészt valamilyen kellemetlenséget, bosszúságot, vesződséget, gondot, bonyodalmat és ehhez hasonlókat jelent, holott amikor vagy 900 évvel ezelőtt szláv eredetű jövevényszóként a nyelvünkbe került, még ’harc, csata’ jelentése is volt. Íme, erre egy példa az 1776-ban megjelent „Boldog halálra készítő új kalendárium”-ból, amelyet nyelvtudományunk egyik legimpozánsabb új kiadványából, A magyar nyelv nagyszótárának III. kötetéből idézek némileg korszerűsített írásmóddal: „Ó érezzem a’ te segedelmedet, hogy nyertes legyek azon a’ rettenetes halállal való bajon. Ugye, jól érezhető, hogy ez a baj gyökeresen eltér minden olyan bajtól, amilyet, illetve amelyet a szó jelentéseiként említettem. Ez itt egyértelműen harcot, viaskodást jelent, ám ilyen jelentését a szónak napjainkban hiába keressük. Átmenet azonban van a régi és az újabb használat között, s ennek nyomai mai nyelvünkben is megtalálhatók, hiszen a párviadalt jelentő bajvívás összetett szó ma sem ismeretlen, sőt él ennek szinonimája, a baj szót szintén tartalmazó párbaj is. Nos, én a következőkben nem olyan példákat mutatok be, amilyenben csak a jelentés módosul, a hangalak azonban változatlan marad, hanem néhány olyat, amilyenben, ha bármily keveset is, de a hangalak is változik. Ezért is adtam írásomnak a „Szavak jelentésváltozása’ helyett a „Szavak átváltozása” címet. E példákban nem a jelentésváltozás a sine qua non, azaz a „kötelező” elem, hanem a hangalak megváltozása, átalakulása.

Első nekifutásra két olyan példát mutatok be olvasóimnak, amelyben jelentésváltozás voltaképpen nincs is, vagy legalábbis nem az a jellemző, hanem a hangalak némi módosulása kelt figyelmet. Az érdekesség kedvéért mindkettőt egy-egy jeles költőnktől merítem. Az elsőt Petőfitől, mégpedig egyik legismertebb verséből. A bemutatandó példa az ő Anyám tyúkja című remekének következő szakasza: „Itt szaladgál föl és alá, / Még a ládára is fölszáll, / Eszébe jut, kotkodácsol, / S nem verik ki a szobából.”

https://scontent.fbud6-4.fna.fbcdn.net/v/t39.30808-6/497594980_3957159221262933_2301989978154024581_n.jpg?stp=dst-jpg_s565x565_tt6&_nc_cat=111&cb=64d46a15-dccda127&ccb=1-7&_nc_sid=aa7b47&_nc_ohc=7INgz0xaHxYQ7kNvwGysNG2&_nc_oc=AdkorijuXF_mtJUzwzB7u8EWwizu_TWxi-JnQr7-80HRncRvclIdDwWVH0tTfdd24AE&_nc_zt=23&_nc_ht=scontent.fbud6-4.fna&_nc_gid=3PDVK14u1uenWddloyCcAQ&oh=00_AfPxpWEDSimRhl2apOuYToQDsJKRLgDTxGr0CDNSai9dxA&oe=684C6446

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása