A népszerű üdítőital, a Coca-Cola márkanév elő- és utótagja is növénynév eredetű: a koka ’Erythroxylum coca’ és a kóla ’Cola acuminata’ összetétele. Az italnak azért adták a Coca-Cola nevet, mert az eredeti recept élénkítőszerként tartalmazott dél-amerikai kokalevél kivonatot, amelyből a kokain is származik. Ízesítőnek pedig kóladiót használnak, amely az ital koffeintartalmát is adja. Az eredeti recept szerint egy liter kólasziruphoz 36,84 gramm kokalevelet kellett keverni. Ezen a mennyiségen többször változtattak, és az 1903-as receptváltásig egy pohár Coca-Colában nagyjából 9 milligramm kokain volt. 1904 után azonban friss kokalevelek helyett már kokainkivonás utáni leveleket használtak, és a kokainszint mikroszkopikus méretűvé csökkent. A Coca-Cola a mai napig is ilyen narkotikummentes kokaleveleket használ a kólaszirup gyártásához.

Vasárnap reggel már korán kipattant a szemem, a húslevesre gondoltam. Sietve, de halkan (a többiek még aludtak) felkaptam valamit. A bevásárlólistát már előző nap bekészítettem a táskámba. Gyors fogmosás és irány a piac!

Sárgarépa-válogatás közben megpillantottam egy hároméves kislányt, aki szemmel láthatóan rettenetesen unatkozott. A kis lurkó nézelődött, nagyon kis cuki volt, rámosolyogtam.

- Anya, anyaaa, anyaaaaa!
- Egy percet várjál már kislányom, fizetek!

...

- Mondjad édesem!
- Mi van annak a néninek felsőjén?? – közben rám mutatot..
- Öhh – mosolygott az anyuka rám – vasmacskák, édesem… – anyuka próbálta rövidre fogni..
- Milyen macska? Anyaaaa, azok nem is cicák…

Anyuka elhúzta a kislányt, aki közben már egyre közelebbről nézte a felsőmet.

Azon gondolkoztam, hogy oké, hogy vasmacska, na de tényleg ez honnét jött. Lassan én is sorra kerültem. Fizettem, alig tudtam odafigyelni, teljesen máshol jártam. Hazaindultam...

Hazafelé sétáltam két teli szatyorral és azon agyaltam, hogy milyen jó lenne most rákeresni az interneten, de nem volt nálam a telefonom. Egyre jobban piszkált a gondolat, hogy honnan jött ez a vasmacska elnevezés.
Végre hazaértem, gyorsan ledobtam a két szatyrot a konyhában, siettem a nappaliba az Etimológiai szótárért, keresem a vasmacskát. Valahol itt lesz a végén.

Á! meg is van!

„Összetett szó, melynek vas előtagja a megnevezett dolog anyagára utal, utótagja pedig a macska horgas karmaival való hasonlóság alapján szerepel az összetételben.”

Na, már ezt is tudom! Boldogan indultam a konyhába. A család persze még mindig szundított. Csendben kipakoltam és pucoltam a sárgarépát…

Kiss Gábor gyermekkora óta Albertfalván él. Nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottságának tagja, a Tinta Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője, nős, négy gyermek édesapja. Felesége és két gyermeke dolgozik a Tinta Könyvkiadóban. Kilenc évig volt az Albertfalvi Keresztény Társas Kör elnöke, munkássága elismeréseként 2011-ben Erdő Péter bíboros jelenlétében vehette át az Albert herceg-díjat.

Farkas Krisztina: Minden ember életében a gyermekkor a legmeghatározóbb. Ön milyen emlékeket őriz ebből az időből?

Kiss Gábor.: Gyermekkorom szünidőit nagyszüleimnél egy ötszáz lelkes kis faluban, Cserháthalápon töltöttem. Mély benyomást tett rám ez a kicsiny, Nógrád megyei falu, ahol a régi világ utolsó lenyomatát tapasztalhattam meg: Az 1960-as években még tovább élt a hagyományos paraszti életforma – otthon mindent maguk állítottak elő – de már megkezdődött a magyar mezőgazdaság átszervezése, a téeszesítés. A 10-15 holdas kisgazdaságokat be kellett adni a közösbe, s ez a folyamat nagyon nehezen haladt.

F. K.: Ön igazi lokálpatrióta.

K. G.: Gyermekkoromban az Allende park területén laktunk, ahol akkoriban családi házak álltak, és Albertfalva szinte még falu volt. A családi házakat azóta lebontották, helyükre hatalmas lakótelep épült. Ne feledjük el, hogy ahol most a Tétényi út végén a patak felett átrobognak az új buszok, ott régen csak egy keskeny gyalogos híd állt. Több mint ötven éve élek Albertfalván: egy négylakásos társasházat építettünk fel a testvéreimmel közösen. Albertfalva azonban nemcsak a lakóhelyem, tanulmányaim színtere – hiszen a Petőfi Sándor Általános iskolába jártam –, hanem a helyhez való kötődést a Szent Mihály-templom is meghatározza. Még István atya hívott 1986-ban a képviselő-testületbe, ahol barátokra találtam. Az Albertfalvi Keresztény Társas Körnek kilenc évig voltam az elnöke. Rengeteg programot szerveztünk. A Társas Kör továbbra is sikeresen működik, számos kulturális rendezvény és egyéb jelentős esemény megszervezése fűződik a nevéhez, melyek közül kiemelkedik a kárpátaljai gyerekek számára létrehozott honismereti tábor. A templom mellett az Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény a másik olyan hely, amelyhez kötődöm. Azt hiszem, valamennyien hálásak lehetünk Beleznay Andor igazgató úrnak a múzeum létrehozásáért. A Pentele utcában nemcsak egy múzeum működik, hanem egy találkozóhely is azok számára, akik Albertfalva múltját kutatják, gyűjtik.

Az ember évezredekkel ezelőtt domesztikálta a ma körülötte élő állatokat. A háziállatok magyar elnevezése kacskaringós úton történt.

Galamb szavunk például a szláv kék szóból ered és ugyancsak szláv eredetű a macska és a kacsa szavunk. A bivaly szó szláv közvetítéssel a latinból érkezett hozzánk. A szamár szó is latin eredetű, de az olasz közvetítette nyelvünkbe. A kecske és a juh szó eredete máig tisztázatlan. Ugyancsak vitatott a tehén szavunk eredete, ősi iráni vagy finnugor származtatása is lehetséges. Aztán egy másik névtípus: kutya, liba, pulyka. Ezek talán állathívogató szócskákból alakultak ki. A disznó és a tyúk honfoglalás előtti török jövevényszavak. Finnugor eredetű szó a ló, melynek származékai, a lovász, a lovag őrzik a szó v hangot tartalmazó ősi formáját, ugyanúgy mint a lovat, lovak toldalékolt alakok. A ló mellett a nyúl szavunk is finnugor eredetű.

A szavakat nem csak befogadtuk, tovább is adtuk: a szamár szó ostoba ember jelentésben a magyar nyelvből került át a szlovák nyelvbe. A házillatok nevének fejlődése nem áll meg, elég, ha utalunk a kacsa szó valótlan hír jelentésére, vagy a liba, tyúk szavaknak a nők nem éppen hízelgő megnevezésére. A háziállatok nevének sokféle eredete kultúrtörténetünk izgalmas nyelvi lenyomata.

Este, megtelt a konyhában a kis szemetes. Na ki viszi ki az udvaron lévő kukába? hangzik az ártatlan kérdés. Hát miért ne is vállalkoznék a feladatra. Indulok, kinyitom az udvaron lévő kuka fedelét, látom tele van, teljesen megtöltötték már a nejlon szemeteszsákok. Eszembe jut, ma még csak péntek van, és csak szerdán fogják elvinni a szemetesek a kukát. Hova fogjuk tenni addig a felgyülemlő hulladékot? Az az érzésem mintha minden nap egyre több és több szemetet termelnénk. Ha vásárolunk, minden becsomagolva műanyag fóliába, a sajt, a szalámi, a Túró Rudi. A tej, a kefir és a gyümölcslé pedig kartondobozban, a savanyúság kis műanyag vödröcskében. Ha valamelyik élelmiszernek aztán otthon nekiállunk megenni, előtte kicsomagoljuk és aztán ott marad a rengeteg csomagolóanyag, ami megy a szemétbe. Amikor pizzát rendelünk, a futár hatalmas papírdobozban hozza, amit aztán külön gond eltüntetni. Reggel kinyitom a postaládát, 4-5 reklámújság benne. Emlékeztek még a három négy évtizeddel ezelőtti időkre, mikor papírhiány volt? Veszel egy új TV-t vagy mosógépet, a hatalmas papírdoboz jól kibélelve hungarocellel. Recsegtetve-ropogtatva töröd össze kisebb darabokra, hogy valahogy betuszkold a szemetesbe.

Aztán eszembe jut nagymamán, aki egy kis nógrádi faluban élt. Bizony ő az 1960-as években nem termelt egy fikarcnyi szemetet sem. Igaz neki volt sparheltje, a hét végére járatott újság éppen jó volt gyújtósnak. De be se került a házba csomagolóanyag, hiszen a népboltban jóformán csak a kenyeret vettük, azt meg csomagolás nélkül a hónunk alatt vittük haza (jókat törve a sarkából). Emlékszem néhány orvosságos üvegre, amit nem lehetett a trágyadombra kidobni, évekig hánykolódott az ablakpárkányon. Szalonnáért, kolbászért csak a kamrába léptünk át, persze, hogy nem csomagoltuk be míg bevittük a házba. Ha kapálni mentünk a földekre, vagy a szőlőbe indultunk dolgozni, a kis füstölt kolbászt és a kenyeret hozzá vászonkendőbe tettük. A vizet egy literes zöld üvegben vittük magunkkal, aztán az üveget gondosan este haza is vittünk, hogy másnap is használhassuk. Szóval abban a világban nem született szemét, nem volt gond a hulladékgazdálkodás.

Jól van ez így? Nincs jól.

A múltkorában kíváncsiskodva megálltam az egyik budapesti aluljáróban egy pult előtt, amelyről nyakkendőket árultak. Csodálkoztam a gazdag kínálaton, mert volt ott a nyakkendőkön hosszú combú titkárnő, elefánt kis egérrel, jaguár sportautó, beatzenekar, hamburger és teniszütő is. Kérdezi az eladó (miközben fél szemével a terepet figyelte, hogy jönnek-e a rendőrök) mivel szolgálhatok?

Ha már meg lettem szólítva, akkor megkérdeztem:
- Van olyan nyakkendője, amin könyvek vannak?
- Olyan nincs, de van baglyos nyakkendőm! - volt a válasz.

Persze lecsaptam a baglyos nyakkendőre, most is az az egyik kedvencem, sajnos pörköltvacsora közben egy zsírfolt esett rajta a múlt héten. De miközben boldogan villamosoztam haza a zsákmánnyal, az jutott eszembe, hogy ez az egyszerű ember honnan tudta, hogy a könyv és a bagoly összetartozik? Honnan tudta, hogy évezredek óta a bölcsesség, a tudomány és az antikváriumok jelképe a bagoly?

Nem tudom a választ, de elgondolkodtam, hogy bizony szimbólumok és jelképek ezrei vesznek körül bennünket. A vöröskereszt, a Mercedes egyszerre férfias és nőies emblémája, a McDonald's jellegzetes M betűje, amit mellesleg állítólag egy magyar ember vetett papírra. Vagy ott a templomok tetején a kereszt, és így tovább, hogy az olimpia öt karikájáról például ne is szóljak.

A TINTA Könyvkiadó bagolygyűjteményének a fényképei.

Az Értelmező szótár+ több kézikönyvet foglal magában, megkönnyíti a szótárhasználatot, és új nézőpontból mutatja be a szavakat. A kötetről főszerkesztőjével, Eőry Vilmával, az MTA Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársával beszélgettünk.

- A TINTA Könyvkiadó A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. köteteként készült el az Értelmező szótár+. Mi volt az előzmény?

- Az Akadémiai Kiadónál 1992-ben jelent meg a Képes diákszótár. A Magyar értelmező kéziszótárhoz képest kevesebb címszót tartalmazott ez a kötet, mert az volt a cél, hogy lazítsunk azon a tömörségen, amit az értelmező kéziszótár kínált a maga 70 ezer címszavával.

- A mostani szótár milyen céllal jött létre?

- Öt évvel ezelőtt azzal keresett meg bennünket a Tinta Könyvkiadó, hogy át kellene dolgozni a Képes diákszótárt, kicsit bővíteni kellene, és komplexebbé tenni. Az új kiadvány a régihez hasonlóan főleg a 12-16 éves korosztály számára készült. Több hely, figyelem jut egy szónak, az egyes címszavak jobban elkülönülnek egymástól, jelek segítenek a tájékozódásban. Ezenkívül differenciáltabban, plasztikusabban, több oldalról szerettük volna bemutatni a szavak jelentésszerkezetét. Ma már mindent gyorsan meg lehet találni az interneten, a fiatalok nagy része ehhez szokott. Nekik szánjuk ezt a kiadványt, hogy ráébredjenek, papírszótárban is könnyen megtalálhatják az internetes lehetőségeknél sokkal részletesebb információkat.

- Milyen szótártípusok elegye a kötet?

- A címe szerint értelmező szótár, a plusz benne éppen az, hogy tartalmaz szinonimákat, ellentéteket, tájszavakat, frazeológiát (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat), szóeredetet (etimológiát) és nyelvhasználati tanácsokat, ezenkívül felvettünk még sok határon túli magyar szót is. Egy kicsit tehát minden felsorolt terület szótára is. Ezzel a sokoldalúsággal egyben lehet láttatni és látni egy szónak többféle aspektusát. A figyelmes szótárhasználó tudatában a történetiségbe is visszanyúló, jelentés- és kulturális háló alakulhat ki a szavak körül.

A kézikönyvet az  MTA Nyelvtudományi Intézetében Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke és Adamikné Jászó Anna főiskolai tanár mutatta be.

1. rész - Nyelvújítás, nyelvművelés
2. rész - A régi és új szavakról
3. rész - Az anyanyelv
4. rész - A folyton változó nyelv
5. rész - A szavak értéke

Minden nyelv… csak a maga természete szerint lehet szép és tiszteletre méltó. (A nyelvművelő Kosztolányi)

 *

 A nyelv egymagában álló hatalmas szervezet, egy természet-produktum, melynek oly furfangos, de lényegében fölségesen egyszerű törvényei vannak, mint a természetnek. (A nyelvtanulásról)

 *

 A nyelvben csak lélektani következetesség van, az értelmi következetesség a legjelesebb írók kristálytiszta mondataiban se több, mint az ősnépek vagy az ötéves gyermekek következetessége. (Pár szó a nyelvújításhoz)

 *

 A nyelv természeti jelenség. Gyökerei mélyen belenyúlnak a múlt őstelevényébe, egészen a történelem előtti korig, s van törzse, ága, lombja, eleven virága is. (A tudomány nyelve)

 *

 Olyan titoknak fogom föl a nyelvet, mint a természetet, mint tulajdon életemet. (Abécé a nyelvről és lélekről)

 *

 A nyelv, mely oly gyöngéd tud lenni, néha kegyetlen, hideg. (Abécé a nyelvről és lélekről)

 *

 Itt kezdődik a nyelv, az anyanyelvnél, és itt is végződik. (A lélek beszéde – 5. Az anyanyelv édessége és végtelensége)

 *

 A nyelv az ember vallomása. (A lélek beszéde – 1. Gép és csoda)

 *

 A műnyelvek az értelem lombikjában jöttek létre. Tartósak, mint a kaucsuk kézelő és a bádogpohár. Nem hervadnak el soha, akár a papírvirágok. De nincs színük és illatjuk. (A lélek beszéde – 2. Műnyelvek)

 *

 A műnyelveknek nincs emlékezetük, se térben, se időben. Múltjuk még oly kicsiny, hogy hagyományuk sincsen. (A lélek beszéde – 2. Műnyelvek)

 *

 A nyelv nem lehet „egyszerű”, mert az ember nem „egyszerű”, aki beszéli. (A lélek beszéde – 5. Az anyanyelv édessége és végtelensége)

 *

 A nyelv, rejtetten, mindenre emlékszik. Az fölveszi magába a múlt elfelejtett szokásait, melyek tovább bujkálnak benne, homályosan. (Szokásmondások)

 *

 Nincs és nem lehet „teljes” szótár. A szótár csak kagyló, ezzel csak meregetünk a nyelv tengeréből. A nyelv azonban a tenger, a tenger. (Kagyló és tenger)

 *

 A nyelv maga a végtelenség. Minél tovább foglalkozom vele, annál inkább látom, hogy sohase lehet a végére érni. Csak vérünk érzi. Értelmünk mindig elámul, ha elemezzük és tudatosítjuk azt, amit vérünk érez. De ez az ámulat számomra az élet egyik legnagyobb gyönyörűsége. (Kagyló és tenger)

 *

 Minden nyelv egy külön hangszer. (A tíz legszebb szó)

 *

 A nyelv nem ésszerű. Az a műszer, mellyel legfinomabb gondolatainkat közöljük, nem a logikán alapul, éppoly illogikus, mint a költészet vagy az álom. (Csibésznyelv)

 *

 Egy új világ kezdődik minden nyelv küszöbén, a szépség új birodalma, új értelmi és érzelmi törvényekkel. (A tíz legszebb szó)

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Kazinczy Ferenc 2016. évi pályázat a kimagasló eredményt elért tanulók tanév végi könyvjutalmazására

A TINTA Könyvkiadó pályázatot ír ki magyarországi oktatási intézmények és fenntartóik részére

A pályázatról és a pályázható könyvekről részletes ismertető olvasható a www.tintakiado.hu honlapon.

A pályázat célja A magyarországi oktatási intézményekben tanuló és kimagasló eredményt elért tanulók tanév végi könyvjutalmazása magas színvonalú, az alap- és középfokú oktatásban és az önképzésben is jól használható könyvekkel, szótárakkal. A TINTA Könyvkiadó, mint a magyar egynyelvű szótárak legnagyobb kiadója, érezve az oktatás kiemelt fontosságát, pályázatot ír ki, hogy az oktatási intézmények mind nagyobb számban jutalmazhassák és ezzel további kimagasló eredményre ösztönözhessék a diáktehetségeket. A TINTA Könyvkiadó kiadványai, szótárai közül többet a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottsága Kiváló Magyar Szótár díjjal tüntetett ki. A TINTA Könyvkiadó szerzői szakterületük elismert szakemberei.

Felvágtad pörköltnek a húst és készíted az alapot. Pirítod a hagymát, majd jól megszórod paprikával. Gondolsz rá, hogy a paprika szót a szerb nyelvből vettük át és számos nyelvbe továbbadtuk a híres magyaros paprikás ételekkel?

Reggelizel, bedobsz egy szelet paradicsomot. Vajon mi köze Ádám és Éva édenkerti paradicsomának a kis piros paradicsomhoz? Tudtad, hogy először csak dísznövényként használták és paradicsomfának nevezték? A paradicsom szó hosszú utat tett meg, míg nyelvünkbe érkezett, perzsa, héber, görög, latin nyelvek voltak a főbb állomásai. Milyen sokféle úton kerültek nyelvünkbe a zöldségek nevei!

A képre kattintva megjelenik az album, ahol a zöldségek képei mellett olvashatók az eredetük is!