A népszerű üdítőital, a Coca-Cola márkanév elő- és utótagja is növénynév eredetű: a koka ’Erythroxylum coca’ és a kóla ’Cola acuminata’ összetétele. Az italnak azért adták a Coca-Cola nevet, mert az eredeti recept élénkítőszerként tartalmazott dél-amerikai kokalevél kivonatot, amelyből a kokain is származik. Ízesítőnek pedig kóladiót használnak, amely az ital koffeintartalmát is adja. Az eredeti recept szerint egy liter kólasziruphoz 36,84 gramm kokalevelet kellett keverni. Ezen a mennyiségen többször változtattak, és az 1903-as receptváltásig egy pohár Coca-Colában nagyjából 9 milligramm kokain volt. 1904 után azonban friss kokalevelek helyett már kokainkivonás utáni leveleket használtak, és a kokainszint mikroszkopikus méretűvé csökkent. A Coca-Cola a mai napig is ilyen narkotikummentes kokaleveleket használ a kólaszirup gyártásához.

Kokacserje: Az Erythroxylum nemzetségnév a ’piros’ jelentésű görög erythros és a xylon ’fa’ szavak összetételével alkotott; a kokacserje pirosas kérgére és piros gyümölcsére utal. A közönséges kokacserje első említése a magyarban 1882 (MagyLex.: kóka-cserje), illetve 1895 (Pallas: kokacserje). Forrása az indián aymara, kecsua coca, cuca, kkoka. A spanyolban már 1550 körül adatolható: coca. A magyarba a növénytani latinból, esetleg a németből kerülhetett.
A közönséges kokacserje a levélében található alkaloidokért ősidők óta termesztett cserje, fő termesztési vidéke Peru és Bolívia. Más trópusi vidékeken, mint például Indonéziában és Srí Lankán is termesztik szigorú törvényi ellenőrzés mellett.
A leveleket évente háromszor-négyszer szedik, és azonnal szárítják is. A 19. század második felétől kivonatát italokban használták frissítőszerként. Ma már a stimuláló alkaloidokat a feldolgozás során kivonják. A szárított leveleket a perui és bolíviai indiánok évszázadok óta rágják élénkítőszerként. A felszabaduló alkaloidák stimulálják az agykéreg működését, fogyasztóján nyugtalanság, izgalom vesz erőt, fokozódik az izmok fizikai teherbírása. Kis mennyiségben megszünteti az éhség- és szomjúságérzetet. A levélből kivont kokain kábítószer. Az érzőidegek megbénításával megszünteti a fájdalomérzést. A kokain eleinte csupán a gátlásokat szünteti meg, eufóriát, hallucinációt okoz, majd rendszeresen nagyobb adagokban fogyasztva szorongást, depressziót, alvászavarokat, görcsöket okoz. Ezek mellett bénítja a légzőszervek működését, halálhoz is vezethet. Komoly függőség alakulhat ki, a leszokás igen nehéz.
Kóladió: A kóladió elnevezés a német Kolanuss tükörszava, nemzetközi szó. A latin szaknyelvi Cola nemzetségnév a növény spanyol cola nevéből származik. A végső forrás egy nyugat-afrikai nyelv.
A faj Afrika nyugati és középső részén, Tongótól Angoláig őshonos örökzöld trópusi növény.
Termése csillag alakú, 5 üregből álló toktermés, amelyek mindegyikében 5-6 nagy mag, a kóladió található. Ezek száraz állapotban megkeményednek. Nyugat-Afrikában népszerű élvezeti cikk, ott frissen fogyasztják a kóladiót. Rágni szokás, a vitalitás fokozása és az éhségérzet csökkentése érdekében. A mag íze eleinte igen keserű, de a sok rágás hatására édessé válik, mert a benne levő keményítő cukorrá alakul. A száraz magvakat nevezik kólának, a frisset pedig gurunak.
A 19. századi gyógyszerészek a kóladiót orvosságként használták. Finomított hatóanyagait ma szívgyógyszerként és a központi idegrendszer működését serkentő szerként használják. A kakaóhoz és a teához hasonlóan élénkítő koffein- és teobromin-alkaloidot, a keményítőn kívül polifenolokat tartalmaz. Hatása magas koffeintartalmával (0,6–3,5%) magyarázható: elősegíti az éberséget és a szellemi élénkséget, antidepresszáns hatású. Szintén a koffein miatt függőség alakulhat ki. Enyhe vérnyomásemelő, koszorúér-tágító hatású, és növeli a légzésszámot. Gyenge vízhajtó, és segíti a zsírok lebontását. Álmatlanságot okoz. A kóladió magjának élettani hatása ugyanakkor nem egyszerűsíthető le a koffeinre, amelynek hatását a tanninok (csersavak) nagyban befolyásolják.
A cikk megírásához a GYÓGYHATÁSÚ NÖVÉNYEK és a NÖVÉNYNEVEK ENCIKLOPÉDIÁJA című TINTA kiadványok voltak segítségemre. További információk a Wikipédiáról.

(A képek forrása a Google.)