Kiss Gábor gyermekkora óta Albertfalván él. Nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottságának tagja, a Tinta Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője, nős, négy gyermek édesapja. Felesége és két gyermeke dolgozik a Tinta Könyvkiadóban. Kilenc évig volt az Albertfalvi Keresztény Társas Kör elnöke, munkássága elismeréseként 2011-ben Erdő Péter bíboros jelenlétében vehette át az Albert herceg-díjat.

Farkas Krisztina: Minden ember életében a gyermekkor a legmeghatározóbb. Ön milyen emlékeket őriz ebből az időből?

Kiss Gábor.: Gyermekkorom szünidőit nagyszüleimnél egy ötszáz lelkes kis faluban, Cserháthalápon töltöttem. Mély benyomást tett rám ez a kicsiny, Nógrád megyei falu, ahol a régi világ utolsó lenyomatát tapasztalhattam meg: Az 1960-as években még tovább élt a hagyományos paraszti életforma – otthon mindent maguk állítottak elő – de már megkezdődött a magyar mezőgazdaság átszervezése, a téeszesítés. A 10-15 holdas kisgazdaságokat be kellett adni a közösbe, s ez a folyamat nagyon nehezen haladt.

F. K.: Ön igazi lokálpatrióta.

K. G.: Gyermekkoromban az Allende park területén laktunk, ahol akkoriban családi házak álltak, és Albertfalva szinte még falu volt. A családi házakat azóta lebontották, helyükre hatalmas lakótelep épült. Ne feledjük el, hogy ahol most a Tétényi út végén a patak felett átrobognak az új buszok, ott régen csak egy keskeny gyalogos híd állt. Több mint ötven éve élek Albertfalván: egy négylakásos társasházat építettünk fel a testvéreimmel közösen. Albertfalva azonban nemcsak a lakóhelyem, tanulmányaim színtere – hiszen a Petőfi Sándor Általános iskolába jártam –, hanem a helyhez való kötődést a Szent Mihály-templom is meghatározza. Még István atya hívott 1986-ban a képviselő-testületbe, ahol barátokra találtam. Az Albertfalvi Keresztény Társas Körnek kilenc évig voltam az elnöke. Rengeteg programot szerveztünk. A Társas Kör továbbra is sikeresen működik, számos kulturális rendezvény és egyéb jelentős esemény megszervezése fűződik a nevéhez, melyek közül kiemelkedik a kárpátaljai gyerekek számára létrehozott honismereti tábor. A templom mellett az Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény a másik olyan hely, amelyhez kötődöm. Azt hiszem, valamennyien hálásak lehetünk Beleznay Andor igazgató úrnak a múzeum létrehozásáért. A Pentele utcában nemcsak egy múzeum működik, hanem egy találkozóhely is azok számára, akik Albertfalva múltját kutatják, gyűjtik.

F. K.: Ön nyelvész és a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője. Hogyan lett nyelvész? Beszélne nekünk erről?

K. G.: Már középiskolás koromban érdekeltek a humán tárgyak. 1974-ben érettségiztem a Piarista Gimnáziumban. Ebben az időben esélytelen volt egy egyházi iskolában szerzett érettségivel bekerülni a bölcsészkarra. Így programozó matematikus szakra jelentkeztem. Látva, hogy a bölcsészkarra milyen csinos lányok járnak, dékáni engedéllyel felvettem az általános nyelvészeti szakot és látogattam a nyelvészeti órákat. Rögtön az első órán ismertem meg a későbbi feleségemet. A két szakon 1979-ben és 1982-ben szereztem diplomáimat. Az egyetem elvégzése után harminc évig voltam az MTA Nyelvtudományi Intézetének a munkatársa, az első tíz évben a gépet tanítottuk meg beszélni magyarul és oroszul, majd itt kerültem a szótárkészítés közelébe. Az 1980-as évek végétől kezdtem el számítógépes szótárkészítéssel foglalkozni. Eközben a budapesti és a szegedi egyetemen tanítottam óraadó tanárként számítógépes nyelvészetet és számítógépes szótárkészítést.

F. K.: A kiadó igazi missziót teljesít a magyar nyelv ápolása területén. Nem véletlenül tüntették ki vezetőjét az Anyanyelvápolók Szövetsége Lőrincze Lajos-díjával. Így bátran mondhatjuk: Kiss Gábor egy XXI. századi misszionárius. Beszélne nekünk a TINTA Könyvkiadó indulásáról?

K. G.: 1990-ben kezdődött el a szótárak számítógéppel történő előállítása. Az Akadémiai Kiadó felkért, hogy segítsek a munkában. Később úgy gondoltuk feleségemmel, hogy miért csak másoknak segítsünk be, miért ne készíthetnénk mi magunk saját kiadványokat. Első szótárunk, a nagyon sikeres Magyar Szókincstár szerkesztése 5 éves munka után 1998-ban fejeződött be. Az elején még rosszul mértük fel az anyagi lehetőségeket, és a szótár befejezéséhez bizony két családi ingatlant kellett eladnunk.

F. K.: Hogyan tudná bemutatni a TINTA Könyvkiadó tevékenységét?

K. G.: Napjainkban mi adjuk ki a legtöbb magyar szótárt. Van gazdag szinonimaszótárunk, értelmező szótárunk, a szavak eredetét bemutató etimológiai szótárunk, és nemrég jelent meg egy 700 oldalas kézikönyv, amely a szólások, közmondások eredetét mutatja be. A szótárak mellett több nyelvészeti szakkönyvet is kiadtunk. Fényképezve, reprint formában is megjelentetünk könyveket. Reprint kiadványaink közül kiemelném Pesti Gábor Hatnyelvű szótárát 1538-ból, amelyből összesen nyolc darab található a világon, valamint a Toldi Ferenc és Vörösmarty Mihály által 1838-ban szerkesztett Magyar tájszótárat. A kiadónak van egy gazdag szótárgyűjteménye is. A régi szótárainkból az ország tizenkét pontján, többek között Albertfalván is volt már kiállítás.

F. K.: Mondana nekünk néhány szót a most készülő és a frissen megjelent kiadványokról?

K. G.: A kiadóban általában mindig 40 könyv készül egyszerre, például japán–magyar szótár, a Földrajzi nevek etimológiai szótárának 2. felújított kiadása most zajlik. A frissen megjelent kiadványok közül kiemelném Sümegh László: Hit, élet és tudomány című könyvét, melyben a szerző az elmúlt három évtizedben megtartott előadásaiból ad közre egy válogatást. Egy másik kiadványunkban Arthur Conan Doyle két Sherlock Holmes-novellája olvasható angol és magyar nyelven, ez főként a nyelvtanulóknak nyújthat segítséget. A Tinta Könyvkiadó gondozásában pedig elkészült egy magyar motívumokat és hímzésmintákat bemutató kifestőkönyv sorozat is. A kiadvány a kisiskolás korosztály kreativitásának, képzeletvilágának gazdagítását szolgálhatja majd, de látjuk, hogy felnőttek is szívesen nézegetik.

F. K.: A Magyar Költészet Napján beszélgetünk. Hogyan kapcsolódik a költészethez a TINTA Könyvkiadó munkássága?

K. G.: A versek építőanyaga a szó. A költők nyelvhasználata épp abban különbözik a mindennapi ember nyelvhasználatától, hogy a szavakból váratlan módon rakja össze versének mondatait. Ugyanakkor a költő élesen meg is fogalmazza a szó fontosságát. Így ír erről Juhász Gyula:

Szavak

„Szavak, csodálatos szavak.

Békítenek, lázítanak.

Eldöntenek egy életet,

följárnak, mint kísértetek.

Szárnyalnak, mint gondolat,

görnyedve hordnak gondokat.

Világokat jelentenek,

meghaltál, ha már nincsenek.

Dalolnak és dalolnak ők,

gügyögnek, mint a szeretők.

Ölnek és feltámasztanak:

szavak, csodálatos szavak.”

F. K.: Sok Nobel-díjas fizikus azt mondja, hogy felfedezéseit nem tudta volna megtenni, ha nem magyarul gondolkodik.

K. G.: Képszerűségével valóban nagy csoda a magyar nyelv. Nekünk, magyaroknak legfőbb kincsünk édes anyanyelvünk, ez a legnagyobb hungarikum, a világ magyarságának összetartó ereje. Ezért fontos, hogy gazdag szókincsünk minden árnyalatát használjuk. Ne egy szűk SMS nyelvvel éljünk. Ügyeljünk arra, hogy ne szürküljön el nyelvhasználatunk. Mert mi lesz, ha már nem fogjuk érteni Arany János szavait?

F. K.: Azt láthatjuk, hogy a nyelv napjainkban is változik.

K. G.: A nyelv és a szavak nincsenek kőbe vésve, természetesen változik. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az egér szó mást jelent az unokának és mást a nagymamának. Azonban vigyázzunk, hogy a változás ne legyen túl gyors, mert mi lenne, ha az unoka már nem tudna beszélni a nagyszüleivel, mert nem „egy nyelven beszélnének”? A TINTA Könyvkiadó szótárai pont ahhoz segítik hozzá a tudatos nyelvhasználót, hogy megismerje gazdag szókincsünk mind több elemét – legyenek azok régi vagy új szavak – és helyesen használja azokat.

Megjelent: Albertfalvi Hírek IV. évfolyam 1. szám 2. oldal

Kiss Gábor portréját Czimbal Gyula készítette