A Deme László-ösztöndíjas Gonda Zsuzsával beszélgettünk, akit kutatási területéről, a magyar nyelvhez fűződő kapcsolatáról és a Tinta Könyvkiadóban megjelent munkafüzetéről kérdeztük.

Bemutatnád kicsit a szakmai utadat?

2009 óta foglalkozom komolyabban anyanyelv-pedagógiai kutatásokkal, amikor az OTDK-n I. helyezést értem el egy szótárhasználattal foglalkozó dolgozattal az Anyanyelvi nevelés tagozatban. A TDK-dolgozatom témavezetője Antalné dr. Szabó Ágnes volt, aki később a doktori disszertációmat is vezette. A Nyelvtudományi Doktori Iskolával párhuzamosan az Eötvös József Gimnázium magyartanáraként dolgoztam, majd 2015-ben, a doktori védésem után, kerültem a Károli Gáspár Református Egyetemre és végül 2017-ben az ELTE-re. Jelenleg az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének adjunktusaként dolgozom, elsősorban anyanyelv-pedagógiai kurzusokat tartok.

Melyik a kedvenc magyar szavad? Miért?

Nálam ez folyamatosan változik, jelenleg a zsunyér és a kopollán a kedvenc szavaim, amelyek Dániel András Kuflik mesekönyvsorozatában jelennek meg. A mesében a kuflik a szóalkotás és a jelentésteremtés kapcsolatát vizsgálják név nélküli tárgyak, játékok elnevezésével. Jelenleg azért ezek a kedvenc szavaim, mert nagyon sokat olvasom ezeket a meséket kisfiamnak, valamint azért, mert jól tükrözik a nyelv produktivitását, kreativitását és humorát.

Mi a véleményed a magyar nyelvészet egyetemi oktatásáról?

Jelenleg az ELTE-n a magyartanári szakos hallgatóknak számos szempontból van lehetősége bepillantani a magyar nyelvészeti kutatásokba, a diszciplináris kurzusok változatosak a finnugor nyelv alapjaitól kezdve a nyelvtörténeten, a szociolingvisztikán, a grammatikán át egészen az alkalmazott nyelvészetig, hogy csak néhány tudományterületet soroljak. Sok magyartanár szakos hallgató beszámol arról, hogy középiskolában csak elvétve volt magyar nyelvi órája, itt az egyetemen viszont megismerheti azt a szisztematikus tudományos munkát, amit a nyelvészek végeznek, és ez sokukban pozitív attitűdöt alakít ki a nyelvészeti kutatások és a magyar nyelv tanítása iránt.

Nemrég elnyerted az Anyanyelvápolók Szövetségének Deme László-ösztöndíját. Milyen érzés? Mi a kutatási terved?

Nagyon megtisztelő. Örülök, hogy mások is fontosnak tartják azokat az anyanyelv-pedagógiai kutatásokat, amelyeket végzek, és hogy a tudományszervezést, a különböző anyanyelvet ápoló és a nyelvhasználatot fejlesztő versenyeket ilyen módon is tudom népszerűsíteni és a szervezésüket tovább folytatni. A kutatási terveim között most a legfontosabb az olvasás szemkamerás vizsgálata, amely Magyarországon még kezdeti fázisban van. A tudományszervezést tekintve pedig a XI. Országos anyanyelvtanítási verseny megvalósítása.

Hogyan kerültél kapcsolatba a Tinta Könyvkiadóval?

A Tinta Könyvkiadóval, jobban mondva Kiss Gáborral még az egyetemen találkoztam, ahol Alkalmazott nyelvészet szakon tartott számunkra Lexikográfia órát. Nagyon élveztem az órát és a közös munkát, és így ismertem meg a kiadó kiadványait is.

Hogyan született meg a Rokon értelmű szavak munkafüzet? Mi adta az ötletet?

A munkafüzet eredeti ötlete még hallgató koromban született és a Magyar szókincstár megismeréséhez kapcsolódott. Ebben az időszakban kezdte el publikálni a kiadó az Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzeteket A magyar nyelv kézikönyvei sorozat tagjaihoz kapcsolódóan. A munkafüzetben fontos volt számomra, hogy habár elsősorban szókincsfejlesztésről szól, a feladatok ne csak a szavak szintjén valósuljanak meg, hanem szerepeljenek olyan gyakorlatok is a munkafüzetben, amelyek szövegben mutatják meg az egyes kifejezések szinonimáit, stílusárnyalatait, változatait, hiszen a hétköznapi nyelvhasználatban sem csak egymás mellé tesszük a szavakat, hanem folyamatosan szövegeket hozunk létre velük.

Melyik korosztályt tanítod a legszívesebben? Miért?

Minden korosztályt nagyon szeretem tanítani, de talán a legkedvesebb számomra a tanártovábbképzés, ahol gyakorló kollégákkal tudok beszélgetni, tapasztalatot cserélni, és a legfrissebb szakmai eredményeket, módszertani innovációkat bemutatni, feldolgozni. Azt hiszem, az izgalmas szakmai párbeszédek miatt szeretek a legjobban ebben a „korosztályban” tanítani.

Milyen terveid vannak? Akár kiadványötlet, akár más egyéb…

Nagyon szeretnék készíteni egy olyan összefoglalást, amely az online oktatási időszak tapasztalatait dolgozza fel kimondottan az anyanyelvi nevelés területére koncentrálva, és összegyűjti azokat a jó gyakorlatokat, amelyek a jelenléti tanításban is tudnak a magyartanárok hasznosítani.