Egy közmondás akkor is lehet igaz, ha valójában nem az? A mondásokban rejlő népi bölcsesség és tapasztalat tényleg nem törődik a határokkal? Hány szólást rejtett el Pieter Bruegel híres, 1559-ben készült festményén? A Tinta kiadó három jelentős válogatásából még ennél is több érdekesség derül ki.

Ritka eset, hogy a recenzens három friss könyvről is egyszerre szólhat. Főképpen, ha a három kötetet egy bordában szőtték. Hát még, ha háromszorosan: mindhármat a Tinta Könyvkiadó jelentette meg, mindhárom közmondásokkal, szólásokkal és más állandósult szókapcsolatokkal foglalkozik. Kettőnek szerzője, a harmadiknak pedig (társként Kiss Gáborral) szerkesztője Balázsi József Attila.

A szerkesztőpáros egy 1890-ben megjelent, akkor kicsit kócosra sikeredett kötetet alakított át finoman ollóval, fésűvel, meg nagy hozzáértéssel mai frizurájúvá – így kerül a kezünkbe Almásy János szorgalmas munkája (Magyar közmondások gyűjteménye – Több mint hatezer közmondás százötven témakörben). A szerző annak idején nagyon nagy fába vágta a fejszéjét. Több tucatnyi addigi közmondásgyűjteményből válogatta ki a legjelesebbeket, és adta közre belőlük a legfontosabbnak vélt bölcsességeket. Baranyai Decsi János 1598-ban (!) megjelent, Erasmus görög és latin közmondásokat magyarító kötetétől kezdte és a Magyar Nyelvőr című folyóiratnak a maga korában megjelent számainak átnézésével fejezte be. A példákhoz nem fűzött magyarázatokat, a kötethez azonban tartalmas előszót írt. Abban leszögezte: „a nép bölcselmi világa” leginkább a közmondásokban tárul fel, valamint, hogy nem egy bonyolult élethelyzetet akár egy közmondás felidézése is segíthet megoldani.

A mai kötet utószavában Balázsi ehhez hozzátesz egy rövid közmondás-világtörténetet és magyar történetet is. A maguk munkájáról pedig elárulja, hogy igyekeztek logikusabbá tenni az Almásy-mű szerkezetét, a szükséges esetekben magyarázattal látták el a ma már kevéssé érthető példákat, és ahol kideríthető volt, megjelölték az eredeti forrást. Az Előbb nő a bajusz, aztán érik az ész vagy a Ki mint vet, úgy arat ma sem kíván magyarázatot. A Füst árán nem ad el szelethez azonban nem ártott volna hozzáfűzni, hogy a jelentése: nem csaló, nem hazug az az ember, akivel kapcsolatban elhangzik a mondás.

Almásy példák egész garmadájával mutatta be, hogy ugyanabban vagy hasonló élethelyzetben élők a sorsukból ugyanolyan vagy hasonló tanulságokat vontak le, és egymástól nem sokban különböző közmondásokat kovácsoltak.

Egy korántsem ritka élethelyzettől ihletett igazságnak három változatát is idézte. Az elsőt egy 1713-as kötetből: Legjobb szakács az éhség, a másik kettőt a 19. század derekáról: Jó fűszerszám az éhség, illetve: Keserű babot is édessé tesz az éhség. Közülük az egyiket – érdekes, hogy épp a legrégibbet – napjainkban is hallani, a két újabb azonban ma már aligha él.

E könyvhármas vezérhajója (Szólásbúvárlatok – Állandósult szókapcsolataink, közmondásaink idegen nyelvi párhuzamokkal) bevezetőjének első oldalain Balázsi – inkább a szakemberekhez szólva – kifejti, hogy az állandósult szókapcsolatoknak miféle formái, lehetőségei vannak, ennek kapcsán pedig milyen nyelvészeti viták zajlanak, majd – már a laikus érdeklődőkhöz fordulva – ő is leszögezi, hogy a szókapcsolatokban többnyire mélyebb tartalom is rejlik, mint ami a szavakból „köznapiasan” kiviláglik. Vagy akár egészen mások is. Hiszen – mondjuk – a „bogarat tesz valakinek a fülébe” nem azt jelenti, hogy „rovart helyez valakinek a hallószervébe”, hanem azt, hogy „valaki valakit gondolkodóba ejt”. Egy-egy formailag teljességgel ellentétes tartalmú közmondáspárból adott helyzetben az egyik, egy másikban pedig az ellenkezője lehet igaz: Ruha teszi az embert vagy Nem a ruha teszi az embert.

Tegyük hozzá: mondandóját tekintve egy közmondás akkor is igaz lehet, ha valójában nem az. A kötetben szerepeltetett Nincsen rózsa tövis nélkül állítás tévedés, hiszen rózsa csakis tövis nélkül létezhet, lévén, hogy nem tövise, hanem tüskéje van. E tévedés ellenére ez a közmondásunk is bölcs és közérthető. És tegyük hozzá a hozzátevéshez: létezik, bár ritkább a Nincsen rózsa tüske nélkül változat is.

Balázsi majdnem másfél ezer különféle szókapcsolatot felsoroló – és magyarázó! – kötetének ötven tematikus fejezete az egészségtől a távolságjelölésig, az erdőtől az evés-ivásig, a színektől a testrészekig, a haláltól a hetes és hármas számon keresztül a szerelemig és a játékokig a mindenkori valóság nagyon nagy részét felvillantja.

Főképpen persze a régebbi korokat, de születtek közmondássá váló, vagy legalábbis közmondásszerű helyzet- és esetsummázatok is. A régi, tájjellegű Annyi a pénze, mint kutyában a bolha múlt századfordulós megfelelője, ha valakire azt mondják, hogy Hozzá képest még Rothschild is vak koldus. A kötet alkotója szinte lubickol a közmondások és a különféle rövidebb szókapcsolatok óceánjában, érezhető örömmel, derűvel szól összefüggéseikről, változataikról, továbbgondolhatóságukról – és bármelyik oldalt felütve vele lubickolhat az olvasó.

A fejezetek végén a szerző összesen hetvenkilenc nyelvből idéz eredeti nyelvű, és minden esetben le is fordított példákat. Angol és hindi, latin és maláj, finn és türkmén, orosz és zulu bölcsességek rezegnek együtt a magyarokkal. A legtöbb nem is egy hazai példát idézhet emlékezetünkbe: Sok víz folyik addig a tengerbe (izlandi), Azonos társaság, azonos csónak (vietnami), Egy fazékban nem lehet két kakast megfőzni (kenyai lujia), Egyik tizennyolc, a másik kettő híján húsz (orosz).

A könyv harmadát az olvasót segítő, gazdagító mellékletek teszik ki. Közülük is a legfontosabbak a magyar szókapcsolatokat ábécé-rendbe soroló, fejezetekbeli megtalálásukat könnyítő, valamint az idegeneket nyelvenként csoportosító oldalak. Nagyon érdekes a példák nyelveit, a beszélői számát és „használati országukat” bemutató táblázatsor (ide belekeveredett egy számtévesztés: a kínait nem 1200 milliárd, hanem 1,2 milliárd ember beszéli – a szöveges részben szerencsére a helyes adat szerepel). És természetszerűleg van a jeles munkának részletes irodalom- és névjegyzéke is.

Az oroszul nem tudók se riadjanak vissza a harmadik kötettől (Orosz–magyar közmondásszótár – 1400 orosz közmondás magyar megfelelőkkel és művelődéstörténeti magyarázatokkal) – bár akik ismerik a nyelvet vagy legalábbis vannak felidézhető iskolai emlékeik, azoknak azért jobban „kezükre áll” a könyv. A szerző a bevezetőben szól a közmondásról, mint népköltészeti műfajról, agyagtáblába karcolt sumer bölcsességekről. Arról, hogy az európai közmondásoknak majdnem a kilenctizede a 11–16. századi kútfőkben jelent meg először, nagyon soknak léteznek irodalmi előzményei és megfordítva, közülük nagyon sokat idéznek az irodalom nagyjai. És arról is, hogy a közmondások képzőművészeket is megihlettek (az említettek köréből kiemelkedik az idősebb Pieter Bruegel, aki egy 1559-es képén 126 németalföldi szólást, közmondást jelenített meg).

Kedvébresztő a bevezető, utána „muszáj” belelapozni az orosz ábécé szerint sorakoztatott közmondásfejezetekbe. Azok nemcsak a példák magyar fordítását adják meg, hanem értelmezik is őket, sokuknál a születésükről, önálló életükről és jó néhány harmadik és többedik nyelvű megfelelőjükről is szólnak. A За чужим забором трава зеленее közmondást legelébb fordítja Balázsi: Más kerítése mögött zöldebb a fű. Utána közli a magyar egyenértékeseket: A szomszéd rétje mindig zöldebb és Szomszédasszony tyúkjának nagyobb a tojása.

Flamand közmondások Breugel festményén

Majd felsorol orosz hasonlókat, aztán egy azonos tartalmú, bár sokkal régebbi angolt: The grass is always greener on the other side of the fence, azaz „a fű mindig zöldebb a kerítés túloldalán”. És elmondja, hogy az orosz közmondás egy kanadai slágerszerző The Grass is Always Greener című dalából származik. Érdekességképpen hozzátehetjük egy 1993-as amerikai filmvígjátéknak a nem fordított, hanem a közmondástól ihletett, itthon kitalált magyar címét: A szomszéd nője mindig zöldebb. A kötet későbbi helyén feltűnik egy magyarra szó szerint fordított orosz változat is: A szomszéd tyúkja libának látszik.

Ezt a kötetet is seregnyi mutató zárja, közülük az egyik legérdekesebb az orosz közmondások idegen nyelvű változatainak felsorolása.

Daniss Győző

Az írás eredeti megjelenési helye: Könyvterasz, 2022. 02. 10.