Az alábbi recenzió eredeti megjelenési helye: THL2 (A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata) 2020/1‒2: 125–128.

A hazai nyelvészeti szakkönyvkiadásra és a magyar egynyelvű szótárkiadásra szakosodott TINTA Könyvkiadó „TINTA-szótárak” sorozatának legújabb, 4. kötete, a Magyar értelmező alapszótár. A leggyakoribb és legfontosabb 2000 magyar szó magyarázata példamondatokkal (2019) szervesen illeszkedik abba a – magyar nyelv szókészletének sokszempontú leltározását, vizsgálatát és feldolgozását célul tűző, tiszteletre méltó és nagyszabású – vállalkozásba, amelyet a kiadó évek óta fontos küldetésének tekint.

Eőry Vilma – Kiss Gábor – Kőhler Klára: Magyar értelmező alapszótár diákoknak

Az „Előszó”-ból megtudhatjuk, hogy a szótárba elsősorban a mindennapi társalgásban legtöbbször előforduló szavak, a bennünket körülvevő világ tárgyainak nevei és a naponta végzett cselekvések megnevezései kerültek bele: nemcsak alapszavak, hanem jövevényszavak (pl. málna, iskola, kereszt, alma, polgár) és a szókincs legfiatalabb elemei, a legújabb kölcsönzések is (pl. laptop, mobil, e-mail) helyet kapnak benne. A szerkesztők hosszú és gondos mérlegelés után választották ki a 2000 szavas szókincsminimumot. Ennek során felhasználták a TINTA Könyvkiadó „TOP 2000” szótársorozatának címszójegyzékeit, a Minya 2014-et és a Sárosi 1974-et, valamint számítógépes korpuszalapú magyar gyakorisági szólistákat is (érdekes lenne tudni, vajon milyen szempontok szerint tartoznak bele a 2000 szavas szókincsminimumba, pl. az ajak, alapul, alj, alvilág, báj, betyár szavak).

A 2000 szavas címszólista elemeihez a szerzők jelentéseket, értelmezéseket (számuk: 4584), példamondatokat (számuk: 6834) és irodalmi idézeteket (számuk: 55) rendeltek hozzá, amelyek nagyban megkönnyítik a szavak használati értékének megismerését. A szótár eredményes használatát egyszerű, stilizált fekete-fehér vonalas ábrák segítik. Vizualizált világunkban ezek az ábrák elsősorban a magyar mint idegen nyelvet tanulók szómemorizálását segítik nagyban. A jelentések hozzárendelésében elsősorban Eőry Vilmának a 2007-ben (ugyancsak a TINTA Könyvkiadó gondozásában) megjelent Értelmező szótár+ című kézikönyve volt a szerkesztők segítségére.

Eőry Vilma: Értelmező szótár+

A szótárt a szerkesztők diákszótárnak nevezik. Az olvasó arra is kíváncsi lenne, elsősorban milyen korú diákok (kisiskolások?, középiskolások? egyetemisták?) forgathatják haszonnal ezt a szótárt. Átlapozva a kötetet úgy tűnik, hogy célközönségnek elsősorban a magyar anyanyelvű kisiskolások tekinthetők, hiszen e szótár segítségével elsősorban az ő szókincsük bővíthető, az ő szóértésük pontosítható. A magyar anyanyelvű diákok feltehetően ismerik a szótár mind a 2000 címszavának alapjelentését. A szótár az anyanyelvi kompetencia elmélyítését és a tudatos anyanyelvhasználatot oly módon támogatja, hogy a címszavaknak a ritkább, gyakran átvitt értelmű (mellék)jelentéseit is rendre feltünteti és magyarázza, pl.

A magyar anyanyelvű tanulókon kívül haszonnal forgathatják az alapszótárt a magyart idegen nyelvként tanuló diákok is, hiszen a szótár szókincse (többé-kevésbé) lehetővé teszi számukra a mindennapi magyar nyelvű társalgásba való bekapcsolódásukat.

A szótár felépítése hasonló a TINTA Könyvkiadó által korábban megjelentetett szótárak formátumához. A szócikkek ábécérendben követik egymást. A gyorsabb tájékozódást, a keresett szavak könnyű megtalálását a lapszélen szereplő aktuális betű kiemelése, és az élőfejben a páros számú (azaz a bal) oldalon lévő legelső címszóra, míg a páratlan számú (azaz a jobb) oldalon az utolsó címszóra történő utalás segíti. Minden oldalon két hasáb szerepel, és szinte minden oldalra jut egy-két kis ábra is, amely a kisiskolás felhasználók számára különösen fontos: lazábbá teszi a betűtengert, barátságosabbá, szellősebbé teszi az oldalakat.

Oldalpár a szótárból

A szócikkek felépítése a következő: a címszavak félkövér betűvel vannak szedve. A szavak után közvetlenül találhatók a legszükségesebb grammatikai információk. Főnevek esetén az egyes számú mellett a többes számú forma, a tárgyeset és az E/3. személyű birtokos személyjeles szóalak van feltüntetve. Az összetett főnevek ugyanazon szóalakjai azonban hiányoznak (előfordul, hogy a hiányzó szóalakok az utótagokat értelmező önálló szócikkekben szerepelnek, de ebben nincs következetesség, pl. az ásványvíz, autópálya, baleset, bankjegy, barátnő releváns szóalakjai hiányoznak, ám a bevásárlóközpont, buszmegálló szócikkekben megvannak).

A magyarban (elvileg) minden főnévből létrehozható többes számú alak, ám vannak főnevek, amelyeket főként egyes számban használunk (pl. bátorság, bors, függetlenség, politika) – ilyen esetben érdemes lenne jelölni, hogy főnév ún. singulare tantum („csak sg.”), tehát a többes számú forma általában nem használatos, illetőleg az is érdekes lehet, hogy az anyagnevek esetén (pl. benzin, bors) a többes szám fajtára utal, pl. borsok ’különféle (fekete, fehér, tarka stb.) borsok’, benzinek ’különféle oktánszámú benzinfajták’). Az ún. plurale tantumok („csak pl.”) a magyarban meglehetősen periférikus helyzetben vannak: a magyar szókincsnek csak töredékét alkotják, a velük jelzett szemantikai mezők nem töltenek be jelentős szerepet a nyelvhasználatban, és legtöbbször meglehetősen ritkán is fordulnak elő: nem csodálkozom, hogy ezek az alapszótárban nem kaptak helyet (pl. hozzávalók, léptek, mézeshetek, történtek).

Melléknevek esetén a tárgyragos forma megadása szükségtelen, tudniillik a tárgyrag (-t) tipikus főnévi rag, ha melléknévhez járul, akkor ott szófajváltás történik, pl. Szép (melléknév) cipőt vettem → Szépet (főnév) vettem. A melléknév releváns szóalakjai tehát a többes számú forma és a határozóragos alak, pl. szép-ek, szép-en.

Igék esetén nemcsak a főnévi igenévi forma megadása lenne kívánatos, hanem a múlt időé és a felszólító módé is, pl. alsz/ik: alud-ni, alud-t, alud-j.

Különösen a magyart idegen nyelvként tanulók számára lenne hasznos, ha az igéket tárgyaló szócikkek részletesebben tüntetnék fel a vonzatokat, hiszen a megfelelő vonzat ismerete nélkül nem lehet az igéket helyesen használni a mondatokban, pl.

• áll vki, pl. a kisfiú már áll,
• áll vhol, pl. sorban áll,
• áll vhová, pl. munkába áll,
• áll vmiből, pl. a könyv hat fejezetből áll,
• áll vkin vmi, pl. rajtad áll a sorsod,
• áll vmi vkin vhogyan, pl. ez a ruha nagyon jól áll Marikán,
• áll vmit, pl. állja a szavát, kiállja a próbát,
• áll vminek, pl. katonának áll.

Talán ez is rávilágít a magyar szótárirodalomnak arra a fájó hiányosságára, hogy nincs közkézen forgó, praktikus szemléletű magyar vonzatszótár. Ha egy ige mellett többféle vonzat is előfordul többé-kevésbé azonos jelentésben (pl. álmodik vmit / vkiről / vkivel vagy hasonlít vkire / vkihez, néz vkit / vkire), akkor ezeket a vonzatokat is szükséges lenne bemutatni.

A fogalomszókon kívül viszonyszók (névutó, segédige, igekötő, névelő, tagadószó, partikula, kötőszó) is szerepelnek a szótárban, amelyek jelentése nehezen definiálható kontextus nélkül. A partikulák (pl. akár, túl) fontos szerepet töltenek be a társalgásban, de funkciójukat mindig a szövegkörnyezetben nyerik el, vagy az a valóban határozott névelő, de ebből az információból semmit nem tud meg az olvasó a határozott névelők használati szabályairól.

Az alakváltozatok feltüntetése dicséretes és hasznos (pl. bent ~ benn, felett ~ fölött, szög ~ szeg), a beszédben ezek szabadon felcserélhetők egymással. Az igyekezik ~ igyekszik azonban nem ugyanolyan alakváltozatai egymásnak, mint az előzőek, ezek ugyanis tőváltozatok (igyekez- ~ igyeksz-), amelyek nem cserélhetők fel szabadon, pl. a főnévi igenévi forma, a felszólító módú alakok vagy a múlt idejű formák kizárólag a -z-s tövű változatból jönnek létre, az -sz-es tőből pedig a jelen idejű formák.

A szótárban előforduló hiányosságok, esetleges pontatlanságok, következetlenségek egy esetleges következő kiadásban könnyen korrigálhatók lesznek. Mindezek ellenére a TINTA-szótár sorozat újabb értékes kiadvánnyal gazdagodott. Az Magyar értelmező alapszótár jól illeszkedik a TINTA Könyvkiadó kiváló szótárainak (hosszú) sorába, és jól használható tananyagot kínál célközönségének. Nem véletlen, hogy a kiadó magas színvonalú szótárait az utóbbi években számos díjjal jutalmazták, mint pl. MTA Kiváló Magyar Szótár, Budai Díj, Pro Cultura Díj, Fitz József-díj. 

Irodalom

Eőry Vilma (főszerk.) 2007. Értelmező szótár+. TINTA Könyvkiadó, Budapest.

Minya Károly 2014. Új szavak II. Nyelvünk 800 új szava értelmezésekkel és példamondatokkal. TINTA Könyvkiadó, Budapest.

Sárosi Károly 1974. A magyar nyelv alapszótára. Tartományi Könyvkiadó Intézet, Újvidék.

H. Varga Márta