Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Az uráli alap előtt: ősinél is ősibb nyelvmúltunk

Nyelvészportrék XVI. Beszélgetés Pusztay Jánossal

Az interjút Daniss Győző készítette. Nyelvtörténészek több nemzedékének kutatói tárták fel, hogy tucatnyinál több élő és már kihalt nyelv beszélői négyezer-ötezer éve valamiféle finnugor, azt megelőzően uráli „alapnyelven” kommunikáltak, s hogy ebből a nyelvősből ágazott el az idők során napjaink…

Tovább olvasom

Akkor jó a kicsi alma, mikor nagy nincsen

A napokban jelent meg a TINTA Könyvkiadónál a 466 oldalas Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája. Ez alkalomból beszélgetett a két szerkesztővel, Balázsi József Attilával és Kiss Gáborral Halápy Ferenc. Halápy Ferenc: Napjainkban világszerte zavargások vannak. Mintha erre…

Tovább olvasom

A számítógépes nyelvészet kulisszatitkai

Nyelvészportrék XV. Beszélgetés Prószéky Gáborral

Az interjút Daniss Győző készítette. Ha hét-nyolc évtizede az átlagember azt olvasta, hallotta, hogy komputer, számítógép, nemigen gondolhatott másra, mint hogy létezik egy ördöngös szerkezet, ami tud osztani, szorozni, százalékot számítani, és talán még köbgyököt vonni is képes. A nyelvről…

Tovább olvasom

Tekintsük hát végig a "hát", "szóval", "izé" szavakat

Egy elátkozott szóosztályról

A hát, szóval, izé szavak az emberek többségét elborzasztják. Úgy látszik, e tölteléknek titulált elemek nehezen tudnak kilépni az „elátkozott szóosztály” kategóriájából. Pedig ha megnézzük, hogy mire használjuk őket, rögtön kiderül, hogy egyáltalán nem elrettentőek, hanem inkább rettentően…

Tovább olvasom

A magyar nyelv a világ magyarságának összetartó ereje

Nagyinterjú Kiss Gáborral, melyben szóba kerül a nyelvész életútja, tanulmányai, családja, lokálpatriotizmusa, a  szótárakhoz fűződő viszonya, az albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola alapítása, a TINTA Könyvkiadó sikerei. Kiss Gábor szerint a magyar nyelv rendkívüli, a világ…

Tovább olvasom

Valamilyen stílusa mindenkinek van

Nyelvészportrék XIV. Beszélgetés Kemény Gáborral

Az interjút Daniss Győző készítette. Nagyon sokan ismerik Mányoki Ádám barokk stílusban festett Rákóczi-portréját, az irodalomtörténet a naturalista stílus példaművének tartja Zola Nana című regényét, irodáink egy részét koloniál stílusú bútorok uralják, minden íróra jellemzők bizonyos…

Tovább olvasom

Hétszáz szó

Adalékok a nyelvrokonsághoz

Televíziónk finn estjét sokan nézték végig. A finn tv bájos bemondónőjének, Tuula Ignatiusnak bizonyára jelentős szerepe volt abban, hogy nagy figyelemmel kísérték végig az egyes műsorszámokat, amelyek az északon lakó finn nép életét ismertették. Szó volt arról is, hogy a finn és a magyar nép nyelve…

Tovább olvasom

Szerencsés, aki többnyelvű családban születik

Nyelvészportrék XIII. Beszélgetés Navracsics Judittal

Az interjút Daniss Győző készítette. Sok-sok évtizedig mondogatták szülők, nagyszülők, pedagógusok a fiuknak-lányuknak, unokájuknak, diákjuknak, hogy „annyi ember vagy, ahány nyelvet tudsz”. Mások ellenben attól tartottak, hogy aki két vagy több nyelvet tanul, egyet sem tudhat tökéletesen, ráadásul…

Tovább olvasom

Szirtok vagy szirtek

Csokonai A tihanyi ekhóhoz című versében így ír: „Zordon erdők, durva bércek, szirtok / Harsogjátok jajjaim, / Tik talán több érezéssel birtok, / Mintsem embertársaim.” A „szirt” többes számát itt a mai „szirtek” helyett „szirtok” alakban találjuk. De ez nem költői szabadság, hogy a „birtok” szó…

Tovább olvasom

Többé-kevésbé egységesen beszélünk 13 milliónyian

Nyelvészportrék XII. Beszélgetés Kontra Miklóssal

Az interjút Daniss Győző készítette. Unokáink, ükunokáink s időben még távolabbi leszármazottaink nyelvéről szólva, gondolkodva egész seregnyi megválaszolhatatlan kérdésbe ütközhetünk. Például, hogy mindent maga alá gyűr-e az angol vagy valamely másik – néhány százmillió, netán egymilliárd ember…

Tovább olvasom