A napokban jelent meg az Anya-nyelv-mester című könyv a TINTA Könyvkiadóban. Alcíme szerint a kiadvány 160 nyelvi-logikai feladatsort tartalmaz, melynek szerzői Galló Ágnes és Mózes Krisztián. Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője beszélgetett (digitálisan) az alkotókkal.

Mózes Krisztiánt tíz éve ismerem, tanítványom volt az ELTE BTK Alkalmazott nyelvészet szakán, ahol lexikográfiát oktattam. Aztán hébe-hóba találkoztunk egy-egy könyvbemutatón vagy más rendezvényen. Egy évvel ezelőtt felkeresett Krisztián, hogy szerzőtársával ők is összeállítottak egy nyelvi fejtörős könyvet, érdekelné-e a TINTA Könyvkiadót. Elmondta, hogy mintául szolgáltak és inspirálólag hatottak a kiadó Anya-nyelv-ész, Anya-nyelv-csavar, és Anya-nyelv-búvár nyelvi fejtörős kiadványai. Örömmel mondtam igent, és most már örömünkre itt tartjuk kezünkben a kész könyvet.

A napokban jelent meg az Anya-nyelv-mester című könyv a TINTA Könyvkiadóban. Alcíme szerint a kiadvány 160 nyelvi-logikai feladatsort tartalmaz, melynek szerzői Galló Ágnes és Mózes Krisztián. Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője beszélgetett (digitálisan) az alkotókkal.

Mózes Krisztiánt tíz éve ismerem, tanítványom volt az ELTE BTK Alkalmazott nyelvészet szakán, ahol lexikográfiát oktattam. Aztán hébe-hóba találkoztunk egy-egy könyvbemutatón vagy más rendezvényen. Egy évvel ezelőtt felkeresett Krisztián, hogy szerzőtársával ők is összeállítottak egy nyelvi fejtörős könyvet, érdekelné-e a TINTA Könyvkiadót. Elmondta, hogy mintául szolgáltak és inspirálólag hatottak a kiadó Anya-nyelv-ész, Anya-nyelv-csavar, és Anya-nyelv-búvár nyelvi fejtörős kiadványai. Örömmel mondtam igent, és most már örömünkre itt tartjuk kezünkben a kész könyvet.

Galló Ágnes, Mózes Krisztián: Anya – nyelv – mester 

Kiss Gábor: Milyen emlékeket őriz a tíz évvel ezelőtti egyetemi órákról?
Mózes Krisztián: Őszinte leszek: az adott félév legjobb órája volt. Az egyetemen nagyon gyakran hiányoltam a gyakorlati megközelítésű órákat és előadókat, és a lexikográfia épp ilyen volt. Nemcsak az elméletekről hallottunk, de megismerhettük a gyakorlati oldalát is a szótárszerkesztésnek, a szótár- és könyvkiadásnak. Nagyon hasznos volt.

Kiss Gábor: Az új könyvet szerzőpáros jegyzi: Galló Ágnes és Mózes Krisztián. A fülszöveg elárulja, hogy Krisztián Ágnes tanítványa volt. Pontosan hol és mikor?
Galló Ágnes: Nem a hagyományos értelmű tanár-diák kapcsolat volt köztünk. Még az előző évezredben – ha jól emlékszem, 1998-ban – találtuk ki néhai férjemmel, Elekes G. Sándorral, hogy az általa vezetett logika-tanfolyamos diákoknak tábort szervezünk Visegrád­—Mogyoró-hegyen, ahol én a nyelvi foglalkozások felelőse voltam. Krisztián is párom tanfolyami tanítványaként lett táborozó, ott ismertük meg egymást. Kapcsolatunk azóta töretlen. Az évek múltával tanítványból előbb „kistanár” lett belőle a táborainkban, majd kiváló tanár, és mint ilyen viszi a mai napig tovább a tanfolyamokat, szervezi a nyári táborokat.
Mózes Krisztián: Az Ági által vitt nyelvi-logikai fókuszú foglalkozások és programok – például a rejtvényfejtő verseny – rögtön megtetszettek, és rájöttem, ez a vonal az, ami igazán közel áll hozzám. Nem kellett hozzá sok idő, hogy kiderüljön, kollégaként is remekül működünk együtt.

Mózes Krisztián

Kiss Gábor: Olvassuk, hogy tanfolyamokon hangzottak el először a könyv fejtörői. Milyen tanfolyamok voltak ezek?
Mózes Krisztián: Nem csak voltak, még vannak is! (nevet) Ahogy Ági említette, Elekes G. Sándor indította útjára a Játékos logika tanfolyamokat, amelyeknek célja a gondolkodás- és kreativitásfejlesztés. Sokszínű furfangos, csalafinta feladatok, játékok kerülnek elő minden foglalkozáson. Olyanok, ahol nem a szaktárgyi tudás a döntő, hanem az, hogy a diák rájön-e a trükkre, a csavarra, hogy ki tud-e lépni a berögzült sémák világából. A feladatok megoldásához nem is kell több a négy matematikai alapműveletnél és az írni-olvasni tudásnál – utóbbira van csak szükség a könyvbeli feladatok megoldásához is.

Kiss Gábor: Látjuk az ajánlásban, hogy a szerzők a titokzatosnak tűnő Mensa HungarIQa Egyesület tagjai. Mi is ez az egyesület?
Mózes Krisztián: Az egyesület a magas intelligenciájú embereket tömöríti, a belépéshez egy IQ-tesztet kell kitölteni. Nagy-Britanniában alapították 1946-ban, Magyarországon 27 éve működik, jelenleg itthon közel négyezer tagja van. Az egyesületnek három, alapszabályban deklarált célja van: az intelligencia népszerűsítése, tehetséggondozás és az ösztönző közeg biztosítása. Utóbbi a domináns, az egyesület számtalan programot kínál tagjainak – társasjátékozástól a kerékpártúrákon át az előadásokig, beszélgetésekig, de van színitársulatunk is. Fontos, hogy itt mindenki önkéntes, fizetséget sem a szervezők, sem az elnökség nem kap, az egyesületben lelkesedésből dolgozunk a közösségért.
Galló Ágnes: Krisztián tökéletes bemutatását kiegészíteném azzal, hogy miért is jó mensásnak lenni: a fent említett lehetőségeken túl hasonló gondolkodású barátokra, ismerősökre találhat az ember; és olyan széles kapcsolatrendszer alakulhat ki, mely segítségével szinte minden problémájára biztos, hogy valamelyik tagtárs segítségével pillanatok alatt megoldást találhat, tanácsot kaphat a kérdező. Ja, és kevés szóból megértjük egymást.

Kiss Gábor: A könyv kilenc fejezetből áll. Betűcsoportok; Duplázó; Elő- és utótagok; Szóhiány; Legyen benne!; Szópáros; Anagrammák; Logikai vegyesfelvágott; Szóábrák. Melyek azok a részek, melyek teljesen újszerű rejtvényeket tartalmaznak?
Mózes Krisztián: Természetesen mindegyik! Nem, nem állítjuk, hogy teljesen újszerű, hiszen bármelyik feladattípusról elképzelhető, hogy más is alkotott olyat, és sok klasszikus típust is találni. Vannak olyan típusúak, amelyeket szinte korlátlanul lehet gyártani. Ilyenek például a csacsipacsi szópárok, amelyekből – és különféle inkarnációiból – számtalan került be a könyvbe. De ha egy feladatot kellene megneveznem, az a Megcsontosodott szavak – ezek szervetlen összetételek vagy raggal megszilárdult szóalakok. Ezeknek a gyűjtése volt a legnehezebb.
Galló Ágnes: Kiemelném még a Logikai vegyesfelvágottat. Ezek olyan logikai feladatok, melyekben szerepe van a nyelvnek is, de nem kimondott szójátékok. Ezek szerintem újszerűek, különösen a nyelvi feladatok vonatkozásában.

Kiss Gábor: A könyv alcíme nyelvi-logikai fejtörők. Mit jelent itt az a szó, hogy logika?
Galló Ágnes: A nyelvi gondolkodás rugalmasságát értem ez alatt. Azt, hogy a megszerzett nyelvi alapismereteket ki hogyan képes kreatív módon alkalmazni; meglátja-e az összefüggéséket az adott nyelvi jelenségek között; képes-e felismerni elmélyültebb, alaposabb nyelvtani tudás nélkül a nyelvben rejlő szinte korlátlan lehetőségeket, és a tapasztaltakból észszerű következtetéseket levonva megoldani az előtte álló problémát.
Mózes Krisztián: Fontos, hogy kötőjel van nyelvi és a logikai szavak között. Ugyanis van többek közt matematikai, vizuális vagy gyakorlati logika. Az alcím arra is utal, hogy nem nyelvtani könyvet tart a kezében az Olvasó, tehát nem szükségesek hozzá nyelvtani ismeretek, nem kérdez vissza iskolai tananyagot. Sokáig kerestünk ilyen kiadványt, de nem találtunk a piacon, hát úgy döntöttünk, megírjuk mi.

Galló Ágnes

Kiss Gábor: Ez alapján azt hinnénk, hogy a magyar nyelv nagyon logikus, pedig számtalan logikai bukfenc is van benne. Mondhatjuk, hogy Ágnessel vagy Ágnessal, a sósnak ellentéte a sótlan, de a csinosnak nem antonimája a csintalan. A „Régen nem láttalak” mondat pedig épp az ellenkezőjét jelenti, azt, hogy éppen, hogy bizony már régen láttalak. Akkor hogy is van ez? Logikus a magyar?
Mózes Krisztián: De még a toldalékolás sem logikus: alanyt és aranyat!
Galló Ágnes: „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet” – írta állítólag Jacob Grimm német nyelvész valamikor a 19. században. De picit komolyabban: a nyelvészek körében nem nagyon szokás a nyelv logikájáról beszélni, ők egyfajta szabályrendszerről szólnak, mely sajátságos felépítésével, fogalmaival szolgálja az emberi kommunikációt. Ez a szabályrendszer pedig elfogadja a rendhagyót, a kivételest is, a „szabályos szabálytalanságot”. Ezekben pedig anyanyelvünk igencsak gazdag.
Mózes Krisztián: Nem hiszem, hogy bármilyen nyelvre bármilyen, a nyelv egészére vonatkozó sommás, objektív kijelentést lehetne tenni. Tudományos megalapozottsággal pedig pláne nem. Lehet, hogy úgy érezzük, a magyar nyelv logikus, vagy épp illogikus, de más nyelvekből is lehetne példákat hozni azok logikája mellett és ellene is.

Kiss Gábor: Mit gondolnak, le lehet ezeket a feladványokat fordítani más nyelvre?
Galló Ágnes: Azt gondolom, hogy lefordítani tán lehet, de élvezni-érteni nem.
Mózes Krisztián: Felmerült már, hogy más nyelven lehetne-e Játékos logika tanfolyamot tartani, és természetesen lehetne, de az nem fordítás, hanem újraalkotás lenne. És ahhoz a célnyelv anyanyelvi szintű ismerete lenne szükséges, hogy a nyelv ilyen játékosságát ki lehessen használni. Arról nem is beszélve, hogy például a magyar nyelv ragozó-toldalékoló képessége számos olyan lehetőséget kínál, amilyent például az angol nem. Angolul viszont azzal lehetne játszani, hogy melyek a hasonlóan írt, de mégis máshogy kiejtett szavak – hiszen az angol például ebben a tekintetben nem logikus legendásan. De ha már idegen nyelvek, ha hollandul adnánk ki a voorraaddoos (oo-rr-aa-dd-oo!) szó mindenképp benne lenne (jelentése: tárolódoboz), ha finnül, akkor pedig a világ leghosszabb palindromája: a saippuakivikauppias (jelentése: szappankőárus).

Kiss Gábor: Önöknek melyek a legkedvesebb feladványaik?
Mózes Krisztián: Nagyon csavaros gondolkodásra késztetnek azok a feladatok, amelyeknél a szó vége van megadva, és hátulról kell kiegészíteni. Ha mondjuk „a” betűvel kezdődő szavakat keresnénk, azt mindenki sorolná. De ha „a” betűvel végződőeket, az már mindjárt más. Ilyenek például a -li végű toldalékolatlan köznevek. Számtalan van belőlük, és a megoldások összevetésénél jó sokszor csapnak a homlokukra a diákok – nahát, ez nem jutott eszembe!
Galló Ágnes: Minden típust kedvelek, mindig éppen azt, amelyikkel foglalkozom. De ha ki kéne emelnem mégis valamelyiket, akkor – a játékossága és a humora miatt – talán a csacsipacsi lenne az. Nem beszélve arról, hogy ez a játék a szókincset is erősen próbára teszi.

Oldalpár a könyvből, "duplázós" feladatokkal

Kiss Gábor: Mit gondolnak, a 160 feladatsorba rendezett 1470 feladat, ha valaki naponta 8 órában fejt rejtvényt, mennyi idő lenne megoldani mindet?
Mózes Krisztián: Ha háromperces átlagos megfejtési idővel számolunk – ami talán nem teljesen életszerűtlen, mivel vannak „rávágós” feladatok, de hosszabban gondolkodósak is –, akkor szűk két hét. De azt gondolom, ez is olyan, mint a sütemény. Ha szeretjük, nagyon finom, de egy idő után eltelünk vele. Aztán kicsit később újra rájárunk. Ha megállás nélkül fejtenénk, az valóban munka lenne, nem élvezet.
Galló Ágnes: Fogalmam sincs. Függ attól, hogy ki mennyire otthonos a nyelvben, milyen gyorsan kapcsol, mennyi türelme van bíbelődni a szavakkal.

Kiss Gábor: Most, hogy szigorú bezártságban élünk, sokak rejtvényfejtéssel ütik el az időt. Ezen kívül miért hasznos még rejtvényt fejteni?
Galló Ágnes: Karbantartja a gondolkodást, ismeretet ad, értelmet ad az időtöltésnek.
Mózes Krisztián: Nekem rejtvényfejtés ihletet is szokott adni újabb feladatok kreáláshoz. Szóval már csak ezért is megéri.

Kiss Gábor: Végezetül megkérdezem, lesz folytatása a könyvnek?
Galló Ágnes: Hm... Nehéz ez előre megmondani. Ha megfelelő színvonalú és mennyiségű feladvánnyal tudunk majd előállni, és ha olvasói/kiadói igény is lesz rá, akkor elképzelhető.
Mózes Krisztián: Ez a könyv bő tíz év termése. Azt gondolom, térjünk vissza a kérdésre 2030-ban!