A TINTA Könyvkiadó a Józsa Judit Galériában mutatta be az Ünnepi Könyvhétre időzített újdonságait. Kiss Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője mindenekelőtt a Iancu Laura csángó költőnőtől származó mottóhoz fűzött egy-két bevezető gondolatot. Mint mondta, az idézett mondatban az „érés” szó hétköznapibban fogalmazva változást jelent: a világ állandóan változik, a nyelv pedig idomul a környezetéhez, s szintén folyamatos változásban van – amire egyébként az egyik bemutatandó könyv címe is utal (H. Varga Márta: Változó anyanyelvünk). A hallgatóság néhány „belsős” információt is megtudhatott: a kiadó körülbelül heti egy könyvet ad ki (idén eddig 19-nél tart), és 2019-ben már 20 ezer eladott könyv fölött jár. Ezután Kiss Bernadett énekelt el két népdalt, majd megkezdődött a könyvek bemutatása.

Elsőként Bernáth Csilla beszélt Bárdosi Vilmos professzor legújabb kötetéről, melynek címe: Mi a szösz? Mint az alcímből kiderül, a kötet 300 magyar szólásmondás eredetét magyarázza meg. De mi is a szólásmondás? Kötött szókapcsolat, amelynek tagjaiból nem feltétlenül kikövetkeztethető a szólásmondás jelentése. És bár magyar anyanyelvűként tudjuk a Még csak most jön a feketeleves vagy az egy frászkarikát! jelentését, a szólásmondás eredetéről nagy valószínűséggel nincs tudomásunk, vagy épp pontatlan ismereteink vannak (ahogy például a „nem hajt a tatár” mondást sem a tatárjárás miatt mondjuk, sokkal később született annál). A frászkarika – mint a könyvből kiderül – sokféle lisztből készült nagy, kör alakú perec, amin régen az újszülöttet áthúzták a rontásoktól való védelem érdekében.

Másodikként H. Varga Márta Változó anyanyelvünk című kötete került sorra – ezt nem más, mint Kemény Gábor, az Édes Anyanyelvünk című folyóirat szerkesztője mutatta be, aki már kéziratként is találkozott a kötetben található írásokkal, ezek ugyanis e folyóiratban jelentek meg 2005 és 2018 között. Ahogy a címből is kiderül, a nyelvi változások állnak az írások középpontjában, legyenek akár szókészleti, frazeológiai vagy éppen a neveket érintő változások. A 46 cikket lapozgatva mélyebb ismereteket lehet szerezni többek között a kütyüböjt, a gyantaszűz és a bankolni szavakról. Kemény Gábor reményét fejezte ki, hogy ha tíz év múlva ismét megjelenik egy hasonló cikkgyűjtemény a szerzőnő tollából, azt is ő tudja majd bemutatni.

A harmadikként bemutatásra kerülő könyvről, a Kiss Bernadett által összeállított Középkori szentek bölcsességeiről (alcíme: 1780 útmutatás a helyes élethez) Oláh István beszélt. Megállapította, hogy a szóban forgó könyvet „nem lehet elolvasni”: olvasgatni kell, örömmel, mint a Bibliát. A szövegekből ugyanis hitelesség árad, mondandójuk pedig a ma embere számára is aktuális – iránytűként segítenek eligazodni az élet útvesztőjében.

Kiss Gábor mutatta be lánya, Kiss Zita Anya – nyelv – kincs című kötetét, amely 44 nyelvi és műveltségi totósort tartalmaz, összesen 616 kérdéssel. Megjegyezte, hogy a kiadónak már több nyelvi fejtörőket felsorakoztató kötete is megjelent (az az Anya – nyelv – kincs az ötödik), a legújabb viszont egyedülálló amiatt, hogy a rendkívül sokféle témát (például: a Felvidéken ma is élő szavak jelentése, magyar családnevek eredete) totórendszerben tárja az olvasók elé, azaz 13+1 kérdés követi egymást 3-3 megoldási lehetőséggel. A közönség is próbára lett téve: a nyelvújításkori szavak eredetére rákérdező totó egyik feladványának három, miniesszével fölérő megoldáslehetőségét hallva kellett tippelni a helyes megoldásra – ezt végül bekiabálásos alapon másodszorra sikerült eltalálni.

Szintén Kiss Gábor mutatta be a helyszínen is jelen lévő Ágnes Bánhidi Agnesoni Magyar–olasz alapszótárát, amely 7500 szót tartalmaz, „gyerekbarát” regiszterrel segíti a tájékozódást, jelöli az egyes olasz szavaknál a hangsúlyt, ráadásul több mint 400 rajzzal segíti az értelmezést, illetve a vizuális típusoknak a szavak rögzülését. A Magyar–olasz alapszótár a szerzőnek már a negyedik kötete a kiadónál az Olasz közmondások, az Olasz társalgási zsebkönyv és a Top 2000 olasz szó után, de mint kiderült, ezzel még nincs vége: előkészületben van az olasz beszédfordulatok szótára, illetve a bemutatott kötet „megfordítása”, az olasz–magyar alapszótár is.

Végül Balázsi József Attila (maga is a TINTA Kiadó többszörös szerzője) ismertette Vígh-Szabó Melinda munkafüzetét, a Szavak eredete munkafüzetet. Kiemelte a gyakorlatok sokféleségét, és hangsúlyozta, hogy a megoldásokhoz sokféle forrást használhatnak a diákok. Megjegyezte, hogy a munkafüzetet bárki forgathatja, nem csak a tanulók – mindenki számára tanulságosak a finnugor eredetű szavakkal vagy épp a szavak születésével foglalkozó fejezetek, ahogy a szó és jelentés összefüggéseivel megismertető rész is. Végül ismét játszhatott a közönség: a munkafüzetből hozott feladatokból kiderült, honnan ered a lépre csal kifejezés (eredeti jelentése: ragacsos vesszővel madarat fog), a dugába dől (a duga vagy donga a hordó egy része, innen a kifejezés) vagy a felönt a garatra (a garat a malom „torka”, amibe a búzát öntik).

A könyvbemutató zárásaként Kiss Gábor igazgató ajánlotta a kiadó egyéb újdonságait a közelmúltból: a Miért értjük félre egymást? című könyvet, a Poétikai kisszótárt, a Bibliai eredetű kifejezések, közmondások, bölcsességek magyarul és spanyolul és a Tégy szert bölcsességre! című köteteket, illetve beharangozta az épp aznap nyomdába küldött, a Könyvhétre megjelenő újdonságot, II. Rákóczi Ferenc élete címmel. Egyúttal mindenkit biztatott, keresse fel a kiadó standját (95. számú!) a Duna-korzón, a július 13–17-ig tartó Ünnepi Könyvhéten, amely a Vörösmarty tér felújítása miatt lesz ezen a rendhagyó helyszínen.

Szabó Mihály