Milyenek voltak az orosz szótárak régen és milyenek ma? Milyen új szavakkal bővült az orosz nyelv az évek során, és hogyan változott a magyarok hozzáállása a nyelvhez, amióta nem kötelező tanulni? Kugler Katalin, az Új szavak, új jelentések az orosz nyelvben című szótár írójával Kiss Gábor készített interjút.

Kiss Gábor: A második világháború után politikai nyomásra kötelező volt mindenkinek az orosz nyelvet tanulni. Hogy látja, eredményes volt az orosz nyelv ilyenféle erőltetett tanítása?

Kugler Katalin: Ez attól függött, hogy ki tanította az orosz nyelvet. Nálunk az általános iskola felső tagozatán egy tüneményes, „régi vágású” tanárnő tanította az oroszt. Megszerettük őt, és általa az orosz nyelvet. (Felvidéki volt, ismerte a szlovák nyelvet, ezért gyorsan átképezték oroszosnak.)

Kugler Katalin

K. G.: Jómagam egyszer egy nagyon meglepő szituációban arattam „sikert” orosztudásommal. A kilencvenes években Budapesten sétálva egy számunkra értelmezhetetlen cirill betűs kiírást pillantottak meg tizenéves fiaim. Mikor elolvastam és lefordítottam nekik, elképedte, s mondták: Apa te ezt is ismered? Önnek mikor segített orosztudása?

K. K.: Legutóbb egy kínai szomszéd lakótárssal folytatott kommunikációs vákuumban. Kiderült, hogy fizikusként Szentpéterváron volt továbbképzésen, ahol egész rendesen megtanult oroszul. Micsoda élmény volt számunkra oroszul folytatni a beszélgetést! (Jelenleg a szegedi lézerközpontban dolgozik.)

K. G.: Ön hogy került szorosabb kapcsolatba az orosz nyelvvel?

K. K.: Mivel gimnazistaként az orosz nyelvi versenyeken sikereket értem el, egyértelmű volt, hogy az ELTE orosz szakára jelentkezzek.

K. G.: Orosz nyelvkönyvek, kisebb és nagyobb szótárak sora jelent meg. Elég, ha csak a „Hadrovics–Gáldi” nagyszótárra gondolunk. Mennyire voltak szakszerűek ezek a dömpingben készült szótárak?

K. K.: Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett szótárakat a „nagy öregek” szerkesztették, munkájuk igényes és szakszerű volt. A gond csak az volt, hogy az 1968-ban összeállított orosz nagyszótárt 20 éven keresztül változatlan utánnyomással jelentették meg, így az esetleges lexikai változások kimaradtak belőle.

K. G.: Kérem, említsen néhány hasznos, az orosz nyelvvel kapcsolatos lexikográfia munkát! Kik voltak, akik Hadrovics László és Gáldi László után jelentős orosz–magyar szótárt alkottak?

K. K.: Be kell látnunk, hogy a kilencvenes években mindent elsöpört az angol nyelv dömpingje, és nagyot zuhant az orosz nyelv iránti érdeklődés. Ugyanakkor tény, hogy igencsak hiányoztak a korszerű gazdasági lexikát feldolgozó szótárak. Ezért több, a megújult gazdasági nyelvet bemutató szótár jelent meg. Kiemelném S. Kovács Zoltán Orosz–magyar, magyar–orosz gazdasági szótárát (1995), Petuhova Tatjána Magyar–orosz, illetve Orosz–magyar közgazdasági szótárát (1994, 1995). Hiánypótló szótár volt a 2000-ben megjelent orosz–magyar és magyar–orosz akadémiai középszótár (Gáldi László és Uzonyi Pál szerkesztésében). Jelentős teljesítmény volt az Orosz–magyar és magyar–orosz szlengszótár elkészítése (Fenyvesi István, 2001).

K. G.: Hogy látja, az orosz nyelv mennyire tudta betölteni a szocialista országok között a közvetítő nyelv szerepét?

K. K.: Jobb híján ezt a nyelvet kellett használni. Ám a balti államokban, a Kaukázusban célszerű volt minél rosszabb oroszsággal megszólalni, hogy kiderüljön, nem a Szovjetunióból való turisták vagyunk. Lengyelországban egyszerűen nem volt ajánlatos oroszul megszólalni.

K. G.: A rendszerváltást követően jelentősen visszaszorult az orosz nyelv hazánkban. Az orosz tanárok ezreit képezték át angoltanárrá. Sikeres volt a tanárok ilyen tömeges átképzése?

K. K.: Ez kényszerhelyzet volt. Az eredményességét én nem tudom megítélni.

K. G.: Ön Szegeden a felsőoktatásban tanítja az oroszt több évtizede. Hogy változott a diákok hozzáállása az idők folyamán az orosz nyelvhez?

K. K.: A nyelvhez való pozitív viszonyulás mindig is megvolt, különben nem választották volna ezt a nyelvet. Jelenleg az a fő gond, hogy nulla nyelvtudással is jönnek hallgatók. Hogy várjuk el tőlük a nyelvtudást, ha a középiskolákban nincs oroszoktatás? Emberfeletti munka kellene ahhoz, hogy valaki az alapképzés során B2 nyelvi szintre eljusson. Ehhez, sajnos, nincs meg mindig a kellő elszánás és szorgalom.

Kugler Katalin: Új szavak, új jelentések az orosz nyelvben

K. G.: A most kezemben tartott, Új szavak, új jelentések az orosz nyelvben című szótár ötlete hogy született meg? Mikor kezdte gyűjteni az orosz nyelv új szavait?

K. K.: A 90-es évek elején előfordult, hogy nem értettem meg az orosz nyelvű újságszövegeket. Akkoriban rengeteg angol szó gyűrűzött be az orosz nyelvbe. Az új fogalmakat nem is próbálták meg lefordítani, hanem cirill betűs átírással átvették őket. Mivel én korábban nem tanultam angolul, nem értettem, hogy mit jelentenek például az alábbi szavak: рейтинг, саммит (rating, summit). Korábban a szovjet újságnyelv rendkívül szabályozott volt (nem csak ideológiailag), így tilos volt például az argotikus, szleng szavak használata is. A 90-es évek elején ezek a szavak elárasztották a sajtónyelvet is. Sokszor csak gyanítható volt a jelentésük. Az egyetlen létező orosz zsargonszótár, amelyet A. Flegon állított össze (1973-ban Londonban jelent meg), természetesen, elérhetetlen volt azokban az időkben. Így hát nekiláttam megfejteni ezeket a számomra teljesen új szavakat. Aztán később ezt nem tudtam abbahagyni.

K. G.: A szótár címében olvassuk: „új szavak, új jelentések”. Hogyan kell ezt pontosan értenünk?

K. K.: Az „új szavak” meglehetősen relatív fogalom. Például az argotikus szavak legtöbb esetben nem tekinthetők „újnak”, hiszen már évtizedekkel ezelőtt léteztek a tolvajnyelvben. Ezeket a lexikográfiai nóvum kategóriájába kell sorolni, azaz csak a szótári rögzítés alapján tekintendők újnak. (A szótárban erre utal a címszó melletti kis kereszt.) Az „új jelentés” (ezt kis csillag jelzi) megállapításánál a Hadrovics–Gáldi-féle nagyszótárból indultam ki. Például az автомат (avtomat) szónak ott három jelentése van. A később megjelent újabb jelentések (telefonautomata, telefonfülke, megajánlott osztályzat) már bekerültek a szótáramba.

Az orosz автомат szó egyik jelentése: 'telefonfülke'

K. G.: Az új szavak tömeges megjelenése mellett látnunk kell azt is, hogy a technikai berendezések nevei ugyanolyan gyorsan el is avulnak, mint maga a berendezés. Hiszen ma már a három évtizede nagy újdonságnak számító fax mára szinte ki is szorult a használatból. Hogy sikerül a szótárkészítés során megbirkózni ezzel a jelenséggel?

K. K.: А szótárba bekerült számos, ma már elavultnak számító fogalom vagy tárgy neve is. Itt is a lexikográfiai rögzítés volt a fő szempont, hiszen lehetséges, hogy másutt nem lehet megtalálni az adott szót. Az ilyen szó mellett lévő kis kereszt, amely az „avíttságra” utal, segíthet a szótárhasználónak az eligazodásban.

Egy oldal a szótárból

K. G.: Az új szótár kétnyelvű. Könnyű vagy egyszerű volt az új orosz szavakhoz hozzáilleszteni a magyar megfelelőt? Mi jelentett nehézséget a magyar megfelelő megtalálásánál?

K. K.: Sokszor nem is orosz, hanem angol szavakhoz kellett keresni a magyar megfelelést. Számomra feltűnt, hogy számos, angolból kölcsönzött szót nem is próbáltak oroszra fordítani. A korábban említettek (csúcstalálkozó, népszerűségi mutató) mellett például a használt ruha megnevezésére csak a second hand orosz fonetikus átiratát használják, ugyanígy nem létezik olyan orosz szó, hogy lemezlovas, csak диджей, диск-жокей, vagy okostelefon, csak смартфон stb. Kedvencem a csapatépítés oroszul: тимбилдинг. Az orosz fonetika szerinti kiejtése: tyimbilgying. Általánosságban elmondható, hogy sok fejtörést okozott az orosz beszélt nyelvben használt szavak stiláris besorolása is (ez az orosz lexikográfiában is problematikus). Az elektronikához, informatikához tartozó szavak esetében a megfejtést nehezítette a témákban való tájékozatlanságom.

A csapatépítés oroszul тибмильдинг [tyimbilgying]

K. G.: A szótár megjelent. Az alkotó pihen, vagy újabb ötlet motoszkál a fejében?

K. K.: Ezt a munkát nem lehet abbahagyni. Ha kezembe kerül egy újság, azonnal írom ki az új szavakat, jelentésváltozatokat. Remélem, hogy előbb-utóbb elkészül a szótár átdolgozott, újabb elemekkel bővített változata.

K. G.: Köszönöm a beszélgetést.