Kiss Gábor nyelvész szerint a magyar szótárkultúra sok hiányosságot mutat. Az új magyar szinonimaszótárral, a Magyar szókincstárról tartott előadást a Nyári Egyetemen Kiss Gábor, a rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótárának főszerkesztője.

– Ha a Magyar szókincstár jellemzésére keresünk kulcsfogalmakat, adódik egyrészt a „kínálati szótár” kifejezés, illetve annak megjelölése, hogy a felhasználót alkotó hozzáállásra készteti. Egyetért-e Ön ezzel?

– Valóban ez a két kulcsfogalom. Kínálati szótár abban az értelemben, hogy a szerzők (tizenhat nyelvész három és fél évig dolgozott a szótáron) igen gazdag kínálatot nyújtanak a felhasználónak a rokon értelmű szavak köréből. Tudva azt, hogy a magyar anyanyelvűek legszélesebb rétegének készült a szótár, bízunk az anyanyelvi használó nyelvi ismeretében. Amikor mégis el kell őt igazítani, odaírjuk, hogy régies, táj- vagy idegen hangzású szót adtunk-e meg. Gyakran idéztünk szlengszavakat is. Aktív közreműködést kér a használótól, mert neki az öt, nyolc vagy akár tizenöt szinonimából is azt kell kiválasztania, ami az adott szövegkörnyezetbe a legjobban beleillik.

Kiss Gábor (főszerk.): Magyar szókincstár

– Csak a magyar anyanyelvűeknek szól-e a szótár, vagy hasznosíthatják azt a magyarul tanulók is?

– Ez a segédkönyv nem nyelvkönyv, hanem a szavak tára. A nyelvtanulók először a kétnyelvű szótárakat használják, hiszen az anyanyelvük és a magyar nyelv kifejezésbeli megfeleltetéseit keresik. Egy bizonyos szint után az egynyelvű szótárakat is használhatják. Sajnos, a magyar nyelvben nagyon fejletlen a szótárkultúra.

– Mi szótárkultúránk legfőbb problémája?

– Az elmúlt évtizedekben az Akadémiai Kiadónak monopolhelyzete volt a szótárkiadásban, ami kényelmessé tette a kiadót. A nagy kétnyelvű szótárakat – ilyen volt az angol és a német is – 30-35 évig változatlan formában adták ki. Ám dicséretükre legyen mondva, hogy az elmúlt év karácsonyára megjelentették a bővített angol, német és francia kétnyelvű nagyszótárat. Még mindig késik azonban egy korszerű magyar értelmező szótár kiadása, hiszen az elmúlt tíz-tizenöt évben rengeteg új szó került be a nyelvünkbe, melyeket mindenki ösztönösen használ, azonban szükséges lenne ezek pontos jelentését is rögzíteni. Tudomásom szerint az Akadémiai Kiadó tervez a Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótárának bővített és az aktuális nyelvi állapotoknak megfelelően átdolgozott kiadását. Sejthető azonban, hogy látva a szótárak, kézikönyvek iránti nagy keresletet a magyar könyvpiacon, az Akadémiai Kiadóval párhuzamosan megjelenhetnek más értelmező kéziszótárak is.

A szótár egyik oldala

– Olvasható az előszóban, hogy a rengeteg nyelvi réteg jelenléte okán akár értelmező szótárként is használható a szókincstár.

– Valóban így van. Például a nyelvtanulók ebben a szótárban kapnak először ellentéteket. Hiszen egy szó jelentését az ellentétes jelentésű szó is jól megvilágítja. A szó és annak ellentéte úgy egészíti ki egymást, mint a fény és az árnyék. A Magyar szókincstár alkotói egyébként teljesen önálló úton jártak. 14 ezer szónak adták meg az ellentétét, vállalva azt is, hogy nem minden esetben határozták meg tökéletesen azokat. A dolgozik ellentéte például ösztönösen a henyél, a lustálkodik lenne. Egy angol ellentétszótárban azonban a pihen, a víkendezik szerepel. Abban a helyzetben, amikor a fent említett hiányosságokból adódóan nincs új értelmező szótárunk, nagyon sok kifejezés ebben a szótárban kapja meg az igazi jelentését. Ha valaki a magyar nyelv 1999-es állapotát szeretné ismerni, akkor a szókincstár erre maximális lehetőséget ad.

– Milyen volt munkájuk szakmai fogadtatása?

– Három és fél éven át nagyon keményen dolgoztunk, s úgy tűnik a reagálásokból, a kritikákból és recenziókból, hogy a munka nem volt hiábavaló. A közönség és a szakma egyaránt elismeréssel szól róla. Azon csodálkoztunk mi magunk is: hihetetlen, hogy ezt eddig más még nem csinálta meg. A munkatársak betanítása is sok energiát igényelt, mert sajnos a magyar felsőoktatásban lexikográfusképzés nincs. Számítógép-programozó matematikus, illetve általános és alkalmazott nyelvész vagyok, a nyelvészeti munkába így nagymértékben be tudtuk vonni a számítógépet. Huszonnyolc korábban megjelent szótárt dolgoztak fel munkatársaim – az első Szenczi Molnár Albert 1604-ben megjelent latin–magyar szótára volt –, s az ezekben található szinonimákat számítógépben helyeztük el, így több mint másfél millió adat került a memóriába. A szókincstár egyébként 25 500 vastagbetűs címszót tartalmaz, a szócikkekben található szavak száma pedig 80 600. A szócikkeket 42 300 szinonimasor építi fel, s a szótár szerzői 14 400 szónak adták meg az ellentétes jelentését. Utólag megnéztük: 300 ezer A/4-es oldalt nyomtattunk ki a szerkesztés során, ami 30 méter magas papíroszlopot tenne ki. 

Vitéz Ferenc

Megjelent: Nyári Egyetem (A Debreceni Nyári Egyetem félévente megjelenő lapja) 1999/2.