A közelmúltban jelent meg a TINTA Könyvkiadónál Bárdosi Vilmos professzornak az „Itt van a kutya elásva!” c. kiadványa, amely alcíme szerint „Állatneves magyar szólások, közmondások szótára”. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel Kiss Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője.

Kiss Gábor: Kezdjük a beszélgetést egy meglepő kérdéssel. Van Önnek kutyája vagy bármilyen háziállata?

Bárdosi Vilmos: Gyerekkoromban többször is voltak kutyáim, egy farkaskutya, majd egy hosszabb szünet után egymás után két tacskó is. Sajnos jelenleg nincs kutyám, helyettük az énekesmadarakat csodálom és etetem télen.

Kiss Gábor: Miért nincs kutyája?

Bárdosi Vilmos: Nagyon szeretem a kutyákat, de úgy gondolom, hogy az ő érdekükben tartásuk csak kertes házban optimális, ahol megfelelő mozgástérrel rendelkeznek.

Balra a szerző, Bárdosi Vilmos, jobbra a kiadó igazgatója, Kiss Gábor

Kiss Gábor: Idézzük fel az olvasóknak: mióta is tart az együttműködése a TINTA Könyvkiadóval?

Bárdosi Vilmos: Immár 15 éve tart ez a szakmailag és emberileg is igen tartalmas és sikeres együttműködés.

Kiss Gábor: A kiadónál eddig megjelent számos szótára közül melyik Önnek a legkedvesebb?

Bárdosi Vilmos: Ezek közül hármat emelnék ki. Kettő tisztán magyar vonatkozású, a harmadik francia–magyar kétnyelvű szótár. Első helyen természetesen a „Magyar szólástár” említendő, amely közel 15.000 magyar szólást, szólásmondást, közmondást tartalmaz. Azután a „Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár” címmel 2015-ben megjelent munkám, amely 1800 állandósult szókapcsolat eredetét, kultúrtörténeti hátterét világítja meg. A harmadik pedig a „Francia–magyar tematikus szólásszótár” című munkám, amely német, orosz és spanyol adaptációban Németországban (több kiadásban is), majd Oroszországban és Spanyolországban is megjelent. Ennek az volt a legfontosabb módszertani újítása, hogy a benne összegyűjtött anyagot nem betűrendben, hanem tematikus fejezetekben mutatja be. Az idegen nyelvet tanuló sokkal könnyebben találja meg azokat a metaforikus, a nyelvek sava-borsát adó szólásokat, ha azokat nem az általa amúgy többnyire nem is ismert alkotóelemek szerint, hanem egy sokkal univerzálisabb fogalomrendszer (pl. gazdagság, szegénység, butaság, részegség, halál stb.) alapján keresi.

Kiss Gábor: Nemcsak a TINTA Könyvkiadó, hanem az Akadémiai Kiadó is jelentetett meg francia szótárakat az Ön szerkesztésében. Az Akadémiai Kiadóval hogy kezdődött a kapcsolat?

Bárdosi Vilmos: A rendszerváltozás után az Akadémiai Kiadó célul tűzte ki a kétnyelvű szótárak módszeres átdolgozását, illetve teljesen új alapokon készülő modern kétnyelvű kis- és középszótárak kiadását. Ezekben a projektekben több kollégám és volt hallgatóm is szerkesztőként, szócikkíróként működött közre. A velük folytatott együttműködés során kaptam a felkérést előbb egy új, 25.000 címszót tartalmazó „Francia–magyar kisszótár” megírására, majd ennek folytatásaként egy több mint 50.000 címszót tartalmazó új „Francia–magyar kéziszótár” szerkesztési munkálatainak koordinálására, amelyet egy kollégám bevonásával társ-főszerkesztőként jegyeztem.

Bárdosi Vilmos, a kötet szerzője

Kiss Gábor: A beszélgetést az új szótárra terelve, hogy született meg az összeállításának az ötlete?

Bárdosi Vilmos: A francia szótárpiacon az élet számos területével kapcsolatban találkozunk speciális szólásszótárakkal, ilyenek pl. az irodalmi, mitológiai, bibliai, gasztronómiai eredetű vagy éppen az állatokkal kapcsolatos szólásokat feldolgozó szótárak. Az állatok kiemelt szerepet játszottak és játszanak ma is az emberiség életében, történetében. Ez természetesen tükröződik a magyar közmondásokban, szólásokban is. Magától értetődő volt tehát, hogy a magyar nyelvre vonatkozóan is készüljön egy ilyen kiadvány. A „Magyar szólástár” bőséges anyagából gyűjtöttem össze az állatneves kifejezéseket, azok magyarázatát. Ahol pedig ez szükségesnek bizonyult, a frazeológiai etimológiai szótáramból átvettem a kifejezések eredetét, művelődéstörténeti hatterét megvilágító eredetmagyarázatokat is. 

Bárdosi Vilmos: Itt van a kutya elásva!

Kiss Gábor: Összeszámolta, hogy hányféle állat van szótárában, így a magyar szólásokban és közmondásokban?

Bárdosi Vilmos: 160 állatnév szerepel címszóként a szótárban. Ehhez kapcsolódik még további 170 olyan címszó is, amely valamilyen állatnévből származik (pl. krokodilkönnyek, mókuskerék, nyúlcipő, ebcsont) és vele kifejezések születtek a magyarban: krokodilkönnyeket hullat; kiszáll a mókuskerékből; felveszi a nyúlcipőt; Ebcsont beforr!

 Krokodilkönnyeket hullat

Kiss Gábor: Mely állatok szerepelnek a legtöbb frazémában, és melyek azok, amelyeket csak egy frazéma említ?

Bárdosi Vilmos: Előre megjósolható volt – és ez az anyaggyűjtés lezárása után be is igazolódott –, hogy a két „sztár” az ember leghűségesebb barátai, a kutya/eb és a ló. Frazeológiailag viszonylag „termékeny” még a disznó, az egér, a farkas, a hal, a kígyó, a macska, a madár, a medve, az oroszlán, a szamár, a tyúk, a veréb is. Ezekkel szemben csak egy-egy kifejezésben található például az angolna (csúszós, mint az angolna), a bölény (az utolsó bölény), a csík (eleven/fürge, mint a csík), kukac (gyáva kukac), a nyű (annyi, mint a nyű), az öszvér (csökönyös, mint az öszvér), a pinty (mint a pinty), a sajtkukac (izeg-mozog, mint a sajtkukac), a tacskó (éretlen tacskó), a tinó (Tanulj tinó, ökör lesz belőled!).

Itt van a kutya elásva!

Kiss Gábor: Olvassuk, hogy az Itt van a kutya elásva! szólás boszorkányokhoz kapcsolódó babonás hitben ered. Sok szólás, közmondás kapcsolható a babonás képzetekhez?

Bárdosi Vilmos: Igen, feltűnően sok. Íme néhány közülük ízelítőül: azt hiszi, hogy a gólya hozza a gyereket; kígyót-békát kiált/kiabál/mond vkire; kilóg/kilátszik a lóláb (vki alól, vkiből); lóvá tesz vkit; meg van kötve a keze; megered a nyelve; úgy készül vmi, mint a Luca széke; Farkast emlegettünk/emlegetnek (, a kert alatt jár/kullog).

Azt hiszi, hogy a gólya hozza a gyereket

Kiss Gábor: Tudjuk, a TINTA Könyvkiadó újabb szótáraiból is, hogy nyelvünkre nagy hatással volt a Biblia. Állatos szólások, közmondások is eredeztethetők a Bibliából?

Bárdosi Vilmos: Igen, ha nem is nagy számban, de vannak. Például: áldozati bárány; fekete bárány; disznók elé gyöngyöt szór; Nyomtató lónak nem kötik be a száját.; Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni/bejutni az Isten [a mennyek] országába.

Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni az Isten országába
(Forrás: dailymail.co.uk)

Kiss Gábor: Érdekes, hogy számos esetben embertársunkat állatokhoz hasonlítjuk. Pl. álnok, mint egy kígyó, buta, mint az ökör. Kérem, mondjon néhány további hasonló frazémát.

Bárdosi Vilmos: Annyi, mint a nyű; ártatlan, mint a ma született bárány; dolgozik, mint a güzü; hátrafelé megy [úgy halad], mint a rák; lassú, mint a/egy lajhár; ordít, mint a fába szorult féreg; ritka, mint a fehér holló; szegény, mint a templom egere.

Kiss Gábor: Ma, amikor sokan körülöttünk a genderelmélet hívei, kicsit félve kérdezem, van olyan állatos szólás, közmondás, melyet kizárólag nőkre vagy csak férfiakra mondunk?

Bárdosi Vilmos: Természetesen a genderelméletet még nem ismerő évszázadok során sok olyan szólás született és rögzült a nyelvben, amelyet kizárólag vagy nagy gyakorisággal csak férfiakkal (pl. a falu bikája, nagy barom, vén kakas/kandúr/kecske), illetve csak nőkkel (pl. éjjeli lepke/pillangó, buta/falusi/ostoba liba, nem mai csirke) kapcsolatban használnak. Ezt a körülményt a kifejezések magyarázatában és a stílusminősítések megadásával körültekintően rögzíti a szótár.

ártatlan, mint a ma született bárány

Kiss Gábor: Úgy látom, nagy kedvvel készítette ezt a szótárt. Van az életnek egy másik tematikus területe, amelyről esetleg szintén összegyűjti a szólásokat, közmondásokat?

Bárdosi Vilmos: Igen, több ilyen terület is szóba jöhet, amelyet érdemes lesz majd kiaknázni. Az „állatos” kifejezések után azokat a szólásokat, szólásmondásokat gyűjtöttem össze, amelyekben növénynevek, virágnevek és gyümölcsnevek szerepelnek. A kötet a szerkesztés utolsó fázisában van, nemsokára megjelenik az „Ékesszólás kiskönyvtára” sorozat következő köteteként.