Az alábbi interjú az Édes Anyanyelvünk folyóirat 2017. júniusi számában (XXXIX. évf. 3.) jelent meg.

A legtöbb napjainkban kiadott magyar nyelvészeti könyv mögött egy családi kiadó áll: a Tinta Könyvkiadó. Kiss Gáborral és feleségével, Temesi Violával beszélgetünk a kiadó új központjában, egy albertfalvai családi házban.

Számokkal mennyiben támasztható alá állításom, tehát az, hogy a legtöbb nyelvészeti könyvet manapság a Tinta adja ki?
K. G.: Szinte biztos vagyok benne, hogy az összes magyarországi könyvkiadó együtt nem ad ki annyi nyelvészeti szakkönyvet, mint a TINTA Könyvkiadó egymaga, hiszen évente 30-35 szakkönyv jelenik meg nálunk. Sőt, a magyar egynyelvű szótárakra is igaz ez.

Úgy tudom, hogy egy sikerkönyvvel kezdődött, a Magyar szókincstárral...
K. G.: A leggazdagabb magyar szinonimaszótár 1998 karácsonyára jelent meg. Grétsy László tanár úr „Uraim, le a kalapokkal” szavakkal kezdte az emlékezetes sajtóbemutatót. Szinte berobbant sikerével a magyar könyvpiacra ez a szótár, amely mind a mai napig az egyetlen szótár, amely hónapokig vezette a magyarországi könyveladási sikerlistákat. Sok író ember íróasztalán ott van kinyitva.

A kiadó vezetője, Kiss Gábor, aki ott van szinte minden nyelvészeti eseményen, könyvbemutatókat szervez. De ott van mögötte, többnyire láthatatlanul a felesége, Temesi Viola is, s ha jól értesültem róla, akkor a négy gyerek is. Mikor találkoztatok, a négy gyermek mellett hogy jutott idő a kiadói munkára?
T. V.: A mi házasságunk nyelvész házasság. Antal Lászlónak, az egyik leginspiratívabb magyar általános nyelvésznek az óráján egymás mellett ültünk. Az órát közös séta követte, aztán házasság, gyerekek, és a közös kiadó megalapítása. Most a négy gyermekünk közül kettő, Zita és Gyula a kiadó teljes állású munkatársa.

Temesi Viola és Kiss Gábor

Az elmúlt 20 évben a Tinta nemcsak a nyelvtudományt, hanem a nyelvi kultúra iránt általában érdeklődők széles rétegeit is megcélozta: mondhatnánk a kisgyermeknek szóló rajzos könyvektől a nyelvtanulókon át a nyugdíjasokig.
K. G.: Szeretjük könyveinket sorozatokba rendezni. A már említett Magyar szókincstár A magyar nyelv kézikönyvei sorozat nyitó darabja, a 28. kötet a közeljövőben jelenik meg, Balázsi József Attila nagy Hasonlatszótára lesz ez, és készül egy magyar rímszótár is [a Hasonlatszótár azóta már megjelent, a rímszótár még nem - a szerk.]. A másik sorozat, a Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozáshoz a 200. kötet felé tart. Ebben évente 6-8 kötet lát napvilágot. Szerintem alig van magyar nyelvész, aki ne publikált volna nálunk. Most készült a nagy összesítés, a kiadóban eddig 2500 magyar nyelvész, tanár írása, ill. tanulmánya látott napvilágot. Szerencsére, látva, hogy nem mindenkinek van szüksége a gazdag magyar szókincs olyan mélységű leltározására, mint ahogy az a nagyszótárainkban történik, elindítottuk az Ékesszólás kiskönyvtára sorozatot. Ennek Bárdosi Vilmos professzor úrral együtt vagyunk sorozatszerkesztői. Ezek a kis könyvek sokak számára közvetítik a nyelvészet újabb eredményeit és tárják fel a legnagyobb magyar hungarikumnak, a magyar nyelv szókincsének titkait.

Balázsi József Attila: Hasonlatszótár

És egy folyóirattal is beágyazta magát a tudományos közegbe.
K. G.: A Modern Nyelvoktatást, miután a Corvina Kiadó nem kívánta tovább kiadni, 2006-ban Szépe György tanár úr, mint a MANYE elnöke bízta ránk. Évente 3 szám jelenik meg, így folyamatos feladatot ad megjelentetése.

Egy kiadó életében érezhető-e a Gutenberg-galaxis, a könyvkultúra visszaszorulása?
T. V.: Érezhető, nyitva tartjuk a szemünket. Törjük a fejünket, hogyan és milyen feltételekkel lehetne interneten is közzétenni adatbázisainkat, szótárainkat.

Milyen nyelvtudományi könyvek iránt állandó az érdeklődés és hol „fogy a levegő”?
T. V.: Sokan vásárolják azokat a szótárakat, amelyek a szókincs olyan területével foglalkoznak, mely része az iskolai tananyagnak: rokon értelmű szavak szótára, szólások, közmondások gyűjteményei. Sokakat érdekel a magyar szavak – beleértve a keresztneveket és a tulajdonneveket is – története. Nagy örömünkre, sikeres volt a Retró szótár, közelmúltunk korfestő szavaival. Népszerűek a nyelvi fejtörőket, nyelvi játékokat közreadó munkák. Egyértelmű, hogy az „igazi” nyelvészeti szakkönyvekből kevés fogy, van, hogy csak 50–100 példány.

Nemzetközi összevetésben természetesnek mondható-e az, hogy rendszeres állami támogatás nélkül egy kis családi könyvkiadó adja ki a nemzeti nyelvi kultúra szótárainak legjavát? Persze ne feledkezzünk meg pl. a Nemzeti Kulturális Alap rendszeres támogatásáról sem.
K. G.: Nem tudom, hogy más országokban pontosan hogy van. De érdekességképpen említem, hogy kedves vajdasági barátomék, Hódi Sándorék, eleinte azt hitték, hogy mi a kulturális-oktatási minisztérium kiadója vagyunk. Le is esett az álluk, mikor tisztázódott, hogy keményen piaci alapon, nem a minisztérium alosztályaként működünk.

Három díjazott TINTA-szótár

Az egyik TINTA reklámtáblán az olvashatjuk: Anya-nyelv-ész műhely. Hogy kell ezt érteni?
K. G.: Azért örültem meg, mikor egyik fiatal kollégám bedobta ezt a szlogent, mert nagyon igaznak érzem. Hiszen az elmúlt majd két évtizedben a kiadó körül kialakult egy nyelvészeti, szótárszerkesztő műhely. Ebben a sikeres műhelyben készültek a magyar szókincs új, nagy szótárai, az alapos gyűjtőmunkát, az aprólékos szótárszerkesztést, a gyakorlati kiadást és az értékesítést mind beleértve.

A Tinta Könyvkiadó Albertfalván található. A Kiss család mélyen kötődik ehhez a XI. kerületi városrészhez. Hogyan is?
K. G.: Itt jártam általános iskolába, itt lakunk, a rendszerváltást követően itt kapcsolódtam be a közéletbe, és itt voltam az 1992-ben alapított Albertfalvi Keresztény Társas Kör első elnöke 10 évig. Szülőfalumként szeretem az 1835-ben német asztalosok által alapított Albertfalvát és az albertfalvaiakat. És kicsit tréfásan jegyzem meg, hogy ismerőseimmel, barátaimmal örök beszédtémára ad okot, hogy hogyan is kell mondani: albertfalvi vagy albertfalvai.

A kiadó körül kialakult egy baráti kör, asztaltársaság. Megtudhatunk erről valamit?
K. G.: A kiadó élénk kapcsolatot tart a magyar nyelvészekkel, sokukkal találkozom, megfogadom tanácsaikat, meghallgatom ötleteiket. Ám a TINTA Törzsasztalt, nem nyelvészek, hanem „civilek” alkotják, többek között mérnök, tanár, képzőművész, programozó, újságíró és TV-szerkesztő is. A rendszeres találkozásokon sok egyéb téma mellett, mindig sorra kerül a kiadó élete, tervei is. A törzsasztal tagjainak véleménye is jelentősen befolyásolja kiadói döntéseinket.

Burget Lajos: Retró szótár

A kiadó vezetőinek gyermekei már felnőttek, s ha lassan is, de azért a szülők is egyszer nyugdíjba mennek. Hogyan látják a kiadó jövőjét mondjuk 10 év múlva?
T. V.: Tíz év nem olyan nagy idő. Bízunk benne, hogy a TINTA Könyvkiadó tíz év múlva is működni fog, és a profilja is változatlan marad.