Mi köze a kardvirágnak a gladiátorokhoz és a tulipánnak a turbánhoz?

A közelmúltban jelent meg a TINTA Könyvkiadó gondozásában a Virágszótár című könyv, amely alcíme szerint 340 virág nevének eredetét ismerteti. Ebből az alkalomból beszélgetett Cerháthalápy Ferenc a kiadó vezetőjével, Kiss Gáborral. 

Cserháthalápy Ferenc: Hogy merült fel a Virágnévszótár készítésének és kiadásának a gondolata?

Kiss Gábor: A TINTA Könyvkiadóban feladatunk a magyar szókincs sokoldalú leltározása. Kisebb és nagyobb szótárainkban közreadjuk, hogy mit tudunk szavaink eredetéről, jelentéséről, rokonságáról, egymáshoz viszonyított kapcsolatáról. Ebbe jól illeszkedik egy pontosan körülhatárolható szócsoport, a virágok nevének vizsgálata és leírása. Rácz János, aki a 2010-ben megjelent nagy Növénynevek enciklopédiája című 800 oldalas kiadványunknak a szerzője, örömmel vállalkozott a munkára.

Cs. F.: Emlékszem nagymamán falusi virágoskertjében ott pompázott a tátika. Aztán felnőtt fejjel megtudtam, hogy ez nem is tátika, hanem oroszlánszáj.

K. G.: Más vidékeken a hivatalosan oroszlánszájnak nevezett virágot hívták papulának, borjúszájacskának, medveszájnak és tátogatónak is. Mint annyi mindennek, ennek a virágnak van hivatalos neve és népies neve is. Gondoljunk csak a burgonya‒krumpli vagy a paraj‒spenót szópárokra. A virágokat azért hívhatják sokféleképpen, mert egy nyelvészeti elképzelés szerin, mindazoknak a dolgoknak, melyeket nem vittek nagy országos vásárokra sok neve lehetett, mert nem kellett, hogy távoli vidékek emberei a vásáron találkozva „szót értsenek”.

Tátika

Cs. F.: Lapozgatva a Virágnévszótárt feltűnik, hogy sok virágot egy-egy híres személyről neveztek el. Olvastam, hogy a gerberát afrikai vagy etiópiai csillagvirágnak hívták, majd 1737-ben a holland Jan Frederik Gronovius a német botanikus és orvos, Traugott Gerber (1710–1743) tiszteletére a gerbera nevet adta neki. Később Linné fölvette a terminust botanikai rendszerébe 1758-ban.

K. G.: A 18. században a tudomány egyik célkitűzése volt, hogy mindent osztályozzon, rendszerbe foglaljon. A növények nevének is készült nagy nemzetközi latin nyelvű katalógusa, amelyben a vidékenként más-más névvel illetett, és természetesen nyelvenként más névvel illetett virágokat egységes latin névvel ruházták fel. Gyakran ezek a tudományos latin nevek a köznyelvekbe is átszivárogtak, főleg ha az adott növény nem volt őshonos azon a vidéken. A frézia nevében például a német Friedrich Heinrich Theodor Frees (1795–1876), az északi Kiel városában élt orvos-botanikus emléke őrződött meg. De személynév alapú a begónia, bromélia, fukszia és a hortenzia virágnév is.

Cs. F.: Sok virágnév személynév is. Pl. viola és ibolya. Hogy alakultak a virágnevek személynévvé?

K. G.: A virág a szépség szimbóluma. A virágnevek gyakran váltak női keresztnevekké, mert valaha bókként jelentek meg azokban az időkben, amikor még egyelemű személyneveket kaptak az emberek. A hölgyek szépségét gyakran dicsérték egy-egy virághoz való hasonlítással, virágnéven szólítással: Flóra, Ibolya, Boglárka, Hajnalka, Viola, Kamilla, Nárcisz. Lehet vezetéknév is virágnév, ismert például Rózsa Sándor, Virág Benedek, Szegfű Gyula, Aranka György. 

Cs. F. A kardvirágot gyakran gladióluszként kérjük a virágboltban. Ennek neve összefügg a gladiátor szóval, ami végső soron a görög kard jelentésű szóra meg vissza.

K. G.: Kicsiben a virágneveink leképezik a magyar szókincs igen változatos eredetét. Néhány etimológia: a bazsalikom a görög király szóból ered, a gyopár ótörök szó, a kökörcsin az ótörök kék színnévből származik. A mosni jelentésű latin szóból származik a levendula neve. Bármilyen furcsa, a mimóza a latin színész jelentésű szóból ered, a nárcisz görög, az orgona perzsa és a sáfrány arab eredetű szóra megy vissza. Az arabban a sáfrány különben sárgát jelent. A tulipán is perzsa szó, eredeti jelentése turbán, azaz a virág alakjának a turbánra való hasonlósága a név alapja. 

Rácz János: Virágnévszótár

Cs. F.: A szép kék búzavirág neve a termőhelyére utal. Az estike virág neve a virágzás napszakát, idejét mutatja. Van még hasonló virágnév, amely a virágzás idejével kapcsolatos?

K. G.: Rögtön itt van az estike ellentéte, a hajnalka. De ha nem is napszakra, az év bizonyos pontjára utal a hóvirág, a karácsonyi kaktusz, a mikulásvirág, az őszirózsa és a pünkösdirózsa neve is. Érdekességként megemlítem, hogy sok virágnak az alakjára utal a neve: csengettyűfű, csillagvirág, flamingóvirág, gémorr, sarkantyúfű, sisakvirág, tölcsérmályva, trombitafolyondár. 

Cs. F.: A magyar nyelv életében jelentős volt a 19. század eleji nyelvújítás, ami egybeesik a módszeres tudományosság kialakulásával, a botanika hőskorával. Vannak nyelvújítási virágneveink?

K. G.: A növényvilágra vonatkozó szókészletünk hosszú évszázadok alatt jött létre, és folytonos változásokon ment át. Alapnyelvi eredetű ősi növényneveink mellé, az új földrajzi-növényzeti környezetben és a megváltozott gazdasági körülmények között, számos elnevezést már a vándorlás korszakában, idegen nyelvekből kölcsönöztünk. A honfoglalás előtti időkben, a kelet-európai sztyeppeövezet déli részén átvett csuvasos jellegű bolgár-török jövevényszavaink egy része már növénytermesztéssel kapcsolatos. A honfoglalás korától jövevényszavak, idegen szavak, népetimológiai alakulatok gazdagították a növényekre vonatkozó szókincsünket, ám a legtekintélyesebb számban, a magyar nyelv külön életében keletkezett növénynevek sorában, a belső fejlődésű elnevezések vannak. Természetesen a nyelvújítás is alkotott virágneveket is. Ilyen a Diószegi Sámuel (1761‒1813) alkotta szóösszetételek: a cickafark, a gólyahír és a nőszirom virágneveink. 

Cs. F.: Beszélgetésünket Kosztolányi Dezső szavaival köszönöm meg: ,,Szótárt lapozgatok. Van-e a szótárnál gazdagabb, lelkesebb élőbb valami?” Igencsak érvényesek az idézett szavak a Virágnévszótárra, melynek a lapozgatása közben rácsodálkozhatunk virágneveinkben megbújó számos kultúrtörténeti kincsünkre.

Virágnévszótár ‒ 340 virágnév eredete, és a növény leírása
Szerző: Rácz János
Kiadó: TINTA Könyvkiadó, 2016
Sorozat: Az ékesszólás kiskönyvtára, 42.
Terjedelem: 268 oldal
Illusztráció: 260 db 50 x 70 mm-es fekete-fehér, vonalas rajz
Formátum: A/5, 135 x 205 mm
Nyomda: Vareg Produkció