A mai nap a magyar költészet napja, ennek apropóján adjuk közre Kicsi Sándor András nyelvész írását a tíz legszebb magyar szóról. Kommentben várjuk kedves olvasóink véleményét: szerintetek melyek a legszebb magyar szavak?

Korszerűtlen elmélkedésnek számíthat a tíz legszebb magyar szón töprengeni, pedig a kérdés újabban internetes fórumokon is felmerül. A jelöltek felvételekor jelentésbeli és hangzásbeli szempontok rivalizálnak. Az addigi eredményeket Szépe György (1959) és Zolnai Béla (1964: 52–54) foglalta össze, egy újabb gyűjtést pedig Laczkó Mária adott közre (2009).

A tíz legszebb magyar szó első listáját francia példára Kosztolányi Dezső állította össze: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír (1933/1999: 212, idézi Szépe 1959: 56 és Zolnai 1964: 53). Nem világos például, hogy a szív és a sír szót mint igét vagy mint főnevet vette-e fel. Kosztolányi maga is elismerte, hogy a lista önkényes: egyaránt jellemzi őt magát és a magyar nyelvet. Mindenesetre kiválasztott szavai rövidek, választékosak, versbe valók.

Kosztolányi Dezső listázta először a tíz legszebb magyar szót

A nyelvművelőként és stilisztaként ismert Fábián Pál huszonegy „kellemes hangzású” szót említett: alamizsna, álom, bazsalikom, lant, csillámlik, költő, zeng, balzsam, mosoly, remény, kellemes, kandalló, cimbalom, malom, lomb, pázsit, fülemüle, délibáb, alélt, szellő, csemege (1958: 152). Fábián is hangsúlyozta, hogy valamely szó kellemes vagy kellemetlen hanghatása nagyban függ az egyéni véleménytől.

1958-ban már véleménykutató ankét, egy hetilap körkérdésére adott válaszok alapján állítottak össze listát a szerkesztők a tíz legszebb magyar szóról: csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellő, tündér (Szépe 1959: 57, idézi Zolnai 1964: 53). Kosztolányi listájának tagjaival csak a gyöngy közös, Fábián Pál szavaival pedig csak a lomb. A beküldött szavakat megszámolva a következő listát kapták: szerelem, béke, szeretet, szabadság, szellő, édesanya, haza, szív, élet, csillag, továbbá tavasz, anya, álom, gyermek és hajnal (Szépe 1959: 57).

A gyöngy vajon tényleg egyike a legszebb magyar szavaknak?

Laczkó Mária egy budapesti peremkerületi szakközépiskolában, mind a négy évfolyamon (15–18 évesek körében) végzett felmérése szerint a tíz legszebb szó a szerelem, család, szeretet, gyönyörű, szép, szeretlek, virág, barátság, anya, csodálatos, továbbá kedves (2009: 117). Ugyanitt a tíz legcsúnyább szóra is rákérdeztek, s a válaszok között az iskolai környezetet tanúsítóak mellett bizony előítéletet mutatók is felbukkannak: kurva, halál, hülye, köcsög, ronda, szar, cigány, csúnya, buzi, geci, továbbá nyomorék, tanulás, iskola, bunkó, háború, betegség, buta, büdös (2009: 118). Bár a szép a nyelvben időhöz és helyhez kötött kategória, a szerelem az 1958-as (beküldött szavak) és a 2009-es listán egyaránt vezet, s mindkettőn megtalálható még a szeretet és anya is.

 Kicsi Sándor András

Irodalom

Fábián Pál 1958. A szóhangulat kérdései. In Terestyéni Ferenc (szerk.): A magyar stilisztika vázlata. Budapest: Tankönyvkiadó. 149–173.

Kosztolányi Dezső 1999. A tíz legszebb szó. Pesti Hírlap 1933. november 19. In Kosztolányi Dezső: Nyelv és lélek. Budapest: Osiris. 211–212.

Laczkó Mária 2009. A szavak ereje napjainkban. In Az anyanyelv az életemben. Egy pályázat legjobb darabjai. Budapest: Anyanyelvápolók Szövetsége – Tinta Könyvkiadó. 115–127.

Szépe György 1959. Melyik a legszebb magyar szó? In Bélley Pál (szerk.): Hasznos mulatságok 7. A nyelvek világában. Budapest: Gondolat. 56–57.

Zolnai Béla 1964. Nyelv és hangulat. A nyelv akusztikája. Budapest: Gondolat.