Lassan már öt éve lesz, hogy egy január végi napon rendhagyó magyarórát tartottam Pécsett. Hazafelé a pesti vonat indulásáig volt még időm, így bementem a főtérről nyíló Ferencesek utcájában lévő Bagolyfészek antikváriumba. Korábbi látogatásaimból tudtam, hogy a bejáratot belülről egy hatalmas, lusta kutya torlaszolja el, hát óvatosan nyitottam be, aztán a jószágot félve átléptem. Látásból ismertük egymást a bolt tulajdonosával, el is beszélgettünk a könyvszakma aktuális eseményeiről, és megtárgyaltuk a használt könyvpiac legújabb történéseit. Közben nézelődtem, kíváncsian vettem le a polcról egy-egy könyvet. Hirtelen megakadt a szemem egy tenyérnyi fehér kötésű kötetecskén a bejárattól jobbra lévő polcon. Annyit sikerült megállapítanom, hogy középkori magyar szövegeket tartalmaz, a címe A jó élet módja, 1943-ban adta ki a Szent István Társulat. Vívódtam, hogy megvegyem-e. Féltem családom rosszindulatú pillantásaitól, és megjegyzéseitől, hogy ,,Minek kell neked ez a könyv?''. Bár nagyon szerettem volna, mégsem vettem meg. Már a vonaton hazafelé nagyon megbántam, hogy nem csaptam le a kis kincsre. Annál is inkább bánkódtam, mert bizony ezt a kis könyvet, még zakóm belső zsebébe is egy-két hónapra el tudtam volna rejteni, várva azt az alkalmas családi pillanatot, mikor nagyobb rosszallás nélkül előhúzhatom odahaza.

Aztán teltek-múltak a hetek, hónapok, el is felejtettem a nagyon vágyott kis könyvet. De aztán a nyár végén, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete az éves vándorgyűlését éppen Pécsett tartotta, az akkor vadonatúj Tudásközpontban, ahova a TINTA Könyvkiadót is meghívták, hogy állítsa ki az újdonságait a konferencián. (2011-es facebook-bejegyzésünk itt olvasható.)

És akkor eszembe villant a kis könyv emléke. Hátha megvan még ott a jobb oldali felső polcon! Lassan telt az idő a vándorgyűlésig, néha éjszaka is eszembe jutott a vágyott könyv. Elérkezett az indulás pillanata. Pécsett a Hotel Palatinus patinás szálloda szobájának elfoglalása után aztán kissé remegő lábakkal vettem az irányt a nem túl messze lévő antikvárium felé. Odaértem, a kutya miatt ismét óvatosan nyitom az ajtót, félve átlépem a lustán heverő jószágot. Gyors köszönés, aztán szememmel villámgyorsan elkezdem pásztázni a jobb oldali polcot. És megpillantom a kedves könyvecskét. Épp ott van, ahova én tettem fél éve! Nyúlok érte, megyek a kasszához és fizetek. Mit számított akkor nekem a kiadott 4000 Ft! Boldogan távozok a Bagolyfészekből. Leülök a kellemes időben Pécs főterén Gázi Kászim pasa dzsámija tövében és elkezdem tanulmányozni zsákmányom.  A könyv további sorsát és a TINTA Könyvkiadóban az újra kiadás történetét legközelebb mondom el.

Kiss Gábor

TINTA Könyvkiadó