Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


„Akkor kell az embert simogatni, mikor borzas, nem mikor sima”

Az Egy fa nem erdő című könyvről

Kiss Gábor–Balázsi József Attila (szerk.): Egy fa nem erdőTinta Könyvkiadó. Budapest, 2022. Jó pár évtizede már, hogy kezembe vehettem Csűry Bálint Szamosháti szótárát. Azóta is egyik kedvenc mondásom az innen származó „Akkor kell az embert simogatni, mikor borzas, nem mikor sima”. Emiatt is…

Tovább olvasom

A sarampó, a firhang, a makuka és a troszka

Magyar tájszótárak

Magyar szótárak IV. Kiss Gábor rovata Ma is fülembe csengenek nagymamám palócosan kiejtett szavai: Gáborkám, húzd be a sarampót! Ami nem jelentett mást, mint hogy csukjam be a kis kertkaput. A piciny nógrádi faluban, Cserháthalápon közel fél évszázada nagyszüleim az ablakfüggönyt firhangnak…

Tovább olvasom

Könyv a regionális nyelvhasználat néhány kérdéséről

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Honismeret XLIX. évf. 2021/4. szám, 144-145. oldal. Parapatics Andrea, a Pannon Egyetem kutatója, oktatója e monográfiájában számos empirikus vizsgálat eredményein keresztül, magyarországi és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával járja körül a regionális…

Tovább olvasom

Megszületett a világon is egyedülálló Tulajdonságszótár

Interjú Dormán Júlia pszichológussal és Kiss Gábor lexikográfussal

Az alábbi interjú eredeti megjelenési helye: librarius.hu 2015. 04. 30. A napokban jelent meg a magyar egynyelvű szótárairól híres TINTA Könyvkiadónál a Tulajdonságszótár, amelyben alcíme szerint 3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása található. Ebből az…

Tovább olvasom

Becsapós magyar szavak nyomában

A Nagy magyar tájszótár izgalmas olvasmány az anyanyelv iránt érdeklődőknek

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Hírlap 2021. június 7. hétfő. Több mint ötvenezer szócikket tartalmaz a Tinta Könyvkiadónál nemrég megjelent Nagy magyar tájszótár, amelynek anyagát Kiss Gábor főszerkesztő irányításával húsz regionális tájszótárból, két általános magyar…

Tovább olvasom

Igazi élmény a Nagy magyar tájszótárt bárhol felnyitni

Gondolatok 55 000 tájnyelvi és archaikus szó magyarázatát olvasgatva

A tájszótárak jelentőségét sokan és sokszor megemlítik, de a következők – bár egy kicsit tudományos nyelven megfogalmazva – mindenképpen szót érdemelnek: A nyelvtudomány területén egy ilyen szótár alapvető forrása a nyelvjárástani, a szótörténeti-etimológiai, a szóföldrajzi, a szójelentés- és…

Tovább olvasom

Népies növénynevek

A népies növény- és állatnevek számos tudományágat érdekelnek. Elsősorban persze a természettudományt, mert még sok növénynek és állatnak van a nyelvújítás korából származó rossz magyar neve, melyeket könnyen lehet szebbnél szebb, sokszor alkalmasabb, mindamellett igazán költői nevekkel…

Tovább olvasom

A földikutya népi elnevezései

A földikutyafélék (Spalacidae) a rágcsálók rendjében az egérszerűek alrendjébe tartozó család. Közép- és Dél-Európától a Kaszpi-tóig terjedő területek lakói. A föld alatti életmódhoz alkalmazkodtak, kártékonynak számítottak (Schmidt 1987: 10–11), de az etnozoológiában a rosszul számontartott állatok…

Tovább olvasom

A dialektológiai ismeretek oktatásának hasznosságáról nyelvész szemmel

Márku Anita írása eredetileg az Anyanyelv-pedagógia folyóirat XIII. évfolyamában, a 2020. évi 3. számban jelent meg. Parapatics Andrea: A magyar nyelv regionalitása és a köznevelés. Tények, problémák, javaslatok Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 209. Budapest, TINTA Könyvkiadó, 2020136…

Tovább olvasom

Nyelvjárások, tájszólások

A nyelvek világában III.

Mindenki, aki csak egy keveset is járt már szülőfalujának határán túl, tapasztalhatta, hogy bár a szomszédos falvak lakóinak beszéde általában nagyon hasonló, többnyire mégis van köztük némi különbség: egy kissé másképpen ejtenek egy-egy szót, másképpen neveznek megy egy-egy tárgyat. Aki pedig már…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása