Péter Rózsa (1905–1977)matematikus professzor, egyetemi tanár
„Szenvedélyesen szerette az életet és annak örömeit. Irtózott minden nagyképűségtől, hamis méltóságtól. Környezetében mindig jókedv uralkodott, mindig szívesen tréfálkozott, az okos humort nála jobban senki sem méltányolta. Szívesen,…
Az írás eredeti megjelenési helye: Modern Nyelvoktatás, 29. évfolyam 1-2. szám (2023), 177-183.
Nagyné Schmelczer Erika (szerk.) Számok a nyelvek világában, nyelvek a számok világábanNyíregyháza –Budapest: Nyíregyházi Egyetem–Tinta Könyvkiadó, 2022, 207 p. ISBN 978-963-409-320-6.
A…
Ha azt mondom, hogy „három a magyar”, szinte mindenki azonnal rávágja, hogy „igazság”! Ám két évszázaddal ezelőtt másképp lett volna. Akkoriban ugyanis még ez a mondás nem született meg, ám hasonlóból volt kínálat. A korabeli gyűjtemények egyik éllovasa a „három a magyar próba”, de járta az is, hogy…
A közelmúltban jelent meg a TINTA Könyvkiadónál Balázsi József Attila és Kiss Gábor szerkesztésében a Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája, amely 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz szótárszerű elrendezésben. A kézikönyv ezeket értelmezi, s ahol szükséges,…
A számnevek használatával nincs minden rendben. Egy nagyon tipikus helytelen példát minden nyelvtankönyv megemlít (tőszámnevet használunk sorszámnév helyett): Az öt kerületben lakom, öt kerületben lakni azt jelentené, hogy az illetőnek öt különböző kerületben lenne öt lakása. Pedig aki…
A számnév általában az újabb európai, így a magyar nyelvészeti hagyományban önálló szófajnak számított. Jellegzetes, szemantikai szempontokat érvényre juttató és a kor nyelvészetét is jól képviselő (a számnevet a melléknévhez közelítő) Gálffy Mózes meghatározása:…
