Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A kémiai elemek nevének eredete II.

A kétrészes bejegyzés első része IDE KATTINTVA érhető el. A levegő alkatrészeit képező, de csak nyomokban előforduló nemesgázok egynéhányának neve ugyancsak felfedezésükkel függ össze. A neon (Ne) a görög »új«, a kripton (krypton, Kr) a »rejtett«, a xenon (X) pedig az »idegen« szóból származik. A…

Tovább olvasom

Bigamia: kétnőség, hárem: nőtanya, labirint: csalkert

Az első reformkori magyarító szótár: Gyalulat

A szótáríró, költő, lapszerkesztő, ügyvéd Kunoss Endre a Sárvártól nem messze található Egyházashetyén született 1811. április 9-én, és a Fejér megyei Kálózon hunyt el 1844. június 22-én. Nemesi származású szülei közel 50 hold birtokkal rendelkeztek. Kunoss János és Illés Erzsébet fia filozófiai és…

Tovább olvasom

Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon

Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon Balassa József közreműködésével írta Simonyi Zsigmond Első kötet: Magyar hangtan és alaktan, Budapest, 1895. Simonyi Zsigmond (1853–1919) nyelvtudós hatalmas, 758 oldal terjedelmű munkáját 2020-ban megjelentette a TINTA Könyvkiadó reprint kiadásban. Maga…

Tovább olvasom

Szavaink nyomában…

A nyelvek világában I.

Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes…

Tovább olvasom

Pázmány Péter, a géniusz

Négyszázötven esztendeje, 1570-ben született Pázmány Péter, akit úgy tart számon irodalomtörténetünk, mint a magyar irodalmi próza megteremtőjét, a történelemtudományunk pedig úgy, mint a magyar ellenreformáció legnagyobb alakját. Iskolák, szemináriumok, s főként a nagyszombati egyetem…

Tovább olvasom

A szavak harca

A szavak is harcolnak egymással? Bizony harcolnak. A Halotti beszédben olvasható az isa és a heon szó. Nem tudjuk, miért avultak el ezek a szavak – helyettük ma a bizony és a csak szót használjuk. Alkalmasint szavunk jelentését fiataljaink alig ismerik, használni biztosan nem használják, pedig…

Tovább olvasom

Székelyföldön, Mezőségben, Moldvában

Nyelvészportrék IX. Beszélgetés Péntek Jánossal

Az interjút Daniss Győző készítette. A tíz magyar nyelvjárás közül hetet itthon és hét országszomszédunk velünk határos területein beszélnek. Három romániai magyar nyelvjárásterületnek nincs földrajzi kapcsolata hazánkkal. Az ott lakók már jó ideje – kolozsvári professzor beszélgetőtársunk, Péntek…

Tovább olvasom

Évezredek magyarul – de nem ugyanúgy: leggyorsabban a szókincs változik

Nyelvészportrék III. Beszélgetés Gerstner Károllyal

Az interjút Daniss Győző készítette. Bárki a maga, a szűkebb-tágabb környezete vagy akár az ország példáján észlelheti, hogy a beszéd, az írás, a nyelvünk napról napra változik. Legalábbis valamicskét. Feltűnőbbek lehetnek a változások, ha néhány évre, netán évtizedre tekintünk vissza.…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása