Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A földikutya népi elnevezései

A földikutyafélék (Spalacidae) a rágcsálók rendjében az egérszerűek alrendjébe tartozó család. Közép- és Dél-Európától a Kaszpi-tóig terjedő területek lakói. A föld alatti életmódhoz alkalmazkodtak, kártékonynak számítottak (Schmidt 1987: 10–11), de az etnozoológiában a rosszul számontartott állatok…

Tovább olvasom

Eőry Vilma 70 éves

Eőry Vilma nyelvészt, lexikográfust Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője köszöntötte 2020. február 25-­én a Nyelvtudományi Társaság felolvasó ülésén. A köszöntő megjelent a a Magyar Nyelv folyóirat 116. évf. 2020/3. számában [PDF]. Kedves Vilma! Tisztelt Kollégák! Több mint…

Tovább olvasom

A dialektológiai ismeretek oktatásának hasznosságáról nyelvész szemmel

Márku Anita írása eredetileg az Anyanyelv-pedagógia folyóirat XIII. évfolyamában, a 2020. évi 3. számban jelent meg. Parapatics Andrea: A magyar nyelv regionalitása és a köznevelés. Tények, problémák, javaslatok Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 209. Budapest, TINTA Könyvkiadó, 2020136…

Tovább olvasom

Nyelvészeti séta – a térképen

A nyelvek világában IV.

Nagyon sok ember szeretné tudni, hogy miért nevezik úgy a faluját, városát, ahogy nevezik, honnan ered a Duna vagy a Tisza neve, mit jelenthet falujának vagy városának ez vagy az a dűlőneve. Egész természetesnek tekinthetjük ezt a kíváncsiságot. Helységneveink, folyóneveink, dűlőneveink általában…

Tovább olvasom

Nyelvjárások, tájszólások

A nyelvek világában III.

Mindenki, aki csak egy keveset is járt már szülőfalujának határán túl, tapasztalhatta, hogy bár a szomszédos falvak lakóinak beszéde általában nagyon hasonló, többnyire mégis van köztük némi különbség: egy kissé másképpen ejtenek egy-egy szót, másképpen neveznek megy egy-egy tárgyat. Aki pedig már…

Tovább olvasom

Szavaink nyomában…

A nyelvek világában I.

Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes…

Tovább olvasom

A magyar nyelv a sumerből származik?

Tótfalusi István (1936–2020) 83 éves korában elhunyt Tótfalusi István, József Attila- és Füst Milán- és Arany Penna díjas író, költő, nyelvész, műfordító, a Tinta Könyvkiadó szerzője. Rá emlékezve bocsátjuk közre az alábbi részletet 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről című könyvéből. Délibábos…

Tovább olvasom

Szláv jövevényszavainkról

Nyelvészeink szerint szláv jövevényszavaink száma 550-re tehető. Jelentős szám ez, ha meggondoljuk, hogy legfeljebb ezer ősi finnugor eredetű szavunk van, sokan még ennél is kevesebbre, 7-800-ra becsülik a számukat. A szlávokkal való kapcsolataink már a vándorlások korában megkezdődtek, de csak a…

Tovább olvasom

Az uráli alap előtt: ősinél is ősibb nyelvmúltunk

Nyelvészportrék XVII. Beszélgetés Pusztay Jánossal

Az interjút Daniss Győző készítette. Nyelvtörténészek több nemzedékének kutatói tárták fel, hogy tucatnyinál több élő és már kihalt nyelv beszélői négyezer-ötezer éve valamiféle finnugor, azt megelőzően uráli „alapnyelven” kommunikáltak, s hogy ebből a nyelvősből ágazott el az idők során napjaink…

Tovább olvasom

A számítógépes nyelvészet kulisszatitkai

Nyelvészportrék XVI. Beszélgetés Prószéky Gáborral

Az interjút Daniss Győző készítette. Ha hét-nyolc évtizede az átlagember azt olvasta, hallotta, hogy komputer, számítógép, nemigen gondolhatott másra, mint hogy létezik egy ördöngös szerkezet, ami tud osztani, szorozni, százalékot számítani, és talán még köbgyököt vonni is képes. A nyelvről…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása