Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Az uráli alap előtt: ősinél is ősibb nyelvmúltunk

Nyelvészportrék XVI. Beszélgetés Pusztay Jánossal

Az interjút Daniss Győző készítette. Nyelvtörténészek több nemzedékének kutatói tárták fel, hogy tucatnyinál több élő és már kihalt nyelv beszélői négyezer-ötezer éve valamiféle finnugor, azt megelőzően uráli „alapnyelven” kommunikáltak, s hogy ebből a nyelvősből ágazott el az idők során napjaink…

Tovább olvasom

A számítógépes nyelvészet kulisszatitkai

Nyelvészportrék XV. Beszélgetés Prószéky Gáborral

Az interjút Daniss Győző készítette. Ha hét-nyolc évtizede az átlagember azt olvasta, hallotta, hogy komputer, számítógép, nemigen gondolhatott másra, mint hogy létezik egy ördöngös szerkezet, ami tud osztani, szorozni, százalékot számítani, és talán még köbgyököt vonni is képes. A nyelvről…

Tovább olvasom

A „szabály”-ból mára sem lett „szabáj”

Nyelvészportrék X. Beszélgetés Keszler Borbálával

Az interjút Daniss Győző készítette. Kétszáz évvel ezelőtt Magyarországon – nem lévén kanonizált helyesírási szabálykönyv – még nemigen illett, lehetett bárkit is elmarasztalni azért, mert ezt vagy azt a szót „így” és nem „amúgy” írta. Hiszen a Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai…

Tovább olvasom

Jó nevek

Hangszimbolikai elemzés haladóknak

Bár az emberi nyelv alapvetően önkényes, szimbolikus, a nyelvben létezik egy általános tendencia, amely révén a szemantikai hasonlóság formális hasonlósággal párosul. A nyelvi jelek abszolút önkényességének ellentmondó jelenségeket az 1970-es évektől elsősorban „ikonicitás” néven tartják számon.…

Tovább olvasom

"Meghal a nyelv, ha már nincs igény fordításra"

Nyelvészportrék VIII. Beszélgetés Horváth Péter Ivánnal

Az interjút Daniss Győző készítette. Hogy mire jutott volna napjainkra a világ, ha az emberré válás kezdetétől mindenki egyetlenegy nyelven beszélt volna, nem tudhatjuk. Azt sem, hogy milyen lenne mai társadalmunk, ha az idők során kialakult sokféle nyelv közül napjainkig mindenki csak az…

Tovább olvasom

„Egész pályámon arra törekedtem, hogy a fordítással kapcsolatos elméleti gondolatokat összegyűjtsem”

Beszélgetés Klaudy Kingával, a Tézisek a fordítástudományról című könyv szerzőjével

A közelmúltban jelent meg Klaudy Kinga „Tézisek a fordítástudományról” című tanulmánykötete a TINTA Könyvkiadóban. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel Kiss Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője. Kiss Gábor: A TINTA Könyvkiadónál 2007-ben látott napvilágot a „Nyelv és fordítás” című…

Tovább olvasom

Szavak + képzők, jelek, ragok: Nyelvünk nemcsak finnugor, hanem agglutináló is

Nyelvészportrék VI. Beszélgetés Hegedűs Ritával

Az interjút Daniss Győző készítette. Ha a nyelvek iránt akár csak átlagos érdeklődést mutató honfitársainkat megkérdezzük, hogy milyen nyelv a magyar, a legtöbb válasz bizonnyal: finnugor. Mert az nyilvánvaló, hogy nem szláv, nem afroázsiai és nincs rokonságban más nyelvcsaládokkal sem. Vélhetően…

Tovább olvasom

Az első könyv magyarul

Nyelvészportrék V. Beszélgetés Haader Leával

Az interjút Daniss Győző készítette. A legelső magyarul nyomtatott könyv 1533-ban jelent meg Krakkóban: Szent Pál levelei magyar nyelven. De nem ez anyanyelvünk legelső könyve, hiszen nagyjából egy évszázaddal korábban megelőzte egy – igaz, még kézzel leírt – kötet. Mégpedig egy egészében magyar…

Tovább olvasom

„A nyelv nagyobb úr, mint a nyelvész”

Nyelvészportrék IV. Beszélgetés Grétsy Lászlóval

Az interjút Daniss Győző készítette. Legtöbbünknek édesanyánk volt az első nyelvművelője. Követte őt a szűkebb-tágabb környezet, a család, a játszótér, az óvoda, az iskola, az utca, a munkahely. Több-kevesebb tudatossággal – és jól-rosszul – mind-mind „művelte” beszédünket, írásunkat. Közben szót…

Tovább olvasom

Évezredek magyarul – de nem ugyanúgy: leggyorsabban a szókincs változik

Nyelvészportrék III. Beszélgetés Gerstner Károllyal

Az interjút Daniss Győző készítette. Bárki a maga, a szűkebb-tágabb környezete vagy akár az ország példáján észlelheti, hogy a beszéd, az írás, a nyelvünk napról napra változik. Legalábbis valamicskét. Feltűnőbbek lehetnek a változások, ha néhány évre, netán évtizedre tekintünk vissza.…

Tovább olvasom