Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A Jókai-kód

Balázsi József Attila – Kiss Gábor: Jókai-enciklopédia. Szavak, kifejezések magyarázata és személyek, földrajzi helyek, történelmi események bemutatásaTINTA Könyvkiadó, Budapest, 2020880 oldal, 9990 Ft Jókai, a kötelező. Jókai, az elavult. Jókai, az érthetetlen. Nehéz eldönteni, hogy a „nagy…

Tovább olvasom

Kemény Gábor (1948. május 10. – 2021. március 7.)

Szomorú hírt kaptam, 2021. március 7-én elhunyt Kemény Gábor. Egy barátot, egy kiváló társalkodót, egy nyelvész kollégát és a TINTA Könyvkiadó többszörös szerzőjét vesztettem el. A TINTA Könyvkiadónál öt kötete jelent meg, és számtalan könyv szerkesztője, lektora volt. Voltak még cikk- és…

Tovább olvasom

A földikutya népi elnevezései

A földikutyafélék (Spalacidae) a rágcsálók rendjében az egérszerűek alrendjébe tartozó család. Közép- és Dél-Európától a Kaszpi-tóig terjedő területek lakói. A föld alatti életmódhoz alkalmazkodtak, kártékonynak számítottak (Schmidt 1987: 10–11), de az etnozoológiában a rosszul számontartott állatok…

Tovább olvasom

Eőry Vilma 70 éves

Eőry Vilma nyelvészt, lexikográfust Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője köszöntötte 2020. február 25-­én a Nyelvtudományi Társaság felolvasó ülésén. A köszöntő megjelent a a Magyar Nyelv folyóirat 116. évf. 2020/3. számában [PDF]. Kedves Vilma! Tisztelt Kollégák! Több mint…

Tovább olvasom

A dialektológiai ismeretek oktatásának hasznosságáról nyelvész szemmel

Márku Anita írása eredetileg az Anyanyelv-pedagógia folyóirat XIII. évfolyamában, a 2020. évi 3. számban jelent meg. Parapatics Andrea: A magyar nyelv regionalitása és a köznevelés. Tények, problémák, javaslatok Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 209. Budapest, TINTA Könyvkiadó, 2020136…

Tovább olvasom

Nyelvészeti séta – a térképen

A nyelvek világában IV.

Nagyon sok ember szeretné tudni, hogy miért nevezik úgy a faluját, városát, ahogy nevezik, honnan ered a Duna vagy a Tisza neve, mit jelenthet falujának vagy városának ez vagy az a dűlőneve. Egész természetesnek tekinthetjük ezt a kíváncsiságot. Helységneveink, folyóneveink, dűlőneveink általában…

Tovább olvasom

Nyelvjárások, tájszólások

A nyelvek világában III.

Mindenki, aki csak egy keveset is járt már szülőfalujának határán túl, tapasztalhatta, hogy bár a szomszédos falvak lakóinak beszéde általában nagyon hasonló, többnyire mégis van köztük némi különbség: egy kissé másképpen ejtenek egy-egy szót, másképpen neveznek megy egy-egy tárgyat. Aki pedig már…

Tovább olvasom

Szavaink nyomában…

A nyelvek világában I.

Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes…

Tovább olvasom

A magyar nyelv a sumerből származik?

Nyelvi tévhitek 18.

Tótfalusi István (1936–2020) 83 éves korában elhunyt Tótfalusi István, József Attila- és Füst Milán- és Arany Penna díjas író, költő, nyelvész, műfordító, a Tinta Könyvkiadó szerzője. Rá emlékezve bocsátjuk közre az alábbi részletet 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről című könyvéből. Délibábos…

Tovább olvasom

Szláv jövevényszavainkról

Nyelvészeink szerint szláv jövevényszavaink száma 550-re tehető. Jelentős szám ez, ha meggondoljuk, hogy legfeljebb ezer ősi finnugor eredetű szavunk van, sokan még ennél is kevesebbre, 7-800-ra becsülik a számukat. A szlávokkal való kapcsolataink már a vándorlások korában megkezdődtek, de csak a…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása