A verstani irodalomból hiányzik az arra vonatkozó explicit válasz, hogy mi teszi költeménnyé a verset. Több ilyen jellegzetességet szokás emlegetni, többek között a szubjektivitást (éncentrikusságot), a kombináló alkotásmódot és a szaggatott szövegezést – az alábbiakban ezeket emelem ki. A tudatosan…
Bessenyei György (1746–1811)Költő, drámaíró, bölcseleti író, röpiratíró, "a bihari remete"
„Hatásának legerősebb és legelevenebb tényezői a magyarság megszilárdítására, fejlesztése és művelése érdekében közzétett röpiratai.” (Beöthy Zsolt)
„Életműve lényegében tanító jellegű bölcselkedő…
„Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Lelki kenyér az éhező szíveknek, Asztaláldás mindenki asztalán.” (Reményik Sándor)
„Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma” – a Jézus tanította imádságnak, a Miatyánknak ez a középső sora még a nem hívők számára is élő tudás. A kenyérkérdés igazságos és…
„Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig.” (Örkény István)
Mottónk gondolata egybecseng a római mondással: Dum spiro, spero = Míg élek, remélek. „Ellenállhatatlan igény él az emberekben a katarzisra. Arra a hitre, illúzióra, hogy bármennyi baj és…
Zsilka Tibor: Poétikai kisszótár. 500 fogalom magyarázata irodalmi példákkal szemléltetveAz ékesszólás kiskönyvtára 59.TINTA Könyvkiadó, Budapest, 2019248 oldal
Mi tűnik fel először egy könyvön? Természetesen a borítója. Ez a kötet világos, szürkéskék színével, szolid külsejével komolyságot…
A beszélgetés eredeti megjelenési helye: Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
A beszélgetés időpontja: 2005. december 19. Helyszíne: Budapest, Szent Margit Gimnázium
Balázs Géza: Azt hiszem, a lehetetlenre vállalkozunk, mert ha egy nyelvészt kérnek föl beszélgetés levezetésére egy…
