Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Kevés olyan csodálatos dolog van, mint a nyelv

Interjú Tótfalusi istvánnal

2020. augusztus 29-án hunyt el Tótfalusi István, a TINTA Könyvkiadó Arany Penna díjas szerzője. A TINTA Könyvkiadónál az alábbi könyvei jelentek meg: Klasszikus szócsaládfák, 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről, 48 szerelmes vers, Idegen szavak alapszótára, Magyarító szótár, Nyelvészeti…

Tovább olvasom

Jövevényszavaink művelődéstörténeti tanulságai

Közismert tény, hogy valamely népnek az írott nyelvemlékek korát megelőző művelődési viszonyaira (a tőlük származó régészeti leleteken kívül) nyelvének jövevényszavai vetnek legtöbb világot. Mert vannak ugyan a jövevényszavak között olyanok is, melyeket komoly szükség nélkül teljesen fölöslegesen…

Tovább olvasom

Mivé lettél, anyám nyelve?

Miközben elkezdtem írni e sorok első változatát, ritka, szép nap volt: 2018. szeptember 26. Hallottam az MR1 Kossuth Rádió Déli Krónikájában, hogy ma van az Iskolatej Világnapja, a Fogamzásgátlás Világnapja és a Nyelvek Európai Napja. Vagy a Nyelvek Európa-napja? esetleg az Európai nyelvek Napja?…

Tovább olvasom

Jeremiád

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai IV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 359. oldal. Folyóiratunk ez évi 76. lapján Zsoldos Jenő megállapította, hogy téves volna – ahogy eddig történt – e szó megalkotását Toldy Ferencnek tulajdonítani. Cikkében kimutatta, hogy a jeremiád szóval a Pesti Hírlap már…

Tovább olvasom

Szavaink nyomában…

A nyelvek világában I.

Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes…

Tovább olvasom

„A nyelv nagyobb úr, mint a nyelvész”

Nyelvészportrék IV. Beszélgetés Grétsy Lászlóval

Az interjút Daniss Győző készítette. Legtöbbünknek édesanyánk volt az első nyelvművelője. Követte őt a szűkebb-tágabb környezet, a család, a játszótér, az óvoda, az iskola, az utca, a munkahely. Több-kevesebb tudatossággal – és jól-rosszul – mind-mind „művelte” beszédünket, írásunkat. Közben szót…

Tovább olvasom

Tanuljunk magyarul is!

Kiss Gábor beszélget Kemény Gáborral

Kemény Gábort, a kiadónk gondozásában most megjelent nyelvművelő kötet szerzőjét több mint negyven éve ismerem, nagyon sok közös munkánk volt. Így kérdéseimet tegező formában tettem fel. Hol és mikor találkoztál a nyelvműveléssel? 1971-ben, 23 éves koromban, közvetlenül az egyetem elvégzése után…

Tovább olvasom

Mi az oka az idegen szavak szükségtelen használatának?

A fölösleges és a nyelv eredeti anyagát pusztító idegen szavak elleni küzdelem még nem gúnyolni való purizmus

Nem ítélhetjük idegennek azokat az idegenből származott szókat, melyek népünk vándorlása, más népekkel és műveltségekkel való érintkezése folyamán és folytán kerültek nyelvünkbe, s már annyira hozzáidomultak hangrendszerünkhöz, hogy egyáltalán nem érezzük rajtuk idegen eredetüket. Olyanok ezek a…

Tovább olvasom

Idegen szavak, uniós és informatikai kifejezések szótárai

Az alábbi három rövid ismertető a Könyvét.hu-n jelent meg 2011-ben itt, itt és itt. Informatikai fogalmak eredetét, jelentését magyarázza a Tinta új szótára A gyorsan terjedő informatikai fogalmak eredetét, jelentését és helyes nyelvi használatát magyarázza laikusok számára is érthető módon a…

Tovább olvasom

Felesleges idegen szavak, avagy szótár a sznoboknak

Unja a magyar szavakat? Szeretne titokzatos lenni, amikor megszólal? Sosem hallott kifejezésekkel szeretné sokkolni a környezetét? Sznobszótár. Bár a szótárkészítés nemes feladat és nem nélkülözi a népjobbító szándékot sem, azért ez is üzlet, nagyon is komoly befektetés. Éppen ezért nyilván nem árt…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása