Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Barangolások Erdély helynevei között

Nyelvművelő levelek VI.

Erdély nevét hallva sok magyar embernek feldobog a szíve, s töméntelen történelmi, földrajzi, irodalmi emlék kezd kavarogni benne; utazások, emberi kapcsolatok emléke – valami csodálatos melegség, melyhez hasonlót akkor érzünk, ha idegenben élő testvérünkkel, barátunkkal…

Tovább olvasom

Ki tagad körömszakadtáig?

Szólások, közmondások eredete

Ha azt kérjük egy magyar anyanyelvűtől, hogy mondjon egy színt, egy gyümölcsöt és egy költőt, igen nagy valószínűséggel a piros, az alma és a Petőfi szavak fognak válaszként elhangzani. Ha arra szólítjuk fel, hogy soroljon fel madarakat, valószínűleg a veréb és a galamb…

Tovább olvasom

A cserebogár költészetünkben

Miután két hete a szarvasbogárról emlékeztünk meg, most a cserebogár a soros. A cserebogarak termesztett növényeink nagy kártevői. Szerte a Földön található 1200 fajukból Magyarországon 55 faj él. A cserebogár petéiből a földben pajor (lárva) lesz, ez a növények gyökereit rágja. A pajorból báb,…

Tovább olvasom

Az év rovara 2017-ben: a szarvasbogár

Hányféle néven nevezik a szarvasbogarat?

A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) nem tartozik a magyar etnozoológia kitüntetett állatai közé. A rá vonatkozó hiedelmekben gyakran osztozik más hasonló bogarakkal, így különösen a nünükével és kőrisbogárral. A szarvasbogár tölgyesekben helyenként gyakori, ivari kétalakúsága feltűnő (a hímnek…

Tovább olvasom

Híres névadóval rendelkező főételek, köretek és saláták – II. rész

Tisza-szelet, Szilágyi-kappansült, Horthy-pogácsa és társaik

Alább olvasható híres személyekről elnevezett ételeket felsorakoztató sorozatunk záródarabja – jó étvágyat kívánunk hozzá! Az előző rész itt olvasható. A levesek nevének eredetéről itt, a sütemények nevének eredetéről itt olvashat bővebben. A XX. század második felében a kitüntetetten sok ételt –…

Tovább olvasom

A böjt nyelvész szemmel

Böjttel, böjtöléssel kapcsolatos szavak etimológiája

A böjt tágabb értelemben valamely szakrális vagy erkölcsi indítóokból eredő önmegtagadás, főként az érzéki élvezetekről való lemondás (absztinencia); szűkebb értelemben a táplálkozás korlátozása, részben az ételek fajtáját és/vagy mennyiségét, részben a táplálkozás idejét illetően. Nagyböjt, illetve…

Tovább olvasom

Híres névadóval rendelkező főételek, köretek és saláták – I. rész

Töltött fácán Széchenyi módra, szarvascímer Bocskai módra, Zrínyi módra készült tojáslepény és társaik

Az előző két bejegyzésben cukrászsütemények és a levesek neveit vizsgáltuk. Főételeket, köreteket és salátákat is gyakran neveztek el híres személyiségekről. Ilyen ételeknél a személynevek egy része az étel alkotóját jelzi, de a vendéglősökről, szakácsokról, cukrászokról nevet kapott ételek egy…

Tovább olvasom

Jókai-bableves, Újházi-tyúkleves – na meg a fekete leves

A legutóbbi bejegyzésben híres személyekről elnevezett cukrászsütemények nevének eredetét vizsgáltuk – most ugyanezt tesszük, csak épp híres névadókhoz köthető leveseket veszünk sorra. Lássunk is hozzá! A Jókai-bableves tarkababból, füstölt sertéscsülökkel, kolbásszal, csipetkével, tejföllel…

Tovább olvasom

Dobostorta, rigójancsi, Hauer-krémes

Kik a névadói egyes cukrászdai süteményeknek?

Az alábbiakban személyekről elnevezett cukrászdai süteményeket veszünk sorra. Több kivételtől (Kugler, Dobos, Gerbaud, Gundel, Kedvessy, Rákóczi, Suhajda stb.) eltekintve a megnevezésükben személynevet tartalmazó ételek nevüket nem az alkotó személyéről kapták. Sok közöttük a tiszteletből adott…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása