Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Igék a könyvről

Írók a könyvről III.

Megjelent: Írók a könyvről (A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, Budapest, 1930). Szabad-e a könyvet dicsérnem? Zavartan tekintek magamba. Az a szózat hangzik föl bennem, hogy a könyv népszerűsítésének rossz szolgálatot tennék azzal, ha oktató modorban, kenetesen…

Tovább olvasom

Nyelvi játékok a magyar nyelv napjára

A jelen cikk írásához kettős célkitűzéssel fogtam hozzá. Grétsy László Nyelvi játékaink nagykönyve című könyvének bemutatásával egyrészt ünnepelni szeretném a magyar nyelv napjának küszöbön álló beköszöntését: 181 éve, hogy a magyar nyelv 1844. november 13-án országunk hivatalos nyelvévé vált,…

Tovább olvasom

Kosztolányi Dezső-breviárium

Kosztolányi Dezső (1885–1936) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró „Költészetét formai virtuozitás, játékosság és zeneiség jellemzi. Olyan könnyedén, olyan magától értetődő természetességgel bánik a költői formákkal, a nyelvvel, a rímekkel, mint senki más a kortársai közül.…

Tovább olvasom

Öreg szavak

Grétsy László nyelvi ismeretterjesztő írásai VIII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2009. október. Írásom címe valójában nem tőlem származik, hanem Kosztolányi Dezsőtől, aki a múlt század meghatározó erejű, korszakos jelentőségű folyóiratában, a Nyugatban éppen száz évvel ezelőtt írt ezzel a címmel egy ragyogó cikket az „öreg…

Tovább olvasom

Kosztolányi Dezső: TINTA (1916)

A TINTA Könyvkiadó reprint kiadása

Az ismertető Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezső élete (7. rész, Alföld, 2016/4) című tanulmánya alapján készült Kosztolányi Dezsőnek az 1916-ban megjelent Tinta című kötete vegyesen tartalmaz prózát és lírát, illetve fontos szerepet kap benne a háborúellenes politika. A könyvben összesen 54 írás…

Tovább olvasom

A mi nyelvünk - édes anyanyelvünk

Van három szavunk, amely meghatározza létezésünket: anyaöl, anyaföld, anyanyelv. Az első az életet adó, életre nevelő, a második a sorsunk, sikereink és kudarcaink színtere, majdani nyugvóhelyünk. Ezt a kettőt kapcsolja egybe az anyanyelv. (Gál Sándor) Mióta is beszéljük anyanyelvünket? Krisztus…

Tovább olvasom

Szendvicsember szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXXVIII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 97. évf. 1973., 350–351. oldal. Blogunkon nemrég volt szó arról (Szendvics szavunk eredete), hogy az angol nyelvben sandwich man-nek nevezik azokat az embereket, akik hátukra és mellükre erősített nagy reklámtáblákkal járkálnak az utcán.…

Tovább olvasom

Melyik a legszebb magyar szó?

A nyelvek világában II.

Kazinczy egyhelyt így kommentál egy szót: „Lebel.[1] – Ennél szebb szavunk azoknak számában a’ mellyeket Neológjaink csináltak, talán nincsen.” – A nyelvújítás író-vezére máshol is érzékeny füllel ügyelt a régi és az új magyar szavak szépségére. Ez a kérdés azóta is sok írót, nyelvészt és egyszerű…

Tovább olvasom

„A nyelv nagyobb úr, mint a nyelvész”

Nyelvészportrék IV. Beszélgetés Grétsy Lászlóval

Az interjút Daniss Győző készítette. Legtöbbünknek édesanyánk volt az első nyelvművelője. Követte őt a szűkebb-tágabb környezet, a család, a játszótér, az óvoda, az iskola, az utca, a munkahely. Több-kevesebb tudatossággal – és jól-rosszul – mind-mind „művelte” beszédünket, írásunkat. Közben szót…

Tovább olvasom

Hetzron Róbertről és a hűfordításról

Robert Hetzron, eredeti nevén Herczog Róbert, 1937-ben született Budapesten. 1956-ban éppen felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, de a forradalom leverése miatt Franciaországba emigrált. 1957–1961 között Strassburgban, Párizsban, Jeruzsálemben és Bécsben tanult elsősorban nyelvészetet, de…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása