Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek 1–16.

Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek 1–16.Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2011–2019. Az elmúlt évtizedek során a Tinta Könyvkiadó a hazai nyelvészeti munkák egyik legfőbb – bár természetesen nem kizárólagos – publikálójává vált. A nyelvészethez kapcsolódó, igen fajsúlyos munkák megjelentetése…

Tovább olvasom

„Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik” - TINTA könyvbemutató, 2019. december 11.

Videós összefoglaló a TINTA Könyvkiadó 2019. december 11-i könyvbemutatójáról! A könyvbemutatóról írt beszámolónk itt olvasható.

Tovább olvasom

Nem fehérek közt egy európai

Interjú az Arany Penna díjas Balázsi József Attilával

Idén Balázsi József Attila kapta a TINTA Könyvkiadó Arany Penna díját, amelyet 2019. december 11-én adtak át a Józsa Judit Galériában (a díjátadóval egybekötött könyvbemutatóról itt számoltunk be). Ebből az alkalomból a díjazottal Kiss Gábor, a kiadó vezetője beszélgetett. Kiss Gábor: Mikor…

Tovább olvasom

Beniczky Péter: Magyar rithmusok

A TINTA Könyvkiadó 2019. december 11-én mutatta be Beniczky Péter Magyar rithmusok című kötetét - Balázsi József Attila előadásának írott változata olvasható alább. Ritkán hallható manapság a XVII–XVIII. században oly népszerű Beniczky Péter (1603 k. – 1664) neve. Magyar rithmusok (1664,…

Tovább olvasom

„Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik”

A TINTA Könyvkiadó 2019. december 11-i könyvbemutatója

Bárczi Gézától (1894–1975), a 20. század legkiválóbb magyar nyelvészeinek egyikétől származó idézetet választott a Józsa Judit Galériában tartott könyvbemutatója mottójául a TINTA Könyvkiadó: „Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik.” A bemutatót megnyitó Kiss Gábor, a kiadó…

Tovább olvasom

„A nyelvtanírás örömforrás, igazi flow-élmény”

Interjú Hegedűs Ritával, a Magyar nyevtan szerzőjével

A napokban jelent meg Hegedűs Rita Magyar nyelvtan című könyve a TINTA Könyvkiadónál A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 31. tagjaként. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel Kiss Gábor igazgató-főszerkesztő. Kiss Gábor: Ennek a nyelvtannak már volt egy első kiadása, amely szintén a TINTA…

Tovább olvasom

„Eszik néha egész nap, iszik reá, mint a csap”

A borbetegség kifejezései

A módjával fogyasztott ital ‒ főleg a középkortól híres zamatos magyar borok számos fajtája ‒ hozzátartozik a magyar konyhához. Egykori rosszmájú megjegyzés szerint a magyarnak az imádságra is jólesik a bor. Önmagukban az igék egy adott cselekvést általában jelölnek: ír, olvas, szánt. Ha…

Tovább olvasom

„Hová küldöm az uzsorást, Míg vigaszt keresek dalba, zenébe? (Fenébe.)”

Szitokszavaink

A káromkodás ősidőktől az ember felgyülemlett indulatainak levezetésére szolgál. A középkor óta sok ország, város, intézmény törvényeiben büntetendő cselekménynek számított. Ha a VII. századi Angliában egy mocskos szájú személy más otthonában káromkodott, egy shilling bírságot fizetett a ház…

Tovább olvasom

Apostolok lova helyett

Közlekedési eszközöket tartalmazó frazémák

Leggyakoribb közlekedési eszközünk valaha a kocsi és a szekér volt, s ezt tükrözi a frazeológia is. A Kocs községben gyártott kocsi szekér (amely hallható a „Kocsi szekér, kocsi szán” kezdetű népdalból is) akkora sikert aratott, hogy Európa sok népe átvette a meglévő szót a magyarból. Így került a…

Tovább olvasom

„De hol is kezdjem csak, hogy megértsük egymást?”

A belátás, megértés kifejezése

Nyelvünkben a rádöbbenés kifejezésére számos ige él. Egy részük a megértést mozgásként értelmezi: már maga ősi ért ’értelmileg felfog’ igénk is a ’(vhonnan vhová) jut’ jelentésű ér ige -t (mozzanatos) képzős, tárgyatlanból tárgyassá lett származéka. Idevehető az igekötős alakja is: vki a kezével…

Tovább olvasom