A rádiót hallgatva, a televíziót nézve az udvariaskodó nyelvhasználatnak egy újabb változatára lettem figyelmes. Szem­léltetésül íme néhány példa! Egy képviselő nyilatkozik, s ezt mondja: „Ebben osztom miniszterelnök úr minősítését.” Egyik miniszterünk nyilatkozatából: „Miniszterelnök úr ezt tudomásunkra is hozta.” Egy parlamenti frakcióvezető arról tájékoztat, hogy „sikerült elérni pénzügyminiszter úrnál...” (hogy mit, azt nem tudtam feljegyezni, de nem is fontos). Végül a jelenségnek divatszerű terjedését szemléltesse egy minisztériumi fő­tisztviselő mondata a tévéhíradóból: „Vizsgálóbiztos úr a vizsgá­latot 31-én lezárja.”

Ha a nyilatkozók az idézett mondatokat az említett magas rangú személyiségek jelenlétében, mintegy hozzájuk (is) szólva mondták volna, egy szavam se lehetne a dolog ellen, hiszen ismeretes (bár talán nem mindenkinek rokonszenves) a megszólítás értékű említésnek ez a – levélben, kérvényben, nyilvános beszéd­ben gyakran alkalmazott – formája: „Szeretném továbbá felhívni igazgató úr figyelmét arra, hogy...” Sőt ilyenkor még a nagy kezdőbetűs írásmód ellen sem tiltakozik a nyelvérzékem, oly nyilvánvaló a mondat megszólító jellege, pontosabban funkciója: „Tisztelettel kérem Igazgató Urat...”

„Szóltam újságkihordó úrnak..."

A Tinta Könyvkiadó Híd szótárak sorozatának szótárai, amelyeknek főszerkesztője Temesi Viola, különböző nyelvek és kultúrák között teremtenek hidat. Balázsi József Attila szótára, az Orosz–magyar közmondásszótár – 1400 orosz közmondás magyar megfelelőkkel és művelődéstörténeti magyarázatokkal 2022-ben jelent meg, amely művelődéstörténeti szempontból is élményt nyújtó munka. A szerző kiváló nyelvész, lexikográfus, hirtelen távozott körünkből, nagy űrt hagyva maga után a lexikográfiai kutatásokban. Itt ismertetendő szótára elődjeként az olvasók már megismerkedhettek a „Virágnak mondod, pedig nem az…” (2002); Hasonlatszótár (2017); A sas egyedül repül (2017) és a Szólásbúvárlatok (2021) című szótáraival, amelyek érdekes és a magyar nyelv oktatása szempontjából is hasznos munkák.

Balázsi József Attila: Orosz-magyar közmondásszótár

Balázsi József Attila most ismertetett közmondásgyűjteményének újdonságát az adja, hogy a bemutatott 1400 proverbium mellett közli azok szó szerinti magyar fordítását, értelmezését, valamint egy vagy több velük ekvivalens magyar közmondást is. Számos közmondás esetében (267) nemzetközi közmondáspárhuzamokat is leír: a proverbiumok angol, francia, görög, holland, kínai, latin, német, olasz, portugál, spanyol megfelelőit is megtaláljuk a szótárban. Ugyancsak értelmez 23, a szakirodalomban antiproverbiumnak nevezett humoros közmondásferdítést is. A szótár másik újdonsága, hogy az elemzett közmondásokat a szerző művelődéstörténeti magyarázatokkal látja el. A könyv fülszövegében az alábbiakat olvashatjuk:

„Megtudjuk belőlük, mikor volt forgalomban Oroszországban a garas, hogyan békíthető meg a fürdő szelleme, miért hordott bocskort a paraszt, mit ír a szerelmes ifjú a mézeskalácsra, s miért nem cipeli magával az ember Tulába szamovárját …”

A szótár bevezetőjében a közmondások definíciója mellett érdekes kultúrtörténeti ismereteket kapunk a közmondások keletkezéséről. A közmondás mint népköltészeti műfaj című alfejezetben olvashatunk arról, hogy Európában a közmondások 87%-a a XI–XVI. században született. Sokszor nehéz azonban eldönteni, hogy a ma közmondásként ismert mondások a maguk idejében egyes szerzőkhöz kapcsolódó saját mondások vagy pedig már akkor is közszájon forgó népi bölcsességet megörökítő közmondások voltak.  Az európai közmondások a következő forrásokból származnak:

1. A görög–római irodalom, pl. Homérosz, Platón, Szophoklész, Cicero stb.
2. A Biblia: a belőle származó példabeszédek közül sok az évszázadok alatt közmondássá vált.
3. A középkorban a latin közvetítő nyelv volt. „Egyre-másra jöttek létre az ókori előzményekre már nem visszavezethető proverbiumok. Az európai közmondáskincs zöme ebből az időszakból származik” (Balázsi 2022: 10).
4. Napjainkban a különböző amerikai, esetenként más filmekből, könyvekből, híres emberek nyilatkozataiból származnak új közmondások.

A közmondáskutatásban korábban a proverbium műszó terjedt el az európai, így a magyar szakirodalomban is. Bár az ókortól napjainkig gazdag szakirodalma van a témának, hiányoztak azonban az összefoglaló munkák. A XIX. század végén született meg a parömiológia, a közmondáskutatás tudománya, az orosz szakirodalomban ez a szakszó terjedt el. Balázsi szótárának elméleti részét követően röviden szól az orosz közmondásgyűjteményekről is. Oroszországban a XVII. század végén jelentek meg közmondásgyűjtemények, de összeállítóik nem ismertek. Az első gyűjtemény, amely gyorsírással készült, összeállítója ismeretlen (1899), 2786 adatot tartalmazó, Össznépi szólásmódok, azaz közmondások alfabétumba szedve (Повести или пословицы всенароднейшия по алфавиту). Az orosz lexikográfia kiemelkedő alakjának, Dalnak a gyűjteménye (1862) 178 témakörben 30 130 közmondást tartalmaz. Dal szótárát követően azóta sok orosz közmondásgyűjtemény és szótár jelent meg.

Balázsi tematikailag is osztályozza az orosz közmondásokat, amelyek elsősorban a paraszti életre, foglalkozásokra, munkafolyamatokra vonatkoznak. Ezek a közmondások kezdetben csak szűkebb körben voltak ismertek, később elterjedtebbé váltak. „Napjainkra az egykori mesterségbeli fogásokra utaló szókincs többnyire feledésbe merült, és csak a közmondás átvitt értelme világos a mai használója számára” (Balázsi 2022, 13). Ízelítőül nézzünk két közmondást, valamint a magyar szó szerinti jelentésüket és magyar megfelelőiket!

Дружные сороки и гуся утащут. [Összetartó szarkák a ludat is elvonszolják.]: ’a gyöngébbek is legyőzik az erőset, ha sokan vannak’. Magyar megfelelője: Sok lúd disznót győz. (rég 1598) ~ Sok darázs a legfutóbb pariát is megöli. (rég)

Своя рубашка ближе к телу. [A saját inged közelebb van a testedhez]: ’mindenki a saját érdekét nézi’. ~ Közelebb az ing a subánál (rég); Ki-ki szereti a maga hasznát. (rég)

Balázsi példákat is hoz a közmondások használatára a latin, valamint az orosz irodalomból. Pl. lat Tunica pallio propior est [Közelebb a tunika a köpenynél] (Plautus: A három ezüstpénz – i. e. 195 u). A szótár végén gazdag irodalomjegyzék áll, valamint az idézetek forrásai. Igazi csemege a különböző idegen nyelvi szólások és a művelődéstörténeti magyarázatok mutatója is.

A közmondásszótárt főként azoknak ajánlom, akik tudnak oroszul, érdeklődnek az orosz kultúra iránt, de azoknak is, akik vagy most tanulják az orosz nyelvet, vagy éppen ez a könyv hozza meg a kedvüket a nyelvtanuláshoz. A nyelvtanárok pedig a szárazabb nyelvtani anyagot is könnyebben megtaníthatják diákjaiknak a közmondások segítségével.

Lőrincz Julianna
SJE Magyar Nyelv és Irodalom tanszék
EKKE Magyar Nyelvészeti Tanszék

Irodalom

• Balázsi József Attila 2022. Orosz–magyar közmondásszótár. 1400 orosz közmondás magyar megfelelőkkel és művelődéstörténeti magyarázatokkal. Temesi Viola (főszerk.): Híd Szótárak. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
• Dal, Vlagyimir Ivanovics – Даль, Владимир Иванович 1862. Пословицы русского народа. Сборник пословиц, поговорок, речений, присловий, чистоговорок, загадок, поверий и проч. (Az orosz nép közmondásai. Közmondások, szólások, mondások, szólásformulák, nyelvtörők, találós kérdések, hiedelmek stb. gyűjteménye). Императорское общество истории и древностей российских при московском университете. — 1-е изд М.: в университетской типографии.
• Balázsi József Attila 2022.Orosz–magyar közmondásszótár. 1400 orosz közmondás magyar megfelelőkkel és művelődéstörténeti magyarázatokkal. Híd szótárak. Sorozatszerkesztő: Temesi Viola. Tinta Könyvkiadó. Budapest. ISSN 1787-7180, ISBN 978-963-409-318-3  302 p

Az étkezés fontos része életünknek. Nem véletlen, hogy számtalan közmondás kapcsolódik hozzá. Most közreadjuk a két éve tragikus hirtelenséggel elhunyt Balázsi József Attila hátrahagyott gyűjtését, amely 70 közmondást tartalmaz. Igazi szellemi csemege a közmondások böngészése és elmélkedés az értelmük felett.

Európa

• A friss malacpecsenye és a bor idő előtt sírba viszi az embert. (angol)
• A gazdag ember felfalná a pénzét, ha a szegény nem látná el élelemmel. (orosz)
• A halál a fazékban rejtőzik. (dán)
• A hosszadalmas böjt nem jelenti azt, hogy okosabban osztod be az ételt. (német)
• A kutya csak csontokról tud álmodni. (orosz)
• A kutya rászolgál a csontra. (latin)
• A róka álmában is tyúkokat kerget. (magyar)
• A szamár cipeli a zabot, s a ló eszi meg. (holland)
• A szegény ember élelemre, a gazdag meg étvágyra vár. (dán)
• Aki kiakasztja a cégért, el akarja adni a borát. (spanyol)
• Akinek sok a borsa, kedve szerint fűszerezi ételét. (latin)
• Akinek van némi elemózsiája, egészen jól viseli a böjtöt. (spanyol)
• Amelyik ló nem kap zabot, nem dolgozik. (latin)
• Amelyik szamár sokat ordít, keveset eszik. (német)
• Az éhes ló kinyalja a vályút. (német)
• Az elfogyasztott kenyér hamar feledésbe megy. (német)
• Barátból és borból a régi a legjobb. (spanyol)
• Bármilyen magasra száll is a madár, a táplálékért lejön a földre. (dán)
• Edd a mai húst és a tegnapi kenyeret a tavalyi borral. (spanyol)
• Egyetlen csont sem marad a farkas odújában. (bolgár)
• Éhes farkas eleségért még a faluba is bemerészkedik. (litván)
• Éhes szúnyogok mélyen csípnek. (német)
• Evés-ivás tartja össze a testet. (német)
• Ha a rókának nem sikerül megfognia a hattyút, azt mondja, nem éhes. (litván)
• Hiába vezeted az ökröt a vízhez, ha nem szomjas. (angol)
• Inkább egyél zöldséget, és ne rettegj a hitelezőktől, mintsem kacsát, és közben bujkálj. (jiddis)
• Isten ad ennivalót a madaraknak, de el kell érte repülniök. (holland)
• Jó bor és csinos feleség: édes méreg a férfinépnek. (román)
• Jó kutya jó csontot érdemel. (angol)
• Jobb egy kunyhó teli élelemmel, semmint egy üres kastély. (ír)
• Jobb egy sózott hering a saját asztalodon, mint egy friss csuka a másén. (dán)
• Jobb, ha a gyomrod pukkad ki, mintsem hogy az étel menjen tönkre. (dán)
• Kemény télnek kell akkor lenni, mikor az egyik farkas a másikat megeszi. (magyar)
• Kenyér nélkül nem ízlik az étel. (spanyol)
• Miként a legjobb borból lesz a legerősebb ecet, a legmélyebb szerelem is halálos gyűlöletté változhat. (spanyol)
• Néha jobb odaadni az almát másnak, mintsem megtartani magadnak. (olasz)
• Nem fog halat enni, aki nem vizezi be a nadrágját. (montenegrói)
• Sajt és kenyér festi pirosra az orcád. (német)
• Többen pusztulnak el az evéstől, mint járványban. (latin)
  

Éhes szúnyogok mélyen csípnek

Megjelent: Veszprémi Újság, 2026. 04. 25.

Mindjárt éjfél. Megállapítom, hogy kétpólusú lett a magyarországi... nem, nem a politika, hanem a foci. Mint mondjuk a skót. Celtic–Rangers, oszt jó napot. Arra alapozom, hogy három napon belül volt szerencsém megtekinteni két FTC–ETO-meccset. Bármelyik bajnokságban simán elment volna mind a kettő. A Fradi és a Győr messze kiemelkednek a mezőnyből, és ezt hűen tükrözi a tabella is. Mintha a női kézilabda-bajnokság állását nézegetném. A házunk kicsi. De van egy faházunk is, abban tartom a könyveimet a költözködés óta. Már amennyi belefért. A többi dobozokban. Ez van. Ebben a faházban ülök, valahogy beleszorult egy tévé is. Fél füllel a mérkőzés utáni elemzéseket hallgatom és a szavakon gondolkodom. Magyar szavakon. A nyelv jut elsőként eszembe. Anyanyelvem. De nyelvnek nevezzük azt is, ami a szavak megformálásában segít, sőt a cipőnek is lehet nyelve. Egy időben, néhol, nyelvnek hívták a tolmácsot is. Aztán valami miatt a szer jut eszembe. Alapszó. A szeretettől a szeres építkezésen át a szerkezetig és a gyógyhatású szerekig. Sokáig sorolhatnánk. A szerda nem ilyen. Viszont a szer drogot is jelent, a szlengből ment át a köznyelvbe, mint sok más kifejezés.

A közelmúltban jelent meg Jäger Tamásnak A halál völgyében is velem voltál c. kötete a TINTA Könyvkiadóban. Ebből az alkalomból beszélgetett vele a kiadó egyik munkatársa.

Mikor érezted először, hogy valami nincs rendben az egészségeddel?

Amióta az eszemet tudom, tisztában vagyok a szívhibámmal és azzal, hogy korlátozott a fizikai teljesítőképességem.

Gyerekként hogyan élted meg a betegséged első jeleit?

Az életem része volt mindig. Egy adottság, ami változhatatlan.

Volt-e olyan pont, amikor először kimondták: ez komoly szívprobléma?

Az volt a helyzet, hogy mindent lehetett csinálni, amit bírok. Így aztán nem jártam be testnevelésórára, nagyon fárasztott a futás és általában minden sport, de például nagyon sokat bicikliztem gyerekkoromban és fiatalkoromban is.

A könyv szerzője, Jäger Tamás (jobbra) és a TINTA Kiadó igazgatója, Kiss Gábor (balra)

Nyelvünkről és a nyelvekről színesen – Maticsák Sándor írásai

Korábbi írásomban áttekintettem, hogyan alakultak ki az egyes kultúrák számrendszerei. Ebben a részben azt járom körül, vajon meddig tudtak számolni finnugor őseink, milyen számrendszert használhattak?

A számnevek minden nyelv legősibb rétegeibe tartoznak, ennélfogva ezek a nyelvrokonság fontos bizonyítékai.

A finnugor nyelvekben a számnevek hatig közös, ősi eredetre mennek vissza: két ~ vogul kit, osztják kät, votják kïk, zürjén kïk, mordvin kavto, cseremisz kok, lapp guokte, finn kaksi (töve: kahte-), észt kaks; három ~ vogul χūrum, osztják kolem, votják kviń, zürjén kujim, mordvin kolmo, cseremisz käm, lapp  golbma, finn kolme; négy ~ vogul ńila, osztják ńelä, votják ńïľ, zürjén ńoľ, mordvin ńiľe, cseremisz näl, lapp  njeallje, finn neljä; öt ~ vogul at, osztják wet, votják viť, zürjén vit, mordvin veťe, cseremisz wäc, lapp  vihtta, finn viisi (töve: viite-); hat ~ vogul kat, osztják kut, votják kvať, zürjén kvajt, mordvin koto, cseremisz kut, lapp  guhtta, finn kuusi (töve: kuute-).

Jasper Jones: 0-9 (1960)

Nyelvünkről és a nyelvekről színesen – Maticsák Sándor írásai

Az első, kezdetleges számfogalmak már a történelem hajnalán kialakultak, majd a kereskedelem fejlődésével, a gazdasági tevékenységek bővülésével a számolás egyre bonyolultabbá vált.

Az állatok számát, az eladott javak mennyiségét, a hiteleket kezdetben kavicsokkal, csomókkal, rovásbotokkal ellenőrizték. Egy, a mezőre kiterelt marha egy kavicsot jelentett, s ha este megvolt a megfelelő számú kavics, a pásztor és a gazda nyugodtan hajthatta álomra a fejét. Az adósságokat botokra rótták, ez a szokás sokáig fennmaradt. A számadó juhásznak a rovásbotra vésett adatok alapján kellett elszámolni az állatokkal. A kocsmáros a hitelben elfogyasztott italokat felrótta a mestergerendára, a szomjas torkú adós ebből tudta, „mennyi van a rovásán”. A csomózást az inkák fejlesztették tökélyre, a kipu-nak nevezett írás- és számrendszerrel tartották nyilván a termést, a raktárkészletet, a csillagászati adatokat.

A legkezdetlegesebb számolási mód csak az egyeseket ismerte: például valamiből hat dolog jelölésére hat pálcikát rajzoltak. Az egy és kettő megkülönböztetését bizonyos nyelvekben a duális (az ún. kettes szám) alakjai őrzik (a magyarban ennek egyetlen nyoma a kettő számnevünk). A három már nagyobb lépés volt, ennek nyelvi nyomait mutatják a sorszámnevek. A nyelvek egy részében az első és a második más tőből képződik, mint a tőszámnevek, de a harmadiktól kezdve „helyreáll a rend”, ilyen például az angol one ’egy’, two ’kettő’, three ’három’ – first ’első’, second ’második’, third ’harmadik; olasz uno, due, tre – primo, secondo, terzo; svéd ett, två, tre – första, andra, tredje; lengyel jeden, dwa, trzy – pierwszy, drugi, trzeci; finn yksi, kaksi, kolme – ensimmäinen, toinen, kolmas, és ilyen a magyar is.

Nyelvünkről és a nyelvekről színesen – Maticsák Sándor írásai

A színnevek nem alkotnak zárt szómezőt (mint például a hét napjai vagy a hónapnevek), halmazuk elvileg végtelen számú elemből állhat. Egyrészt a modern technológia, a festékipar fejlődésével rengeteg új – a természetben korábban nem létező – színt állítanak elő, másrészt a képi világ egyre erősebben van jelen életünkben, a reklámok újabb és újabb praktikákkal igyekeznek túllépni az ingerküszöbünkön, ezek egyike a színvilág tobzódása, ami együtt jár újabb és újabb színnevek kiötlésével. Egy évszázada valószínűleg csak kevesen ismerték és használták a bézs, ekrü, pink színneveket, nem beszélve az aleoverazöld, avokádózöld, cappuccinobarna, garnélarákvörös, grapefruitsárga, havannabarna, kólabarna, kurkumasárga, lagúnakék, műtőszöld, padlizsánlila, pisztáciazöld, strandkorlátkék, taxisárga, tűzoltópiros, viagrakék árnyalatokról, vagy a reklámvilág színneveiről, mint például a Barbie-rózsaszín, Chianti-vörös, Coca-Cola-piros, Ferrari-piros, Benetton-zöld, Gucci-zöld, Shrek-zöld, Windows-kék.

A barna árnyalatai

Megjelent: Veszprémi Újság, 2026. 02. 14.

Különös idők járnak. Hogy a csillagok, a bolygók állásának ehhez van-e köze, és ha igen, mennyi, én nem tudhatom. Mindenesetre az ember mindig különös érdeklődést tanúsított az égbolt iránt. Éppen a napokban jutottak űrhajósok olyan messzire a világűrben, mint eddig még soha, a földi halandók pedig változatlan lelkesedéssel bámulják az eget. Magam is így vagyok ezzel, nézek felfelé, amerre az Istent sejtem. Szakralitás és romantika kéz a kézben, keresem a távcsövem. Így volt ez valamikor réges-régen ebben a galaxisban, nem kellett hozzá műszer. Hogy az első eget fürkészők mit gondolhattak erről az egészről, nem tudhatjuk, nincsenek feljegyzések. Ha valami konkrétabbat szeretnénk megtudni az évezredekkel előttünk járók elképzeléseiről, marad a jól bevált mondat. Már a régi görögök is.

A Nagy Medve a Mesél az ég című könyvben

Ó, élet, mely hamar ez világbúl kitűnsz!
Ó, rövid élet, tűlünk mely gyorsan röpülsz!
Mint harmat nap előtt, mint hó az tűz előtt,
Úgy tűnsz el előttünk, s kívánságunk előtt.

Víz, tűz, föld és nagy ég tartanak sokáig,
Ember, ezek ura, egy szempillantásig.
Kűfalok, nagy tornyok sok száz esztendeig;
Ember, ki csinálta ezeket, óráig.