Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

A csillagképek népi elnevezéseiről

A csillag- és csillagzatnevek a magyarban a tulajdonnevek közé tartoznak, s érdekes disztribúciót mutatnak: az intézménynevekhez, egyes földrajzi nevekhez, egyes műcímekhez, a hónapnevekhez, a hét napjainak elnevezéseihez hasonlóan viselkednek. A népi csillagnevek általában a szókincs periferiális, labilis rétegei közé tartoznak, meglehetősen hajlamosak a változásra. A csillagnevek között sajátos helyet foglalnak el a csillagképekéi. Az égbolton egymás közelében látszó, fényes csillagok csoportjait az ókortól kezdve úgy tekintették, hogy azok valami alakzatot, képet alkotnak.

A magyar égitestismeret a természetismeret részét képezi, a népi természetismeret pedig a modern tudományoktól idegen szakrális és szociális elemeket is tartalmaz. Még a Föld fogalma is viszonylag új keletű, hétköznapi szemléletünk geocentrikus.

A csillagok nem magányosan találhatók a világtérben. Sok milliárdnyi társukkal együtt csillagrendszereket, úgynevezett galaxisokat alkotnak. Ezek egyike a mi Tejútrendszerünk is, amelyben mintegy 5000 csillag szabad szemmel is látható, de összes csillagainak száma 100–200 milliárdra tehető. Közülük az egyik, a Tejútrendszer szempontjából egyáltalán nem túl jelentős csillag a mi Napunk. Például az Orion csillagképben – tőlünk 500 fényévnyire – található Betelgeuse mintegy 800-szor nagyobb átmérőjű, mint a Nap.

Tovább olvasom

Az -s képző térhódítása

Nyelvművelő levelek XXIX.

Bizonyára fölfigyeltek arra, különösebben az idősebbek, akiknek nagyobb a rálátásuk, nagyobb időszakra épül a nyelvi tapasztalatuk, hogy nyelvhasználatunkban mindjobban tért hódít az -s névszóképző. Aki éjszakai műszakban dolgozik, azt mondja: éjszakás vagyok. A szívpanaszokkal kezelésre járó beteg szíves, a vesebajos vesés, a cukorbeteg egyszerűen cukros. A kiküldetés újabban nem kétheti vagy egy hónapi, hanem kéthetes, egy hónapos. A betűszói elnevezésű labdarúgócsapatok játékosa manapság nem FTC-, MTK- vagy BVSC-beli, hanem FTC-s, MTK-s, BVSC-s. A mentőorvos vagy a repülőtiszt a mindennapi nyelvben többnyire csak mentős, repülős.

És itt megállok, ugyanis mai anyanyelvi ötpercem épp erről, a mentős-ről és repülős-ről, pontosabban az -s képzős új foglalkozásnevekről szól. Általában nem vagyok az -s képzős szavak ellen, hiszen voltaképpen minden új képzett szó nyereségnek számít, ezekkel a mentős, repülős típusú elnevezésekkel azonban csínján kell bánnunk. Ezek korántsem olyan pontos, lényegre törő megnevezések, mint ugyancsak -s képzős, régebben is meglévő társaik: az asztalos, a fazekas, a traktoros vagy a postás. Ezek a mostaniak inkább csak körülírások, a lényeget nem fejezik ki. A mentős elnevezésből nem derül ki, hogy akit illettünk vele, az micsoda tulajdonképpen: mentőtiszt-e, mentőorvos, mentőápoló vagy egyéb beosztású dolgozó. Persze az is igaz, hogy ennek közlésére nincs is mindig szükség. Elég, ha csak magát az intézményt, illetve az ahhoz való tartozást jelöljük meg. De ehhez az -ó, -ő melléknévi igenévképzős szavak esetében nincs szükség még az -s képzőre is, és nagyon figyelemreméltónak tartom, amit Rottné Papp Edit budapesti hallgatónk írt erről mintegy három héttel ezelőtt nekem küldött levelében. Először is megállapítja, hogy ma már a Szomszédoktól a Vészhelyzetig ez a forma járatos, sőt ez vált szinte egyeduralkodóvá a közkedvelt sorozatokban, majd így folytatja:

„Én ezeket az s-betűs változatokat valahogy degradálónak érzem; mintha kisebbítenék vele – akarva-akaratlanul – az eredeti szó jelentését.”

Tovább olvasom

A Magyar szókincstár amerikai fogadtatása

Alább közöljük az Amerikai Fordítók Társaságának (American Translators Association) folyóiratában 2000 májusában megjelent recenziót a TINTA Könyvkiadó azóta is legnagyobb sikerkönyvéről, a Magyar szókincstárról.

The ATA Chronicle


A Publication of the American Translators Association
Volume XXIX · NUMBER 5
MAY 2000
page 56–57

Hungarian Treasury of Words
A Dictionary of Synonyms, Idioms, and Antonyms
Magyar Szókincstár
Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára

Editor: Gábor Kiss
Publisher: TINTA Publisher, Budapest 929 pages
Publication Date: 1999
ISBN: 963-85622-2-6
Available from:
TINTA Könyvkiadó, Szatmárhegy u. 13., H-1116 Budapest, Hungary
Tel:+(36-1)371-0501
E-mail: info@tintakiado.hu
Reviewed by: Helen M. and John F. Szablya 

The Hungarian Treasury of Words was published with support from the National Scientific Research Foundation of Hungary. It contains 25,500 vocabulary entries with 42,300 synonyms, for a total of 80,600 words.

Every vocabulary entry is printed in bold letters, with the part of speech (e.g., noun, verb) given in parenthesis right after the word. If there are two possibilities for the part of speech, then both either appear in the same parentheses or there are two entries. For example: red (noun, adjective); jackass I. (noun), jackass II. (adjective).

If there are several meanings for the same vocabulary entry, then the synonym-groups are separated by an empty diamond sign (à). If the antonym is available, it comes after the synonyms and continues with the synonyms of the antonym. Following the antonyms, the idiom for the original vocabulary entry is given.

We are both Hungarian translators. We use this book extensively in our work and are very satisfied with the number and variety of words, synonyms, antonyms, and idioms it provides.

Tovább olvasom

A könyv szellemi manna

„Ment-e a könyvek által a világ elébb? Tette fel Vörösmarty Mihály a kérdést több mint 170 évvel ezelőtt, 1844-ben, Gondolatok a könyvtárban című versében. Fordítsunk kicsit a kérdésen: Vittük-e előrébb mi magunk a világot úgy, hogy megkerestük, aztán megfogadtuk a könyvek bölcsességét? Ismerjük-e a könyveket, olvassuk-e az évszázadok hosszú során elkészült klasszikus alkotásokat? Komolyan vesszük-e kortárs nagy gondolkodóinknak az intelmeit? Leszűrjük-e a tapasztalatokat a velünk élő nagy írók remekműveiből? Hisszük-e, hogy a könyv értéket közvetít, útmutatást ad, és ha arra van szükségünk, megvigasztal? Vagy legyintünk, hogy már Vörösmarty Mihály is kételkedett, hogy megleli az igazat „Fehérre mosdott könyvnek lapjain”

És kételkedésünk csak fokozódik, mikor látjuk, hogy vonaton, buszon, metrón utazva, sőt a nagyváros forgatagában gyalogló fiataljaink lehorgasztott fejjel okostelefonjaikra szegezik tekintetüket. Tud-e az okostelefon olyan bölcs és igaz lenni, mint a könyv? Közvetíti-e vajon az örök igazságokat, a magyar és az egyetemes kultúra értékeit?

 kiss-gabor-portre.jpg

Tovább olvasom

Karácsonyi szokások, hagyományok Olaszországban

Szinte már a nyakunkon vannak az ünnepek, amit hosszas készülődés előz meg. Egy olasz közmondást idézve: ”Natale con i tuoi, Pasqua con chi vuoi”. Vagyis a karácsonyt a szeretteiddel töltsd, a húsvétot meg azzal, akivel akarod. Fontos ebben az időszakban is a család egysége, de nézzük meg, hogy telik ez az idő Olaszországban.

Természetesen, mint minden országban, régiónként, városonként eltérőek a szokások, de a legfontosabb és legszimbolikusabb jelképek mindenhol megjelennek. Az adventi időszak a várakozással telik, ebben a négy hétben már feldíszítik a lakásokat, a házakat és a városokban a boltokat, valamint kisebb-nagyobb karácsonyfákat helyeznek el a főutcákon. Így remélve és várva több vásárlót a karácsonyi időre. A fények sem maradhatnak el, melyek gyakran nagyon kirívóak. Adventi koszorút otthon nem készítenek, de a templomokban megtalálható a koszorú, melyet három lila és egy rózsaszín gyertya ékesít. Ennél számukra sokkal fontosabb a jászol (presepe) készítése, melyet mindenki saját kézügyessége szerint állít fel, ízlésének megfelelően. Ez egy régi tradíció, így szinte minden családnál megtalálható már jóval karácsony előtt a felállított, kicsinosított betlehem. Szeretik a várost is ékesíteni jászollal, különbnél különb figurákkal, állatokkal. A tengerparti városkákban elhelyezett betlehemekben megtalálhatóak a horgászok és a hajósok is a Kisjézus mellett.

Tovább olvasom

Karácsonyi mese

A "karácsony" szó eredetéről

A karácsonyfa fényeinél az öröm és áhítat tölti el legtöbbünket, a családi és baráti együttlét megnyugtató érzése, meg az izgatott várakozás: a gyerekeknél azért, hogy mit kapnak ajándékba, a felnőttnél inkább azért, ki mennyire örül majd az ő ajándékainak. Aztán a karácsonyi vacsora és a kiadós csevegés után, vagy társalgás közben kérdések is elhangozhatnak. Hallgatózzunk csak kissé!
     – Apa, miért van a karácsonyi üdvözlőlapokon az a szöveg, hogy Merry Xmas?
     – Biztosan tanultátok angolból, lányom, hogy a Christmas angolul karácsonyt jelent.
     – Persze, azt tudom, de ide az van írva, hogy Xmas!
     – Mert az rövidítés. Mint a Mrs a mistressből.
     – Értem, anya, illetve… mégsem. Hol az x a Christmasban?
     – Ha jól emlékszem, az x a Christ rövidítése. Tudod, ez Krisztus angol neve.
     – Ezt is sejtem, de az ikszet még így se látom.
     – Sajnos én sem. Olyan fontos ez épp ma?
     – Anya, engem érdekel!
     – Akkor hívd ide nagyapát.

Tovább olvasom

Értelmező kézi hótár

Írások szótárakról a retró Ludas Matyiból - V. rész

Humor nélkül nincs tudomány és élet. Ezért is válogattunk a régi Ludas Matyi számaiból olyan kis írásokat, amelyek témája a szótár.

(Kedves Olvasó! Változnak az évszakok, imhol, újra itt a tél a nyakunkon. Fázlódik, didereg? Rá se rántson! Olvassa inkább aktualizált szótár… – akarom mondani – hótárunkat! Jelszavunk: „– Ne vacogjon, kacagjon!”)

ludasmatyi_1992_pages26-26.jpg

Tovább olvasom

Tátika, mimóza, nárcisz, orgona - avagy honnan erednek virágneveink?

Mi köze a kardvirágnak a gladiátorokhoz és a tulipánnak a turbánhoz?

A közelmúltban jelent meg a TINTA Könyvkiadó gondozásában a Virágszótár című könyv, amely alcíme szerint 340 virág nevének eredetét ismerteti. Ebből az alkalomból beszélgetett Cerháthalápy Ferenc a kiadó vezetőjével, Kiss Gáborral. 

Cserháthalápy Ferenc: Hogy merült fel a Virágnévszótár készítésének és kiadásának a gondolata?

Kiss Gábor: A TINTA Könyvkiadóban feladatunk a magyar szókincs sokoldalú leltározása. Kisebb és nagyobb szótárainkban közreadjuk, hogy mit tudunk szavaink eredetéről, jelentéséről, rokonságáról, egymáshoz viszonyított kapcsolatáról. Ebbe jól illeszkedik egy pontosan körülhatárolható szócsoport, a virágok nevének vizsgálata és leírása. Rácz János, aki a 2010-ben megjelent nagy Növénynevek enciklopédiája című 800 oldalas kiadványunknak a szerzője, örömmel vállalkozott a munkára.

Cs. F.: Emlékszem nagymamán falusi virágoskertjében ott pompázott a tátika. Aztán felnőtt fejjel megtudtam, hogy ez nem is tátika, hanem oroszlánszáj.

K. G.: Más vidékeken a hivatalosan oroszlánszájnak nevezett virágot hívták papulának, borjúszájacskának, medveszájnak és tátogatónak is. Mint annyi mindennek, ennek a virágnak van hivatalos neve és népies neve is. Gondoljunk csak a burgonya‒krumpli vagy a paraj‒spenót szópárokra. A virágokat azért hívhatják sokféleképpen, mert egy nyelvészeti elképzelés szerin, mindazoknak a dolgoknak, melyeket nem vittek nagy országos vásárokra sok neve lehetett, mert nem kellett, hogy távoli vidékek emberei a vásáron találkozva „szót értsenek”.

Tovább olvasom

Írjon ön is humoreszket! (Gyorstanfolyam)

Írások szótárakról a retró Ludas Matyiból - IV. rész

Humor nélkül nincs tudomány és élet. Ezért is válogattunk a régi Ludas Matyi számaiból olyan kis írásokat, amelyek témája a szótár.

Miután a humorhoz mindenki ért, de még nem mindenki gyakorolja, úgy gondoltam, közkinccsé teszem a humorista íróművészetének alapvető titkait. A szakmai ismeretek elsajátításához szükséges iskolai végzettség? Két általános iskola után tíz perc továbbképzés.

A humoros műfajok legfőbb kelléke a humoros szó. Ha a közönség nyomtatásban, vagy a színpadról ezt a szót hallja: töpörtyű, máris röhög, mert felismeri, hogy nevettető szándékú írásművel áll szemközt. Mindenekelőtt tehát a humorista állítsa össze a maga szótárát.

ludasmatyi_1963_pages334-334.jpg

Tovább olvasom

Aki szelet vet, vihart arat

Bibliai eredetű szólások, közmondások két új szótára

A magyar egynyelvű szótárairól és nyelvészeti szakkönyveiről ismert TINTA Könyvkiadó két igazi csemegét dobott piacra a 2017. évi Ünnepi Könyvhétre. Mindkét szótár a Bibliából eredeztethető nyelvi elemeket ‒ szólásokat, közmondásokat ‒ dolgozza fel. A magyar szótárírók doyenje, Magay Tamás tollából olyan szótár került ki, amely a bibliai kifejezéseket párhuzamosan magyarul és angolul adja meg, és feltünteti mindkét nyelven a szólás, közmondás bibliabeli szövegkörnyezetét is. A másik érdekességet Litovkina Anna, a TINTA Könyvkiadónál korábban megjelent Magyar közmondások nagyszótára szerzője állította össze. Az új kötet a magyar nyelv bibliai eredetű közmondásait leltározza. A tartalmas bevezető tanulmányt követő szótári részben a szerző pontosan megadja, hogy a Szentírásban hol fordulnak elő a közmondások, idézi a bibliai részt, és megmagyarázza, értelmezi is őket.

A Biblia és a keresztény kultúrkör számos irodalmi alkotásnak, nagyszerű zenei műveknek és pompás festményeknek volt a témája és ihletője az elmúlt évszázadok alatt. Elég, ha csak Munkácsy Mihály monumentális festménytrilógiájára (Krisztus Pilátus előtt, Ecce Homo, Golgota) gondolunk, vagy felidézzük Madách Imre drámájának, Az ember tragédiájának történéseit.

bibliaieredetu-cimlap.jpg

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása