Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Mivé lettél, anyám nyelve?

Miközben elkezdtem írni e sorok első változatát, ritka, szép nap volt: 2018. szeptember 26. Hallottam az MR1 Kossuth Rádió Déli Krónikájában, hogy ma van az Iskolatej Világnapja, a Fogamzásgátlás Világnapja és a Nyelvek Európai Napja. Vagy a Nyelvek Európa-napja? esetleg az Európai nyelvek Napja? Merthogy e ritka, remek, páratlan, hármas együttállást az EU meg a Világ hirdette meg, és nyilván nem magyarul, ebből kifolyólag nem tudom ki és mit mire, mennyire fordított – ferdített?

https://m.blog.hu/eu/europapont/image/2020/nyelvi_kviz_banner_skek.png

Régóta hallom, olvasom, látom a hazai és a nemzetközi területekről szóló napi közszolgálati beszámolókat csakúgy, mint a korábban tettre készen művelt szakterületeim kamarai közleményeit, havi lapjait (mérnök újság, fizikai szemle, Épületgépész stb.). Természetszerűleg szoktam máshonnan származó betűket is olvasni. Korábban napilapokat, cégtáblákat, kirakatokat, hirdetéseket is; manapság kényszerűen csak kommunikálnak, esetleg infokommunikálnak velem a médiák, meg a médiumok mediátorai. Logókkal, a SmartCity számtalan tudat- és nyelvromboló csatornájából áradó nyelvi szeméttel etetnek az ügyeletes MasterChef VIP műsorok sztárjai. Sajnos, e tekintetben egyik Szerkesztőség sem lóg ki a sorból sem jobbra, sem balra. A Szerkesztő Bizottságoknak ugyan némi mentségéül szolgálhat, hogy gyakran a magyar törvények és kormánytisztviselők szavaiból, a minisztériumok nevéből és rendeleteik stb. szövegéből, meg a honi egyetemek esetleg akadémiák auditált tanszékeinek és tantárgyainak megnevezéseiből idéznek (hadarva, makogva-motyogva vagy betű szerint). Ám az innovációt, tendert, projekteket, konzorciumot, a BSc, MSc és PhD habil-vizsgás manegerek és humánerők andertús endzsióinak, a hivatalos keresztnév/utónév választék extrém nyelvi szennyáradatát, az impaktokat és kompaktokat is elfogadhatatlannak tartom. Különösen akkor, amikor a dizájnos sztárkampuszon mentorálók, az ösanban szlófúúdot shoppingolók és egyéb executive operátorok az assistantokkal együtt, csak úgy mellékesen, nemcsak a katedráról, hanem önzetlenül, számtalan szakmai helyen és egyéb újságban is terjesztik sok tétlen célszemély közreműködésével az indokolatlan, érthetetlen, „szakmaiságnak” vagy a legújabb újdonságnak kinevezett izéiket. Természetesen nem a tranzisztorok, transzformátorok, ionok, bozonok és társaik magyarítatlanságát kifogásolom. A teljesen kétnyelvű oklevelek, hirdetések és egyéb írások ellen sincs semmi ellenvetésem. De nem kérek az előkelősködő, tudományoskodó preferátumok szettjeinek tendenciózus, limitálatlan használatából, meg a wörksopos TEAMS-WORK fesztiváljaiból sem. Hivatalosan védjük határainkat, és aggódunk a környező országokban élő magyarok ottani anyanyelvhasználatát korlátozó intézkedések miatt, de a hazai bennszülöttek nyelvrontása és tudatgyilkolása sokak napi főfoglalkozású, állami rutinfeladata. Akkor is, sőt annál inkább, ha szót se szólunk – teszünk ellene. Nehezményezem az akár linkségből, lustaságból, akár hagyományápolásnak álcázott, az eredeti latinra, akár az átvevő utódokra való hivatkozásokat is. Igaz, az eredeti angol szöveg szótárazásakor igencsak kemény fejtörő és babra munka egy-egy angol szónak megfeleltetett, olykor 15–30 magyar árnyalatból kiválasztani a kívánatost, az odaillő hazait.

Tovább olvasom

Nyelvjárások, tájszólások

A nyelvek világában III.

Mindenki, aki csak egy keveset is járt már szülőfalujának határán túl, tapasztalhatta, hogy bár a szomszédos falvak lakóinak beszéde általában nagyon hasonló, többnyire mégis van köztük némi különbség: egy kissé másképpen ejtenek egy-egy szót, másképpen neveznek megy egy-egy tárgyat. Aki pedig már nagyobb területeket is bejárt, bizonyára azt is tudja, hogy az egymástól távolabb fekvő települések lakóinak nyelve között növekednek ugyan a különbségek, de nem annyira, hogy akár a záhonyi és a szentgotthárdi, vagy a hegyeshalmi és a lökösházi magyarok minden különösebb nehézség nélkül meg ne értenék egymást.

Hogyan keletkeztek a különböző nyelvjárások?

A mai nyelvben tehát vannak bizonyos nyelvjárási különbségek, de voltak ilyenek évszázadokkal ezelőtt is, amint ezt a XV–XVI. századból ránk maradt szövegek hitelesen bizonyítják. Valószínűleg mindenkit érdekel, hogy mivel magyarázhatók ezek a különbségek. Nyelvjárásaink kialakulásának kétségtelenül társadalmi oka van, s ez elsősorban a honfoglaló magyarság törzsi szervezetében keresendő. Ezek a törzsek a honfoglalás előtt meglehetősen laza kapcsolatban voltak egymással, s így nyelvük nem teljesen azonos módon fejlődött: különbségek keletkezhettek egyrészt olyan közös szavak kiejtésében, amelyek minden törzs nyelvében megvoltak (pl. mai szem szavunkat egyik törzs szimnek, a másik szümnek ejtette), másrészt az újonnan megismert tárgyakat, fogalmakat más-más szóval nevezhették meg. Ezek a különbségek megmaradtak a honfoglalás után is, hisz az egyes törzsek más-más területeket szálltak meg. A letelepedés utáni állapotok, a hűbéri szétdaraboltság, az akkori közlekedési viszonyok, az egymástól távolabb lakó törzsek szoros kapcsolatának hiánya szintén kedvezett a nyelvjárási különbségek erősödésének, s elősegítette ezt még az is, hogy az egyes törzsekbe különböző népelemek olvadtak be. A háborúk, különösen pedig a tatár–török hódítás, az ezzel kapcsolatos népmozgalmak, telepítések pedig nagymérvű keveredést idéztek elő a nyelvjárásokban, megváltoztatták határaikat. Ilyen irányban hatott a közlekedés, ipar fejlődése is. Mindezek következményeképpen, bár nyelvjárásokról ma is beszélhetünk, az egyes nyelvjárások határát általában igen nehéz kijelölni, s nem lehet egy-egy vonallal meghúzni, úgy, mint pl. a megye- vagy az országhatárokat.

terkep0008b.jpgHét hazai nyelvjárásterület egy-egy kisebb része átnyúlik határainkon, három pedig egészében Romániában van

Tovább olvasom

Mi a hála?

Szó-lélek-közelítés 5.

„Vannak, akik morognak, mert a rózsáknak töviseik vannak. Én hálás vagyok, hogy a tövisek közt rózsák is nyílnak.” (Alphonse Karr)

A hála Spinoza definíciója szerint: „a szeretetnek az a vágya vagy törekvése, hogy aki a szeretet hasonló indulatából velünk jót tett, azzal mi is jót tenni iparkodunk”. A hála érzelmi mozzanata az, hogy viszonozzuk azt a jóindulatot, amelyet tapasztaltunk. Akarati eleme pedig, minthogy ez a jóindulat tettekben nyilvánult meg, a jótéteményt is így szeretnénk viszonozni. A hála gyakorlása segít, hogy előtérbe helyezzük a pozitív élményeinket a negatívakkal szemben. Mindnyájan jobbára a negatív dolgokra koncentrálunk, noha ezzel fönntartjuk a frusztrációt és az elégedetlenséget. A hála révén azonban lehető legnagyobb elégedettséget élhetjük meg mindennapjainkban. Abban is segít, hogy az élményeinket ne mások életének tükrében éljük meg. Mások megnyilvánulásai csupán a csillogó felszínt mutatják. Ám ha azzal foglalkozunk, hogy mi az, ami értékes a saját életünkben, amiért hálásak vagyunk, amit becsülünk, akkor kevésbé lesz jelentős a hasonlítgatás mások minőségével. A negatív érzéseket, mint a harag, irigység, félelem, bűntudat, megbánás vagy a keserűség, olykor különös jelentőséggel éljük meg. A hála segít ezeket úgy háttérbe szorítani, hogy valami kellemeset tesz a helyükbe, így támogatva a harmónia visszaszerzését. A hála megakadályoz abban, hogy a pozitívumokat magától értetődőnek vegyük. Ha hálásak vagyunk, tudatosítjuk magunkban, hogy valami értékeset kaptunk. Ha ez nem történik meg, csökken az örömszintünk. A hála javítja a baráti, családi, ismerősi és párkapcsolatainkat is, hiszen általa közelebb érezhetjük magunkat az emberekhez, ezzel javítva életünk minőségén. A hála megélése erősíti az önértékelést és az önbizalmat. Ha fölismerjük, hogy mennyien tesznek értünk, milyen sok jó történik velünk, akkor magabiztosabbá válhatunk. Értékeljük a sikereinket, és azt is, ha mások értékelnek. A hálaérzet és kifejezése segít, hogy megbirkózzunk az elénk gördülő akadályokkal, lássuk meg a rosszban is a jót, így könnyebben juthatunk túl a nehéz helyzeteken. Kutatások is bizonyítják, hogy még a rossz emlékeink is ritkábban törnek elő, ha tudatosan törekszünk a hála átélésére, elmélyítésére.

screenshot_2020-10-27_hala_istennek_pentek_van.png

Tovább olvasom

Gemkapocs

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai V.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 72–73. oldal.

Minden hivatásszerűen írással foglalkozó ember, hivatali vagy irodai dolgozó jól ismeri ezt az apró jószágot. Az ÉrtSz. szerint „Rugalmas drótból készült, elnyújtott O-alakú kapocs, amelynek kettős hajlata két v. több papírlap egybefogására alkalmas.” Számon tartják nagy kétnyelvű szótáraink is, a Hadrovics és Gáldi-féle magyar–orosz (1952); az Országh-féle magyar–angol (1953), Halász Előd magyar–német szótára (1957), az Eckhardt-féle magyar–francia (1958) és Koltay-Kastner magyar–olasz szótára (1963). Ezeknél régebbi vagy éppen a háború előtti adatot szótárainkban nem találni. Pedig a szó nyelvünkben már mintegy negyven esztendeje él.

https://images.pexels.com/photos/67581/paperclip-clip-office-office-accessories-67581.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&h=750&w=1260

Tovább olvasom

Melyik a legszebb magyar szó?

A nyelvek világában II.

Kazinczy egyhelyt így kommentál egy szót: „Lebel.[1] – Ennél szebb szavunk azoknak számában a’ mellyeket Neológjaink csináltak, talán nincsen.” – A nyelvújítás író-vezére máshol is érzékeny füllel ügyelt a régi és az új magyar szavak szépségére. Ez a kérdés azóta is sok írót, nyelvészt és egyszerű beszélőt foglalkoztat.

De mi lehet szép egy szóban? – A szó hangteste, jelentéstartalma és hangulati velejárói közül esetről esetre másik és másik nyerheti meg a tetszésünket – de csak akkor, ha az egész szó összhangban van önmagával. Hiába hangzik jól a fülolaj, hiába található e szóban a magán- és mássalhangzók ritmikus váltakozása és bizonyos dallamosság, a „fül” és az „olaj” jelentéstartalma meg a higiénia hangulati velejárói nem kedveznek az egész szó és értékelés számára. (Természetesen, aki nem tud magyarul, annak talán épp ez a szavunk tetszhet meg.)

https://naturamia.hu/wp-content/uploads/2017/12/573058643.jpgFülolaj szavunkat legfeljebb a külföldiek hallják szépnek

A jelentéstartalmat sok szállal befonják a hangulati velejárók. S hiába „kellemes” hangzású a galád, a csalamádé meg a csicsóka, hangulatuk miatt már eleve kiesnek a versenyből; hát még a különben sem kedvező hatású hangtestű gúny, kosz, eves, rohadt, izzad, köpköd stb.

Tovább olvasom

Mi a tisztaság?

Szó-lélek-közelítés 4.

„Az ég kékségében az örökös tisztaság szent törvényét látom, s a tovaszálló gondoskodó szeretetet, mely éltet bennünket tisztító esőkkel. A szélben az Ő szent leheletét érzem, mely naponta tisztára mossa a lelkemet a szenny kísértéseitől.” (Wass Albert)

Fodor Ákos:

A jég meg az ég
szikrázva simul össze,
a szél se beszél:
por-hóval kergetődzve játszanak
– mert szabad...
E fényes-boldog pusztaságban nincs hazug szó: tisztaság van;
senki se kényszerít, senki se tiltja, hogy válassz,
itt te vagy a kérdés, és csak te lehetsz a válasz!

https://images.pexels.com/photos/60561/winter-snow-nature-60561.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&dpr=3&h=750&w=1260Tiszta hó

Mit jelent legegyszerűbben a tisztaság? Ha a korábbi századok higiéniai hiányait idézzük föl, látjuk a fizikailag szükségszerűt: Louis Pasteur és mások cáfolhatatlanul bizonyították a betegségek és a baktériumok, illetve a tisztaság között lévő kapcsolatot. Magától értetődő a közmondás igazsága is: „A tisztaság fél egészség”. Az első intézkedések közé tartozott a szeméthegyek eltávolítása az utcákról, a mosakodás kultúrájának terjedése. Érdekes apróságok: már nem várták el a tanúktól a bíróságokon, hogy megcsókolják a Bibliát, és sikerült véget vetni annak a szokásnak is, hogy kihelyezzenek egy közös ivópoharat az iskolákban és a vasútállomásokon. Még arra is erőfeszítést tettek, hogy az úrvacsorák alkalmából használt egyetlen kehely helyett mindenkinek legyen saját pohara. Később a tudományok eredményei áthatották a mindennapokat, ma is az emberi kultúra alapkövetelménye a fizikai, környezeti rend, a testi higiénia számtalan szempontból. A Víz Világhetét 1991 óta rendezik meg, rámutatva a vízkészletek és a víztakarékosság fontosságára. Döbbenetes adat, hogy a szennyezett víz miatt többen halnak meg, mint erőszakos cselekmények – köztük a háborúk – következtében. A világon közel 663 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez.

Tovább olvasom

Jeremiád

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai IV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 359. oldal.

Folyóiratunk ez évi 76. lapján Zsoldos Jenő megállapította, hogy téves volna – ahogy eddig történt – e szó megalkotását Toldy Ferencnek tulajdonítani. Cikkében kimutatta, hogy a jeremiád szóval a Pesti Hírlap már 1841-ben élt, s azóta egyre gyakrabban fordul elő sajtónk nyelvében. Zsoldos cikke után is tovább kísért az a téves látszat, mintha a jeremiád szó ’hosszas panaszkodás’ jelentésben a magyar nyelvben született volna meg, habár idegen elemekből. Erről annál kevésbé lehet szó, mivel már legkorábbi idegen-szavak szótáraink is mint idegen szót közlik. Így Kunoss Endre Gyalulata (1835) az 53. lapon (jeremiade: siránkozó-versek; sirámlatok), az 1846-ban névtelenül közzétett Idegenszótár a 115. lapon (jeremiade, fr. panasz), Forstinger János 1853-ban kiadott Idegen szavakat magyarázó kézi-könyve az 573. hasábon (jeremiade, gyászdal), és így tovább.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9b/Michelangelo_Buonarroti_027.jpg
Michelangelo festménye a Sixtus-kápolnában Jeremiás prófétáról

Tovább olvasom

Szavaink nyomában…

A nyelvek világában I.

Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes babérjaira pályázó magándetektíveknek meg a botcsinálta etimológusoknak. Pedig egyik szakma sem tartozik a könnyűszerrel elsajátíthatók közé. A szófejtéssel foglalkozó nyelvésznek legalább annyit kell tudnia, ha nem többet, mint a maga szakmájában kiváló mesterdetektívnek. Alapos nyelvészeti, nyelvtörténeti, hangtani, jelentéstani, művelődéstörténeti, néprajzi tudás, kiterjedt nyelvismeret nélkül a szavak eredetének nyomozásában vajmi kevés eredményt lehet elérni.

A magyar szavak eredetének kutatása közben számos érdekes művelődéstörténeti körülményre derült fény. Ezek közül több méltán tarthat igényt a legszélesebb érdeklődésre. Az alábbiakban néhány tanulságos szófejtést kötünk csokorba.

Kezdjük e hevenyészett csokorkötést finnugor eredetű, tehát legősibb szavainkkal. A finnugor ősműveltség korába vezet vissza bennünket kenyér szavunk, melynek eredeti jelentése alighanem ’kása’ volt. Lótenyésztésünk legősibb szavai ugor eredetűek (ló, nyereg, fék, kengyel stb.), amiből arra következtethetünk, hogy őseink már a legrégibb időkben is lovas nép voltak. – Ekkoriban vadászatból és halászatból élt a magyarság. Íj, ideg, nyíl, tegez, les stb. szavaink erre az ősi vadászkodásra mutatnak. Eleink másik fő foglalkozása a halászat volt. Hal, hajó, vejsze, keszeg, háló s más szavaink ennek emlékét őrzik. Fal szavunk kezdetben nem a ház oldalát jelölte, hanem halászatra használatos vesszőfonadékot jelentett. Még ősibb élelemszerzési módra, a gyűjtögetésre engednek következtetni oly ősi szavaink, mint meggy, méh, méz, köles, gyökér, rügy, eper (melyről pedig sokáig azt hitték, hogy a német Erdbeere átvétele). Nem a német Hausból ered ház szavunk sem, mivel a nyelvtörténeti és rokonnyelvi adatok tanúsága szerint a rokon finnugor nyelveknek ’ház’, ’kunyhó’ vagy ’sátor’ jelentésű szavai a magyar háznak pontosan megfelelnek. Föld szavunknak is aligha van köze a német Feldhez. Sokkal valószínűbb, hogy e szavunk a föl, fel névszó származéka.

lovas-3.jpgLó, nyereg, íj, tegez stb. szavaink ősiek

Tovább olvasom

Mi a mérték?

Szó-lélek-közelítés 3.

„A mérték az ember cselekedeteit meghatározó etikai erény, mely biztosítja az akarat uralmát az ösztönök fölött.” (Arisztotelész)

Magyar szókincstárA „mérték” szót sokféle, bár egymástól nem független értelemben használhatjuk. A Kiss Gábor főszerkesztő jegyezte Magyar szókincstár című kötet (TINTA Könyvkiadó, 1998) mintegy 28 szinonimáját sorolja.

A matematikában a terület, térfogat és valószínűség fogalmainak közös általánosításai (bizonyos halmazfüggvények). A fizikában a fizikai mennyiségek mértékei a bevezetett mértékegységek.

Nyelvtanban, grammatikában hang- vagy szótagmérték, mely meghatározza a hangok és szótagok kiejtésének időbeli mennyiségét, tartósságát. A poétikában ez a versmérték alapja, legegyszerűbben időmértékes vagy hangsúlyos. A gasztronómiában a túlzott mennyiségű fogyasztás kerülését jelenti, mértéket tartani az ételben-italban. Az öltözködés területén: mértéket vesznek róla – a ruházat készítésekor egy adott személyre jellemző méretek együttese. Gyakorlati, használati téren meghatározott, ismert mennyiség, mely által egy más ismeretlen mennyiséget határozunk meg, mint a területmérték: ár, hektár, négyzetméter; hosszmérték: mérföld, öl, rőf, arasz; űrmérték; akó, icce, mérő, hektoliter; súlymérték: gramm, deka, tonna. A mértékek különböző alapúak és nagyságúak, pl. bécsi, párisi mérték. A hamis mérték a törvényesnél kisebb.

A köznapi életben néha a „határ”, „korlát” szó jelentésével egyezik. Erkölcsi értelemben másokra vonatkozó Magyar közmondások nagyszótáracselekedet – a régi közmondásban: „Amely mértékkel mérendetek, mások is azzal mérnek vissza nektek” vagy: „Amily mértékkel te mérsz, oly mértékkel kapod vissza”. T. Litovkina Anna Magyar közmondások nagyszótárá című munkájában még 16 rokon értelmű mondást és 5 antonimát is összegyűjtött hozzá, ezekből is idézünk: „Mit mással cselekszel, azt várjad fejedre”, illetve: „Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul felé”.

A tarot kártyában a Mértékletesség az utána következő Ördög kártyának, a mértéktelenség megtestesítőjének ellentéte. Harmónia, kiegyensúlyozottság, higgadtság és lelki béke jellemzi. Ezzel az egészség és a lelki egyensúly élményét emeli fókuszba. Az ember ebben az élethelyzetben igyekszik vágyai és lehetőségei között reális középutat találni, ahogy Horatius a Szatírák I. 1. 106-ban írja: „Est modus in rebus, sunt certi denique fines” – megvan mindennek a maga módja, van határa a dolgoknak.

https://static.wixstatic.com/media/3c9547_a0213568ffdf41b498f0ffe2efcbf5bc~mv2.pngA tarot kártya 14. lapja: Mértékletesség

Tovább olvasom

Dukkózás szavunk története

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai III.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 358–359. oldal.

Amióta az utóbbi évtizedben a gépkocsizás hazánkban szemlátomást fellendült, ezt a szót egyre gyakrabban lehet hallani, sőt olvasni is, főleg hirdetésekben. Jelentése, ahogy az Értelmező Szótár körülírta (1: 1077): ’<befestendő felületnek, tárgynak> lakkfestékkel történő bevonása sűrített levegővel működő festékszóró pisztoly segítségével’. Jelenti ezenfelül e műveletnek eredményeként kapott festést, zománcréteget is. Példa e második jelentésre: A dukkózás lekopott az autóról. A szót egy évvel az ÉrtSz. előtt közölte a Bakos-féle Idegen szavak kéziszótára (177): ’nitrofestéknek levegőbefúvással való szétporlasztása és a védendő felületre való szórása’. 1949-ben a Sándor Kálmán-féle Idegen szavak marxista magyarázatokkal című kötet a 41. lapon a dukko szót fröccsölt lakkozás jelentéssel adta meg. Kétnyelvű szótáraink közül elsőnek az Országh-féle magyar–angol nagyszótár regisztrálta 1953-ban, éspedig mind az alapigét: dukkóz (spray with Duco enamel), mind származékát: dukkózás (ducoing), mind egy származék-összetételét: dukkózópisztoly (airgun).

https://lh3.googleusercontent.com/proxy/KY-DUPQUxgkhrt5wPwjq-ZmBWlcUVTpFpmR5zXqniTHpRFXRvyZ5HeVx1Vuvu6EFgEcdCJG_GrD-Rl-5I2kTClIqvQ0q8m2vguZqrWe0Yg9JvaFrccCM8QvPdRBxkEycg11htcQDukkózópisztoly használatban

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása