„Emberi lényként mélységesen érzem annak szükségességét, hogy véget vessünk az erőszaknak, és ügyelni fogok arra, hogy ez magamban megtörténjen.” (Krishnamurti)

Láthatjuk, hogy a harag (Ira), a düh most is tobzódik világunkban, mint a hét főbűn mindegyike, és igen sok szinten megnyilvánul. Ahhoz, hogy leküzdjük magunkban, előbb meg kell érteni az okát, tudatában lenni létezésének, kiterjedésének, az erőszakkal való szoros kapcsolatának. A lelkünk lényege: erőszaktól mentes. Mégis, ha az érzékek, az elme világában nem teljesül a kívánságunk, haragra gerjedünk, dühbe gurulunk. Megszámlálhatatlanok az elvárt, megkívánt dolgok. És a bensőnkben már ott lapul a harag, a düh energiája, ott vibrál körülöttünk, és előbb-utóbb visszatér hozzánk is negatív hatása. A düh megjelenhet szavakban, pedig nehéz elfeledni a szív mélyéig hatoló bántó szót! Milyen jó lenne megtartani Gandhi tanácsát: „Csak olyat mondj, ami igaz, jóságos és szükséges.” Hiszen a düh ádáz eredménye az erőszakba fúló cselekvés – egészen a nemzetek közti háborúk dúlásáig. Minden esetben lényeges a közismert bibliai tanítást szívből megtartani: „a nap le ne menjen a ti haragotokon” (Efézus 4,26). Hadd legyen a lélek a béke otthona, mindig nyugalom honoljon ott benn, ahogy a napot sem zavarja az előtte elvonuló felhő.

Egy katona fölkereste a Mestert, kérte, mondja meg neki, mi a Pokol és mi a Paradicsom. Ki vagy? – kérdezi a Mester –, mert az arcod akár egy semmirekellőé! – A harcos keményen a kardjához kapott. – Ó, kardod is van, de látom, vacak, csorba a pengéje. – A harcos már dühödten, ordítva rántotta ki a kardját. – No, itt nyílik a Pokol kapuja – szólt nyugodtan a Mester. A harcos egyszerre megértette, és kardját visszadugta a hüvelyébe. Mélyen meghajolt a Mester előtt. Nos, itt nyílik a Menny kapuja – szólt halkan, mosolyogva a Mester.

Kondor Béla: Késes ember

Az alábbi madaras képek a TINTA Könyvkiadó 2022-es falinaptárában szerepelnek. Forrásuk Coloured figures of the birds of the British Islands (Issued by Lord Lilford. I–VII. vol. Thomas Littleton Powys, Thorburn Archibald. London, 1895–1897, R. H. Porter). A madarak leírásának forrása Jakabb Oszkár Madárnévkalauz című műve.

tőkés réce (Anas platyrhynchos)

A Kárpát-medencében gyakori, közönséges, fészkelő faj. Gyakran rakja fészkét bokor aljába, tuskó tövébe vagy csonka fára. „Káka tövén költ a ruca” – mondja a nóta. Faji neve (platyrhynchos) ’széles csőrű’ jelentésű. A kacsafélék jellegzetessége a szűrőcsőr, amivel a vizet és az iszapot átszűrik. A réce, ruca és kacsa (vö. szlovák kača) szavaink hangutánzó eredetűek. Hangjuk közismert: hápogó. 

Egy budaörsi lakás ráment első önálló szótáruk elkészítésére, s még akkor is csak 70-75%-os készültségben voltak szerkesztéssel. Így aztán egy diósdi gyümölcsöst is beáldozott Kiss Gábor a Magyar szókincstárért. Neki lett igaza! A magyar kultúrtörténetben hiányt pótló munkát tettek az asztalra, és a siker sem maradt el: a negyvenezer eladott példány, további több tucat egynyelvű szótár és több mint kétszáz nyelvészeti munka megjelentetésének alapját teremtette meg.

A TINTA Könyvkiadó magyar tulajdonú nyelvészeti szakkönyv- és szótárkiadó, piacvezető a magyar egynyelvű szótárkiadás és a hazai nyelvészeti szakkönyvkiadás területén. Eddig több mint 500 kiadványuk látott napvilágot. A budapesti székhelyű cég küldetése nem kisebb, mint a legjelentősebb hungarikumnak, a magyar nyelv szókincsének a védelme. A kiadó ennek érdekében a szavainkat sokoldalúan leltározza, vizsgálja és különböző típusú, korszerű egynyelvű magyar szótárakba gyűjti. Mindezek mellett örömmel jelentetnek meg színvonalas nyelvészeti szakmunkákat is.

Napjainkban a Vareg Nyomdával, a Premier Nyomdával és a Pytheas Könyvmanufaktúrával dolgoznak. Stabil ügyfél, aki a nyomdákkal jó munkakapcsolatot alakított ki az évek során. Kiss Gábor azt mondja, már az ajánlatkérés előtt tudni lehet, kinek adják majd a munkát, hisz jól ismerik a nyomdák lehetőségeit, és azt is pontosan tudják, hogy nekik mire van szükségük. A példányszámot általában itt úgy választják meg, hogy ne kelljen tíz példányért újra a nyomdába szaladni, így inkább raktáron tartanak egy bizonyos készletet maguk. De az utóbbi években kihasználják a digitális könyvnyomtatás adta lehetőségeket, építenek a digitális nyomtatás előnyeire. Szerintük ugyanis a digitális nyomdákban a kis példányszámú újranyomás költségtakarékos.

Megjelent: Könyvbarátok Lapja, 1928., 270–277. o.

Talán nem von le semmit a könyv magasztos kulturális lényéből, ha egyszer tisztán gazdasági szempontból foglalkozunk vele. Úgy hisszük, hogy a könyv tartalmi és művészi jelentőségéről, különösen ezen a helyen, nem kell beszélnünk; ez minden könyvbarátnak, sőt minden művelt embernek ma már lényéhez tartozik; itt sem kioktatásra, sem lelkesítésre nincs szükség. Ellenben bizonyára szívesen fogadják a könyv kedvelői, ha egyszer ezt a lelkünkhöz nőtt legjobb, legmeghittebb barátunkat egypár pillanatra mint anyagi valamit, mint árucikket szemléljük, a maga igazi mivoltában, keletkezésében, pályafutásában, biológiájában és morfológiájában.

Meghatározott fogalmi körbe tartozó szavakról több könyv és tanulmány is megjelent, ezek egy-egy adott szókészleti terület anyagát dolgozzák fel. A magyar madárnevek szemantikai vizsgálatát, szótörténetét, szóföldrajzát és etimológiáját mutatják be Kiss Jenő művei (Magyar madárnevek. Budapest, 1984; A pingvintől a kolibriig. Egzotikus madarak magyar nevei. Budapest, 1985). Előbbi az európai madarak magyar neveit illetően biztos forrás, rendkívül alapos kutatásokra támaszkodó, kimerítő vizsgálat.

A budapesti Tinta Könyvkiadó nyelvészeti szakkönyv- és szótárkiadó. A magyar nyelv kézikönyvei, a Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, valamint Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának eddig megjelent kötetei egy nyelvi székesegyház építkezésének pillérei. Hogy időtálló művek készülnek ebben a műhelyben, az a magyar madárnév-ismeret tekintetében is nyilvánvalóvá vált. A Madárnévkalauz sikerének titka a madarak szépsége, haszna, éneke, a madárvilág és az emberiség koevolúciója, a szófejtés varázsa. Erre érzett rá a kiadó, ez izgatja már évtizedek óta a kérdés iránt elkötelezett szerzőt.

vörös vércse (Falco tinnunculus)

„Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után.” (Tamási Áron)

Nézzük meg, jelenlegi életünk mivel nyújt örömöt! Az öröm (lat. gaudium): az akaratnak egy vágyott tárgy birtokbavételéből fakadó megnyugvása, az érzelemnek egy vágyott állapot eléréséből származó lobogása és elcsitulása, az elmének egy tudás eléréséből fakadó mentális megelégedettsége – ám minden szinten átmeneti állapot, és szubjektív, más-más egyének különböző mértékű örömöt tapasztalnak ugyanabban a helyzetben. Életünk minden pillanatában lehetőségünk van az örömöt választani, hiszen a régi közmondás is rögzíti: „Amit örömest teszünk, nem esik nehezünkre” (Kiss B. – Kiss G. – Miksné M. E.: Aranyigazságok, Tinta Könyvkiadó 2016). Az életnek sok oldala van – ugyanannak a valóságnak mindig nézhetjük a szomorú vagy az örömteli oldalát is. Ebben a választásban rejlik igazi szabadságunk, s ez a szabadság végső soron a szeretet szabadsága. Az öröm megtalálásának a kulcsa bennünk rejtőzik, melyet magunknak kell fölfedezni.

Az öröm erkölcsi minősége a tárgy jóságától, maradandósága a vágyott tárgy igazságától, mértéke a nagyságától és a birtokbavétel tökéletességétől függ. Fodor Ákos aforizmatikusan közelíti:

„Tudok nem vágyni
Elérhetetlenekre:
tudok örülni.”

Alapfokon az öröm csendes belső nyugalom és béke; intenzívebb fokon kifelé is megnyilvánuló vidámság (laetitia), felső foka az ujjongás (jubilatio). Az ehhez szükséges anyag az ún. endorfin, amely az élő emberi szervezetben akkor szabadul föl, ha egy élmény hatására az ingerület eléri a gerincvelőt. Ekkor átélhetjük az örömteli, az örömittas állapotot (Dormán Júlia - Kiss Gábor: Tulajdonságszótár, Tinta Könyvkiadó 2015, 2020).

Komáromi-Kacz Endre: Cigánytánc

A Tinta Könyvkiadó küldetésének tekinti, hogy akár több évtizeddel ezelőtt írott, értéket hordozó könyveket újra kiadva felajánlja az olvasóknak. A jelen könyv egy nagyobb, háromkötetes mű kivonata, amelyet Márki Sándor Thaly Kálmán indítványa alapján a Történelmi Társulat megbízásából szakemberek számára készített 1904 és 1910 között. Márki a laikusok számára is hozzáférhetővé kívánta tenni a magyar történelem ikonikus alakjának, II. Rákóczi Ferencnek életét, így született 1925-ben a jelen ajánlómban tárgyalt kötet. A mű ugyan a történetírás lexikális vonulatát követi, a globális okok és okozatok kifejtése helyett számtalan eseményt és dátumot közöl – de hűségesen ismerteti Rákóczi életét születésétől haláláig. Jelen ajánlómban csak Rákóczi életének legjelentősebb eseményeiből szemelgetek, és igyekszem a fejedelem államférfiúi és emberi vonásait is kiemelni.

Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc élete

Könyvismertetésemben két, egymástól elválaszthatatlan munkát szeretnék bemutatni: az egyik egy történeti-etimológiai gyümölcsnévszótár, a Gyümölcsnevek szótára, a másik a Magyar gyümölcsnevek című könyv, ami a magyar gyümölcsnevek áttekintő, összefoglaló elemzése, és a szótár anyaga alapján készült.

Az írás eredeti megjelenési helye: Fordítástudomány 23. (2021) 1. szám 149‒151.

1. A kollokációszótár

A Tinta Kiadó két szépséges kötete fekszik előttem az íróasztalon, melyek hasznos és szórakoztató perceket, órákat hoznak majd az angol nyelv iránt érdeklődő olvasóknak. Az egyik, a sárga-fehér színvilágú a Híd szótárak sorozatban megjelent Angol–magyar nagy kollokációszótár. Mint a fülszöveg írja, a mű hiánypótló a magyar szótárpiacon, mert míg angol egynyelvű kollokációszótárak polcnyi sorából válogathat az olvasó, Nagy György, az amerikai Troy város egyetemének professzora vállalkozott először arra, hogy az angol nyelvben tipikusan előforduló szavakat magyar megfelelőjükkel adja közre. Az Egyesült Államokban élő szerző több évtizede szerkeszt angol–magyar és magyar–angol szótárakat, publikált már szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat, vagy elöljárószavas kifejezéseket tartalmazó kétnyelvű szótárat. Csupa olyan terület, amelyen formulákat, több szóból álló kifejezéseket kaphat listába szedve az olvasó, és bővítheti ismereteit az angol nyelv és kultúra sajátos elemeiről. De ki is lehet a szótár olvasója, használója? Az angol nyelvvel csak felületes kapcsolatot ápoló műkedvelőtől a nyelvtanulókon és angoltanárokon át a fordítókig sokaknak szerez majd örömet a szótár. Lehet csak úgy, élvezetből olvasgatni az 17 750 kollokációt, 1826 angol címszót, és ezen belül 950 idiomatikus kifejezést tartalmazó, majd 400 oldalas könyvet, mint én tettem, mielőtt leültem megírni az ismertetőt.

Nagyszerű pillanata a magyar nyelvtudománynak, amikor egy-egy klasszikus téma újra napirendre kerül. A tudományos madártan mellett létezik népi is, azaz etnoornitológia, amelynek még művelője volt a XIX–XX. század fordulójáig a tudományos madártant megalapozó Petényi Salamon János után Lázár Kálmán, Herman Ottó és Chernel István. Éppen ők voltak azok, akik a madártani nevezéktant igen tökéletes fokra emelték. Mindannyian értettek koruk szintjén a nyelvészethez is, Herman Ottó pedig több, kifejezetten nyelvészeti munkát is írt. Népszerű, nagy hatású, sok kiadást megért, a tudományos nevezéktant értőn terjesztő, ám a népi nevekről sem megfeledkező monográfiája (A madarak hasznáról és káráról. Bp.: Franklin 1901¹, Bp.: Gondolat 1960⁵) mellett nevezetes egy, a madaraknak a XIX. századi költészetben való megjelenését tárgyaló műve is (Arany, Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága. Bp.: Szépirodalmi 1983). A későbbi etnoornitológiának jelentős képviselője volt Lakatos Károly (A régi szegedi halászok jelképes madarai. Ethnographia 21, 1910, 2: 82–90, 3: 147–154), majd az 1930-as években Lovassy Sándor (Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben. Bp.: Magyar Tudományos Akadémia 1931), Hankó Béla (Hankó Béla: A darumadár a magyarság életében. Debreceni Szemle 7, 1933, 6: 245–250) és Schenk Jakab (Magyar solymászmadárnevek. I. Turul–Zongor–Kerecsen. Bp.: Magyar Királyi Állami Nyomda 1939).