Az alábbi madaras képek a TINTA Könyvkiadó 2022-es falinaptárában szerepelnek. Forrásuk Coloured figures of the birds of the British Islands (Issued by Lord Lilford. I–VII. vol. Thomas Littleton Powys, Thorburn Archibald. London, 1895–1897, R. H. Porter). A madarak leírásának forrása Jakabb Oszkár Madárnévkalauz című műve.

tőkés réce (Anas platyrhynchos)

A Kárpát-medencében gyakori, közönséges, fészkelő faj. Gyakran rakja fészkét bokor aljába, tuskó tövébe vagy csonka fára. „Káka tövén költ a ruca” – mondja a nóta. Faji neve (platyrhynchos) ’széles csőrű’ jelentésű. A kacsafélék jellegzetessége a szűrőcsőr, amivel a vizet és az iszapot átszűrik. A réce, ruca és kacsa (vö. szlovák kača) szavaink hangutánzó eredetűek. Hangjuk közismert: hápogó. 

szürke gém (Ardea cinerea)

Ártéri ligeterdeinkben telepesen fészkel. A Balaton-felvidékről ismert népi neve: fosgém. Nevében a „szürke” jelző a tollazat uralkodó színére utal. 

kanalasgém (Platalea leucorodia)

A gémfélékkel (Ardeidae) nem áll közvetlen rokonságban (amit nevének egybeírása is jelez). Azokkal ellentétben nyújtott nyakkal repül. Jellegzetes a táplálkozási módja is: a sekély vízben gázol, miközben csőrét a vízben tartva fejével kaszáló mozdulatokat tesz. Nagyobb nádasainkban elszórtan telepesen fészkel. Nevét a jellegzetes, kanál alakú csőr alapján kapta. Alföldi pásztorok evőkanálként használták felső csőrkáváját. 

hamvas rétihéja (Circus pygargus)

A hamvas rétihéja legkisebb rétihéjafajunk, Magyarországon szórványosan költ. Magyar tudományos neve a hím szürkés tónusú tollazatára vonatkozik. Angol nevét George Montagu (1753–1815) angol ornitológus, szakíró után kapta. 

füleskuvik (Otus scops)

A madár jelenlétéről lágy, kellemes, egyenlő időközökben ismételgetett, jellegzetes tyű…tyű…tyű-szerű, melankolikus füttyögetéséből szerezhetünk tudomást. Hangját alkonyatkor és hajnalban, néha éjjel is hallatja. Hazánkban szórványosan költ. Neve fejdíszére utal. 

szalagos keresztcsőrű (Loxia leucoptera)

Az északi fenyvesek lakója. Különösen a vörösfenyőt kedveli. Skandináviában inváziós faj. A Kárpát-medencébe elvétve vetődik el egy-egy kóborló példánya. Neve egyrészt kettős fehér szárnyszalagjára, másrészt a keresztben álló görbe csőrkáváira utal.