A nyelv szavai nincsenek kőbe vésve
A nyelv szavai nincsenek kőbe vésve, jönnek-mennek.
Sokaknak nehezen esik le a tantusz. Az egér akkor most rágcsáló vagy a számítógép tartozéka? A kukac a földben él vagy a billentyűzeten van? Közeleg a nemzedékek közötti kommunikációs szakadék.

Kiss Gábort, a TINTA Könyvkiadó szótárszerkesztőjét kérdeztük az új és a régi szavakról.

![szilva [első írásos előfordulása: 1177] Szláv jövevényszó, hasonló alakban megtalálható a hor-vát-szerb, a szlovák és az orosz nyelvekben. A szláv szavak ősszláv előzménye egy kékes színű jelentésű sliva melléknév. A magyar szó a szó eleji mássalhangzó torlódás feloldása után ere-detileg három szótagos lehetett, majd a második nyílt szótag magánhangzójának szabályos kiesése eredményezte a szilva alakot. Hasonló hangfejlődés ment végbe a szalma és a szarka szavakban.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0szilva.jpg)
![barack [első írásos előfordulása: 1395] Szláv, valószínűleg nyugati szláv jövevényszó. Hason-ló alakban megtalálható a cseh, a szlovák, a lengyel és a szlovén nyelvekben. A szláv szavak német kölcsönzések, a német nyelvbe a vulgáris latinból került. A szó végső forrása a görög. A magyarba egy feltételezett brosky hangalakban kerülhetett. A szóvégi rövid magánhangzó lekopott, mint a murok és a retek szavakban. A szó eleji br mássalhangzó hangkapcsolatba nyelvünk betoldott egy a magánhangzót. A szó jelentésfejlődésében megfigyelhető, hogy az őszibarackra és a sárgabarackra is alkalmazták. A pontosabb megkülönböztetés érdekében ké-sőbb összetételi utótag lett a sárga- és az őszi- melléknevek mellett.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0barack-sarga.jpg)
![citrom [első írásos előfordulása: 1538] Latin jövevényszó, vö. latin citrum. Ez a latin citrus szóval függhet össze, ami valószínűleg a latin cedrus változata.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0citrom.jpg)
![cseresznye [első írásos előfordulása: 1256] Jövevényszó egy szláv nyelvből. Hasonló alakban megtalálható a bolgár, a horvát-szerb, az orosz és a szlovák nyelvekben. A szláv szavak latin, végső soron görög eredetűek. A görög forrás a kéraszosz szóalak. A magyar szóalak hangrendi kiegyenlítődéssel és elhasonulással fejlődött a mai alakra, hasonlóan a csésze szóhoz.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0cseresznye.jpg)
![dió [első írásos előfordulása: 1200] Jövevényszó egy csuvasos típusú török nyelvből a honfog-lalás előtti időből. Hasonló alakban megtalálható a toboli tatár, mongol és az ujgur nyelvekben.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0dio.jpg)
![egres [első írásos előfordulása: 1395] Olasz, közelebbről északolasz jövevényszó. Eredetileg a jelentése: éretlen, savanyú szőlőfajta; savanyú gyümölcslé volt. A szó végső forrása a latin agrestis szó lehetett. Nyelvünkben először szóvég is kopott le, majd a szóvégi t lekopása azzal magyarázható, hogy azt a nyelvérzék tárgyragnak érzékelte. Az első szótagi a hangból e hang lett hangrendi kiegyenlítődéssel. A román agris és a hasonló horvát-szerb szavak a magyar szó átvételei.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0egres.jpg)
![füge [első írásos előfordulása: 1395] Olasz, közelebbről északolasz jövevényszó. Az olasz szó alakja fige vagy figo volt. A szó az olaszban latin eredetű, a latinban ficus alakban élt. Az i hangból a magyarban ü lett, ez a hangváltozás a magyarban valószínűleg a szó eleji labiális (f) mássalhangzó hatására következett be hasonlóan a fül és a füst szavakhoz. A ’fityisz’ jelentés az olasz nyelvből a fügét mutat hatására jött létre.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0fuge.jpg)
![körte [első írásos előfordulása: 1496] Belső fejlemény, a ma már nyelvjárási körtvély főnévből. A hangfejlődés menete a következő volt: körtvély - körtéj - körté - körte. A körtvély jövevény-szó, valószínűleg egy török nyelvből a honfoglalás előtti időből magyar képzéssel. A török szó kaukázusi vagy iráni eredetű. A magyarba valószínűleg körtvé alakba került be, amihez l név-szóképző járult, hasonlóan mint a személy szó esetében.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0korte.jpg)
![málna [első írásos előfordulása: 1366] Szláv jövevényszó. Hasonló alakban megtalálható a horvát-szerb, a szlovák és az orosz nyelvekben. A szláv szavak alapja a mal szó lehetett, ami-nek jelentése sötét, fekete jelentésű. Az eredeti malina szóból a magyar málna hangalak a má-sodik nyílt szótag i magánhangzójának kiesésével és az a hang megnyúlásával keletkezett.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0malna.jpg)
![mandula [első írásos előfordulása: 1328] Olasz, közelebbről északolasz jövevényszó. Az olasz hangalakok mandola, mandorlo voltak. Ezek forrása a középkori latin amandola és amandula szavak. A latin szavak a görög ámündalé görög szóra vezethetők vissza. Ez a görög szó talál-ható meg a szájüregben lévő mandula tudományos amygdalae megnevezésében.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0mandula.jpg)
![meggy [első írásos előfordulása: 1220] Ősi finnugor kori szó. Hasonló alakban megtalálható az osztják, a zürjén és a cseremisz nyelvekben. Eredetileg valamilyen bokor bogyója jelentése lehetett. A szó alakja a mole finnugor szó lehetett, melyben az o hang e hangra változott a szóbelseji l hatására, majd az l hang később gy hangra változott.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0meggy.jpg)
![narancs [első írásos előfordulása: 1481] Olasz, közelebbről északolasz jövevényszó. Az olasz szóalakok narancia, narancio, arancia voltak. Az olasz szó előzménye a naranja spanyol szó volt. A spanyolba az arabból került, végső forrása azonban valószínűleg óind szó. Az óind szó alakja feltehetőleg narangáh volt.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0narancs.jpg)
![ribizli [első írásos előfordulása: 1720] Német, közelebbről bajor-osztrák jövevényszó. A bajor-osztrák szóalakok ribizl, riwisl, ribesl lehettek. Ez az azonos jelentésű német régi nyelvi, illetve német nyelvjárási ribes főnévre vezethető vissza. A német jövevényszót nyelvünk li végződés-sel toldotta meg, hasonlóan a cetli, hokedli szavakhoz.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0ribizli.jpg)
![alma [első írásos előfordulása: 1009] Jövevényszó egy török nyelvből a honfoglalás előtti idő-ből. Hasonló formában megtalálható a kipcsak, a csagatáj és a csuvas nyelvekben. A szó a mongol nyelvekben is megtalálható, és igen nagy területen ismert vándorszó. A népnyelvben gyakran összetételi előtag, mint például almásszürke, almásderes.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0alma.jpg)
![eper [első írásos előfordulása: 1177.] Ősi, ugor kori szó, alapja megtalálható vogulban. A szó az ugor alapnyelvben is feltehetőleg megvolt. Feltehető ősi alakja eppe-re-ke volt. A szóvégi e hang lekopott, majd a k hang j hanggá alakult és az idők során, majd ez a j hang is lekopott. Ennek a korai alaknak a származéka a felvidéki Eperjes városnévben őrződött meg.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0eper.jpg)
![mogyoró [első írásos előfordulása: 1055] Származékszó, az elavult mony tojás főnév ó kicsi-nyítő képzővel ellátott alakja. A szó belseji r talán szintén kicsinyítő szerepű névszóképző. Az ny hang gy hangra változott, mint megy szóban is. Az elnevezés a mogyoró és a tojás alaki hasonlóságán alapul.](https://m.blog.hu/an/anyanyelvcsavar/image/0mogyoro.jpg)

