A napokban dobta piacra a TINTA Könyvkiadó az Érettségi tételek magyar nyelvből című könyvet. Ebből az alkalommal készített villáminterjút P. Lakatos Ilonával, a könyv egyik szerzőjével a kiadó munkatársa, Kiss Bernadett.

Kiss Bernadett: Hogyan emlékszel vissza a saját magyar nyelvtani érettségidre? Izgultál?

P. Lakatos Ilona: Hát, elég régen volt, de úgy emlékszem, nem izgultam nagyon. Magyar szakra készültem, akkor még az érettségit hamarosan követte a sokkal nehezebb felvételi, tehát az érettségire már a pluszismereteket is tudnom kellett. A Szerb Antal Gimnáziumban Cserne Tiborné személyében nagyon jó magyartanárom volt, illetve harmadikos, negyedikes gimnazista koromban az ELTE Studium Generale előkészítőjére is jártam, így eléggé fel tudtam készülni.

Kiss Bernadett: Saját érettségid óta mennyit változott a magyar nyelvi érettségi anyaga? Akkori tudásoddal most le tudnál érettségizni?

P. Lakatos Ilona

P. Lakatos Ilona: Nem annyit, amennyit kellett volna változnia. Éppen ezért az akkori tudásommal is le tudnék érettségizni, pedig a nyelvtudományban és főleg a nyelvtudományi szemléletben nagyon sok minden változott az elmúlt évtizedekben, de sok minden, például a funkcionális szemlélet, a nyelvtudomány különböző területeinek újabb eredményei nem igazán kerülnek be sem a követelményrendszerbe, sem az évente kiadott (tulajdonképpen alig változó) tételsorokba. Így még mindig az előíró szemléletet tükröző, a diákoktól eléggé elidegenített tételsorokkal találkoznak az érettségizők. Könyvünk írása közben nekünk is problémát okozott, hogy a követelményrendszer meghatározta szemléletet követve – hiszen ehhez alkalmazkodnunk kellett – ahol és amennyire lehetett, egyéb megközelítésekre is tudjunk utalni.

Kiss Bernadett: Honnan jött a mostani Érettségi tételek magyar nyelvből című könyv ötlete?

P. Lakatos Ilona: Több előzménye volt, a debreceni Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.-nél jelent meg először egy saját felkészítő könyvem. Ez akkor készült, amikor a fiam érettségizett, tulajdonképpen neki akartam segíteni. Később Minya Károly és Pethő József kollégáimmal az emelt szintre készülőknek dolgoztuk ki a tételeket 2005 és 2008 között (akkor még minden évben teljesen új tételsor jelent meg). A jelen munkát a 2024-től érvényes érettségi követelményrendszer megjelenése indította el.

Kiss Bernadett: Négyen vagytok szerzői a könyvnek, rajtad kívül még Minya Károly, Pethő Zsolt és Sebestyén Zsolt. Ők hol tanítanak?

P. Lakatos Ilona: Mind a négyen egy „műhelyből” származunk, a Nyíregyházi Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének oktatói voltunk, illetve Minya Károly jelenleg is ott intézetigazgató, főiskolai tanár, Sebestyén Zsolt főiskolai docens. Pethő József a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, jómagam már nyugdíjas vagyok.

Kiss Bernadett: Hogyan zajlott a közös munka? Mi volt a munkamegosztás? Voltak vitáitok a könyv írása során?

P. Lakatos Ilona: A munkamegosztás adott volt, hiszen mindenki az általa oktatott és kutatott területekhez kapcsolódó ismeret- és témaköröket, tételeket dolgozta ki. Gondot inkább a viszonylag egységes forma és a megfelelő arányok biztosítása okozott, bár egyetértettünk abban – ahogyan erről az Előszóban is írtunk –, hogy a vázlatosság és kidolgozottság tekintetében lehetnek különbségek az egyes tételek esetében attól függően, hogy az iskolai nyelvtanok mely ismeretekből nyújtanak kevesebbet, melyekből többet; tapasztalataink szerint hol van szükség részletesebb magyarázatokra, az újabb nyelvtudományi eredmények beemelésére.

P. Lakatos Ilona et al.: Érettségi tételek magyar nyelvből

Kiss Bernadett: A könyv 8 nagy témaköre közül melyik a kedvenced? Miért?

P. Lakatos Ilona: Az Ember és nyelvhasználat, ezen belül a Nyelv és társadalom és a Nyelvváltozatok tételei. A nyelvtantanítást minden szinten ezen ismeretek – természetesen az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó – tudatosításával kellene kezdeni, a diákok elsődleges anyanyelvváltozatára építeni, tudatosítva a nyelvi változatosságot, a különböző változatok egyenrangúságát, de különböző funkcióit, nyelvhasználati színterekhez köthetőségét, az anyanyelv/anyanyelvváltozat identitásjelölő szerepének fontosságát. A még mindig jellemző (több tankönyvben, segédanyagban is megjelenő) egynormájú szemlélet – nagyon sajnálatos módon – a tanulók saját nyelvváltozatának szégyelléséhez, kerüléséhez vezet gyakran napjainkban is. És a nyelvtan „utálásához”. Hogyan lehet saját nyelvünket, édesanyánk nyelvét utálni?

Kiss Bernadett: Mi a könyv felépítése?

P. Lakatos Ilona: A könyv felépítése követi a közép- és emelt szintű követelmények nagy témaköreit, ismeretköreit, illetőleg megadott tételeit. Tulajdonképpen minden megadott tételt kidolgoztunk, így valóban időtálló munkát igyekeztünk létrehozni. Ez a magyarázata, hogy elég vaskos lett a kötet, de senki sem folyamatosan olvasva fogja használni, hanem aktuális feladatának és céljának, például az iskolai tananyagnak, az általános vagy faktos követelményeknek, illetőleg az adott év szóbeli tételsorának megfelelően. (A 96 tételből egy-egy évben 20-20 jelentheti a vizsgaanyagot.) Reméljük, több éven keresztül hasznos segédanyaggal tudjuk segíteni a felkészülők munkáját.

Kiss Bernadett: Mit gondolsz, a diákoknak melyik a legkönnyebb és a legnehezebb témakör a könyvben?

P. Lakatos Ilona: Talán a Kommunikáció és a végre bekerülő, új témakörnek számító Digitális kommunikáció állhat a legközelebb a diákokhoz, a legnehezebbek – tapasztalataim szerint – a Nyelvtörténet és A nyelvi rendszer tételei lehetnek. A nyelvtörténeti háttér és a nyelvi rendszer működésének ismerete nélkül (természetesen a külső, társadalmi tényezőkkel is összefüggésbe hozva) azonban nem lehet megérteni az állandó nyelvi változás napjainkban jellemző folyamatait, jelenségeit. Ennek tudatosítása is nagyon fontos lenne.

Kiss Bernadett: Belelapozva a könyvbe, elég látványosnak tűnik a tipográfiája. Milyen részek vannak megkülönböztetve, illetve kiemelve a kiadványban?

P. Lakatos Ilona: Igen, a tipográfián sokat töprengtünk. Nagyon fontosnak tartottuk ugyanis, hogy „többszintű” felhasználással segíthessük a felkészülést. Az egyes tételek félkövér betűtípussal kiemelt részei már megadják a legfontosabb ismereteket, mintegy a vázlatot. Ezen ismeretek – valószínűleg – elegek is a középszinten érettségizőknek. Az emelt szintű tételeket és azokat az ismereteket, amelyek a tananyag mélyítését szolgálják, függőleges szürke sáv jelöli a szöveg bal oldalán.

Kiss Bernadett: Miben más az új kiadvány a piacon kapható többi magyar érettségis könyvhöz képest?

P. Lakatos Ilona: A fentieken túl könyvünk a hosszú távra szóló és a különböző szintű érettségihez szükséges tananyag összegzésén, rendszerezésén túl a magyar nyelvi ismeretek bővítésének lehetőségét is megalapozza. Az egyes tételek végén található felhasznált és ajánlott irodalom jegyzékében az alapvető kézikönyvek mellett – éppen a faktosok, az emelt szintre készülők és a kollégák munkáját is megkönnyítendő – továbbvezető irodalmakat is megadunk, amelyek az egyes területek újabb tudományos eredményeihez is irányítják az olvasót. Több tételnél az anyag gyakorlati elmélyítését segítő feladatgyűjteményeket is ajánlunk.

Kiss Bernadett: Milyen tanulási, felkészülési módokat javasolsz a magyar érettségire készülőknek? Mitől lehet sikeres és jó egy érettségi vizsga?

P. Lakatos Ilona: Azt gondolom, hogy csak a folyamatos felkészülés vezethet a sikeres vizsgához. Könyvünk ezt a folyamatos felkészülést is biztosítani tudja.