Száz régi tájszó az Őrségből

A TINTA Könyvkiadó több munkatársa is néhány felejthetetlen napot eltöltött 2023 nyarán az Őrségben. Természetesen ellátogattak a Szalafőn található őrségi skanzenbe is. Készítettek néhány hangulatos fotót is ott, ezeket most közreadjuk.

Kedvcsinálónak a TINTA Könyvkiadó Kis magyar tájszótárához, közlünk 100 régi őrségi szót is a szótárból.

  • abroncs: hordó, sajtár dongáit összeszorító vaskarika
  • ágenda: a református vallás alapelveit tartalmazó tanítások összefoglalása
  • álladzó: a ló alsó ajkán a zabla két végéhez erősített kis lánc
  • almárium: ruhaszekrény
  • alszeg: a község területének déli-délkeleti, a vízfolyás szempontjából lejjebb fekvő, alsóbb része
  • ánslágoz: (hordót) kénlappal fertőtlenít
  • árendás: bérlő
  • ártány: kiherélt hím disznó
  • aszatoló: kb. 80 cm hosszú nyélre erősített, háromszög alakú vaslemez, melynek alsó oldalán v alakú bevágás van (az aszatnak a vetésből való kiszurkálásra használják)
  • asztalfia: asztalfiók
  • asztalruha: asztalterítő

A képre kattintva galéria nyílik!

  • béder: vihar, zivatar
  • bikacsök: a levágott bika hímvesszőjéből készített korbács
  • bogár: légy
  • bognár: kerékgyártó, aki mezőgazdasági faszerszámokat (favilla, gereblye stb.) is készít
  • bugyelláris: pénztárca
  • bürü: kisebb patakon csupán gyalogos átkelésre szolgáló keskeny hídféle, többnyire karfa nélküli egy vagy két szál palló
  • ciha: ágyneműhuzat
  • cimet: fahéj
  • csép: egy hosszabb és egy rövidebb, szíjjal összekapcsolt rúdból álló mezőgazdasági eszköz (gabonafélék, hüvelyesek termésének kiverésére)
  • cséphadaró: a csépfejhez erősített, kb. 50 cm hosszú rúd, végén egy súlyos vaskarikával
  • csoroszlya: az ekegerendelyre erősített késszerű szerszám, amely az ekevas előtt a földet hasítja
  • dolmány: melegebb, béléssel ellátott férfi kiskabát
  • féder: rugó
  • fenékdeszka: a szekér alján levő deszka
  • firhang: függöny
  • forgat: (a réten szétterített füvet, félig megszáradt szénát) gereblyével sorban szétszór, hogy könnyebben száradjon
  • früstük: reggeli
  • fuszekli: zokni
  • ganaj: trágya
  • gang: nyitott folyosó
  • grádics: létra
  • gárgya: kútkáva
  • gelencsér: fazekas
  • gyúrófa: sodrófa
  • hébér: lopó (a bornak a hordóból történő kiszívására)
  • hecsedli: csipkebogyó; a vadrózsa termése
  • herbatea: gyógytea
  • hídlás: disznóólnak vékonyabb karókból lerakott padlózata
  • hombár: deszkából készített, fedéllel ellátott, lezárható nagyobb gabonatartály
  • iga: a befogott tehén nyakára tett járom
  • istráng: az a kötél vagy lánc, amelyet a hámfához erősítenek (s amivel az igásállat a szekeret húzza)
  • jáger: 1. vadász 2. erdész
  • kalendárium: (főképpen a falusi lakosság számára nyomtatott) naptár olvasmányokkal
  • kas: szalmából font kosárszerű készítmény
  • kelep: a kasza megkalapálására szolgáló rövid nyelű, viszonylag súlyos fejű kalapács
  • kéménykotró: kéményseprő
  • kerékcsapa: keréknyom
  • kéve: összekötött gabona-, illetőleg szalmacsomó
  • kézvonó: kétnyelű vonókés
  • koperta: levélboríték
  • korc: szoknyafélének, gatyának az a hajtásszerű része, amelybe madzagot fűznek (s így erősítik a ruhát a derékra)
  • kordély: egy fajta kétkerekű közlekedési eszköz
  • kóstál: kerül valamibe
  • kuruglya: (kenyérsütéskor használt) szénvonó
  • lajtorja: létra
  • langaló: kenyérsütéskor a kenyér tésztájából készített, a sütőkemencében megsütött lepény
  • mácsik: főtt tészta
  • magló: anyadisznó
  • megmonyaz: (baromfit) megvizsgál, hogy várható-e tőle tojás
  • mezsgye: két szántófölddarabot egymástól elválasztó, kb. arasznyi szélességű földsáv
  • ókula: szemüveg
  • ösztöke: a szántáskor használt rövid nyelű, kis ásószerű szerszám (az ekekormányra tapadt földet, a csoroszlya előtt összegyűlt gazt piszkálják el vele)
  • padmaly: küszöb
  • parlag: műveletlenül hagyott szántóföld
  • pitli: puttony, az állatok itatására használt faedény
  • rékli: könnyű nyári női blúz
  • sarabol: (füvet) sarlóval vagdos
  • sárgaföld: agyag
  • saroglya: az istállóban a marhák elé, kb. fejmagasságban a falra erősített, rácsszerű készítmény, melybe a szálas takarmányt helyezik
  • sétáló: a fali óra ingája
  • spórhelt: takaréktűzhely
  • sróf: csavar
  • stampedli: pálinkás pohár
  • sulykol: (ruhát) mosáskor a sulyokkal ver
  • sulyok: vastag, téglalap alakú nyeles falap, mellyel mosáskor szokták a ruhát verni, hogy könnyebben megtisztuljon
  • szakajtó: szalmából font kis alakú, kosárszerű készítmény
  • szaletli: kis lugas
  • szapul: (ruhát) lúgos vízben kifőz
  • szárnyasegér: denevér
  • szecska: géppel apróra vágott rozsszalma
  • szőlőgerezd: szőlőfürt
  • tarló: kalászos növénynek a növény levágása után a földben maradó hegyes töve
  • tócska: tócsa
  • tóka: vizesgödör
  • tragacs: egy kerekű, kézi tolóeszköz
  • tüskésborz: sündisznó
  • tyúkfi: kiscsirke
  • útkotró: útkaparó
  • ülésdeszka: az a vastagabb, a két végén peremmel ellátott deszkadarab, melyet az oldalas szekéren az oldalak két-két zápjára erősített lécdarabra helyeznek, s amelyen ülnek, ha szekéren mennek a mezőre
  • üsző: fiatal tehén, melynek még nem volt borja
  • vájdling: nagyalakú bádogtál
  • vekni: hosszúkás alakú pékkenyér
  • vérszopó: pióca
  • vidra: a kosárfonáshoz használt fűzfavessző
  • vőfély: a vőlegény és a menyasszony legényismerőse, aki a lakodalomban a régebbi szokásoknak megfelelően bizonyos feladatokat látott el
  • zabla: a kantárra szerelt s a ló szájába illeszthető kis vaspálcika (amellyel a lovakat kormányozni lehet)
  • záptojás: romlott tojás (ha feltörik, nagyon büdös)
  • zuhogó: folyóvíznek olyan része, ahol természetes képződményként vagy szabályozás révén néhány métert esik a víz
  • zséter: fejőedény
  • zsúp: kévébe összekötött rozsszalma

Forrás: TINTA Könyvkiadó – Kis magyar tájszótár

A kiadó két tájszótára itt rendelhető meg kedvezményesen:

https://www.tinta.hu/Tajszavak
https://www.tinta.hu/Hogyan-mondtak-eleink

Tájszavak