„Je sème à tout vent.” (’Magot vetek a szélrózsa minden irányában.’)
– A Larousse Kiadó mottója, Émile Reiber nyomán

Egynyelvű szótáraink sora 2018-ban egy különleges – leginkább kisiskolás korban lévő gyerekeknek és szüleiknek szánt – szótárral bővült, a TINTA Könyvkiadónak köszönhetően ugyanis megjelent a Meseszótár című kiadvány. A Meseszótárban, mint az a munka alcímében áll, megtalálható „1400 régi, népies szó és népmesei szófordulat magyarázata példamondatokkal”, megkönnyítve ezzel

népmeséink olvasását, az olvasottak megértését. A kiadványnak 2022-ben már változatlan utánnyomása is napvilágot látott, a mű tehát egyre újabb olvasókhoz juthat el. Mivel a hazai könyvpiacon a gyerekeknek és a diákifjúságnak szóló egy- és kétnyelvű szótárakból egyre gazdagabb kínálattal találkozunk, erre a munkára külön is érdemes felhívni a figyelmet.

A kifejezetten fiatal korosztályok – gyerekek, kisiskolások, középiskolások – nálunk viszonylag későn kerültek a szótárszerkesztéssel is foglalkozó kiadók látókörébe; a szótárkiadásban monopolhelyzetű Akadémiai Kiadó egy- és kétnyelvű szótárai évtizedeken át a felnőtt korosztályok szótári igényeit igyekezett kielégíteni, nevéhez méltón a legmagasabb színvonalon. Napjainkra a helyzet abban a tekintetben alaposan megváltozott, hogy ma számtalan szótár áll akár már a legfiatalabbak rendelkezésére is, segíteni igyekezve mind a nyelvtanulást, mind az anyanyelv jobb megismerését.

Ami a kétnyelvű gyermek- és tanulói szótárakat illeti, ezek sora napjainkban nagymértékben bővül külföldi kiadók szótárainak a lefordítása révén is. Újabban azonban a magyar gyerekeknek szánt egynyelvű magyar szótárak némelyike is külföldi kiadvány fordításaként jelenik meg, mint pl. a Képes Ifjúsági Szótár, amelyet Debrecenben adott ki a Patrícia Kiadó 2009-ben; eredetije a Junior visual dictionary címet viseli. Az említett szótár ugyanis képes szótár (ahogyan a kétnyelvűek zöme is), s az ilyen szótárak a legtöbbször bármely nyelvhez, nyelvpárhoz kapcsolhatók, hiszen a szavak jelentésének a pontosabb értelmezése nem szerepel a céljaik között.

A fiatalabb korosztályoknak szánt, értelmezést, adott esetben nyelvtani, helyesírási, kiejtési stb. információkat is hordozó szótáraink érthető módon magyar szerzőktől, magyar kiadóknál kell hogy megjelenjenek. Napjainkra a legfiatalabb nemzedékeknek szóló értelmező szótárak száma is növekvőben van, és több kiadó is foglalkozik ilyen munkák megjelentetésével.

A műfajnak az egyik, talán a legrégebbi idők óta a könyvpiacon lévő képviselője az Ablak – Zsiráf címet viselő képes gyermeklexikon, Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes pszichológusok munkája, amely az iskolába kerülő kicsik környezetében megtalálható tárgyakat, továbbá alapvető fogalmakat, jól ismert cselekvéseket mutat be gazdag képanyag segítségével, s amely valamennyire már a szótári meghatározások világába is bevezetheti az ifjú olvasókat. Az 1971 óta mind újabb kiadásokat megélt munka (mára a kiadások száma negyven fölött van!) napjainkban szinte minden új kiadással meg is újult kissé: a legutóbbi változatokban – az a, á, az a, az és ábécé szavakkal kezdődő és továbbra is a zsiráf szóval záruló szóanyag mintegy 1200 címszava között – már ott találjuk példáulaz e-mail és az euró szavakat is. Természetesen végbement a képanyag megújulása is. Nem véletlenül lett ez a gyermeklexikon a Móra Ferenc Könyvkiadó egyik sikerkönyve.

Az Akadémiai Kiadónak 1990-es években fontos kiadványa volt a Képes Diákszótár, amelynek anyagát mintegy tíz lexikográfus szakemberből álló munkatársi gárda állította össze, a kötet szerkesztői Grétsy László és Kemény Gábor nyelvészek voltak. Az igen gazdagon illusztrált Képes Diákszótár – képanyaga és az értelmezések mellett – a szócikkek fejében nyelvtani információkat (szófajmegjelölést, ragozási útmutatást, szükség esetén kiejtést), nem is egyszer pedig pontos stílusminősítést is tartalmaz. Felhasználói közönségként a szerzők a 10–15 éves korosztályt jelölték meg.

Szintén az Akadémiai Kiadónál jelent meg 2010-ben Tátrai Ildikó munkája, a Játszótárs – Képes magyar értelmező szótár, amelyet a szerző fiatalabb közönségnek: 6–10 éves tanulóknak ajánlott. A szótár összeköti a képi illusztrációkat és az értelmezést; a szókincs értelmezését a fiatalabb gyerekek tudásszintjének megfelelően alakította, és a szavak alapjelentésének (alapjelentéseinek) egyszerű nyelven fogalmazott megadását tekintette fő feladatának. A szótárban – a kor igényeit követve – hangsúlyosan jelen vannak a számítástechnikához kapcsolódó fogalmak.

A szótárak kapcsán megemlítendő kiadók sorából nem hagyható ki a Tankönyvkiadó sem, amely többek között Pásztor Emil Toldi-szótárát nyújtott át a diákoknak még 1987-ben. A bő szövegkörnyezettel – a Toldiból vett sorok sokaságával – együtt idézett kifejezések értelmezésén, szófaji információin, sőt szinonimáin túl – költői szótárról lévén szó – a szókincs stilisztikai minősítése is mindig megjelenik a címszavakhoz kapcsolódóan. Az értelmezések itt is a használók életkorához igazodnak. A Tankönyvkiadó (Tankönyvkiadó Vállalat), később Nemzeti Tankönyvkiadó szótári kiadványainak túlnyomó többsége azonban az idegen nyelvekhez kapcsolódott. Ugyanez mondható el számos további, az utóbbi évtizedekben alakult kiadóról.

Több évtizede jelen van a szótári kiadványok piacán a Tinta Könyvkiadó, amely a legváltozatosabb egy- és kétnyelvű szótárak megjelentetésével, híres régi szótáraink újbóli elérhetővé tételével, retrószó-tár és új szavaink szótárainak a kiadásával napjainkra a hazai lexikográfia egyik legjelentősebb tényezőjévé vált. Szótárak a „hősei” több sorozatának is, ilyenek a következők: A magyar nyelv kézikönyvei, A magyar nyomtatott örökség feltárása, Híd szótárak, Lexikon, enciklopédia, sőt megjelentek szótárak az Ékesszólás kiskönyvtára, illetve e-könyvek sorozat darabjaiként is. A most bemutatandó Meseszótár ugyancsak elérhető e-könyvként.

Visszatérve (s immár teljes mértékig a Tinta Könyvkiadóhoz kapcsolódva) a kifejezetten fiataloknak szerkesztett kiadványok körére – ha csupán az utóbbi nagyjából tíz évet tekintjük is, vagyis a 2014 utáni munkákat nézzük – szólni kell pl. a 2016-ból való, Daniss Győzőhöz kötődő Mit jelent? című Diákszótárról (5–12. osztályosoknak); 2018-ból Eőry Vilma, Kiss Gábor és Köhler Klára Magyar szókincsbővítő diákszótáráról (10–14 éveseknek), 2019-ből pedig Eőry Vilma, Kiss Gábor és Köhler Klára második ilyen jellegű közös munkájáról, a Magyar értelmező alapszótár diákoknak (célközönség a kisiskolások csoportja) című kötetéről. Valamennyinél érdemes lenne hosszabban elidőzni, de itt csupán azt a közös motívumot szeretném kiemelni, amely a Magyar szókincsbővítő diákszótárat és a Daniss-szótár némely fejezetét a Meseszótárral összeköti: mindegyik a régi nyelvben még használatos, ám azóta kihalt, avagy a nyelv peremére szorult, a fiatalok számára már teljességgel érthetetlen elemek egy részét mutatja be és magyarázza. Mindegyikük fontos forrásai régi szövegeink, korábbi szótáraink, továbbá az ugyancsak a Tinta Könyvkiadó által megjelentetett Régi szavak szótára 2012-ből. A Meseszótár esetében a legfontosabb nyelvi forrást a magyar népmesék jelentik.

A Meseszótár a kisdiákoknak, a még meséket is szívesen olvasó tíz év alatti, illetve tíz év körüli gyerekeknek – az említett Ablak – Zsiráf kötet mellett – a második kézikönyve lehet, amelynek a gyerekek kezébe adásában azonban főként eleinte a szülők és a pedagógusok segítségére is szükség van. A szótár rövid használati útmutatója egyszerű szavakkal fogalmazza meg a teendőket, mutatja be a szótári szócikket, hívja fel a figyelmet a címszóra és a jelentések megadásának módjára, hogy azután az önálló használatra is mielőbb sor kerülhessen. A szócikkekben vissza-visszatérő jelként a kis nyíl (−>) szerepel, melyről információként ezt olvassuk: „a kis nyíllal ellátott szavak megtalálhatóak címszóként is” (7).

Illusztrációk a Meseszótárból (a képre kattintva galéria nyílik)

A szótár két alkotója, Zsák Éva Indira és Petróczi Andrea fiatal szakemberek, akik jól éreztek rá egy speciális terület, a népmesék világának a megértés szempontjából problémás voltára. „Ezernyi oka lehet annak, hogy a mesékben használt szavak mára nehezen hozzáférhetőkké váltak számunkra. A nyelv folyamatos változása mellett sok esetben olyan tájnyelvi szavakról, kifejezésekről, mára kevésbé ismert szokásokról, ünnepekről van szó, melyek a köznyelvben már kevésbé vagy egyáltalán nem élnek” – olvashatjuk az Előszóban (5).

A szómagyarázatokhoz felhasznált szótárak mellett a könyv végén azokat a mesekönyveket is felsorolva találjuk, melynek meséi – 323 darab mese – az idézetek forrásaiként jelennek meg. Az egyes mesegyűjtemények szerzői: Arany László, Benedek Elek (három mesegyűjteményével), Illyés Gyula és Kriza János. Illyés Gyula nem kevesebb, mint hetvenhét meséjének a címe szerepel a Mesemutatóban; tulajdonképpen mindegyik, az Illyés Gyula által a gyűjteménybe felvett mese szolgáltatott nyelvi anyagot a szótárhoz, lévén az író neve által fémjelzett kötet a Hetvenhét magyar népmese címet viseli. Hasonló megfigyelést tehetünk a többi szerző kapcsán is, hiszen Arany Lászlótól 31, Benedek Elektől 191 (!), Kriza Jánostól pedig 23 mesecím olvasható a mutatóban.

Zsák Éva Indira, Petróczi Andrea: Meseszótár. 1400 régi, népies szó és népmesei szófordulat magyarázata példamondatokkal

A könyv illusztrátorai: Duhaj Regina és Pék Andrea; a borítón a gyémánt félkrajcárt a csőrében tartó kiskakast látjuk. Ez Arany László mesegyűjteményének egyik legismertebb darabja és legnépszerűbb népmesénk egyike. Az egész oldalas színes illusztrációk a tündérek, a gonosz boszorkány, az égig érő fa, egy háromfejű sárkány, az ördög, a csodaszarvas stb. ábrázolásai, de számos kisebb rajz a tárgyak értelmezése kapcsán is felbukkan. Az egyes betűkhöz tartozó szóanyag lezárásakor népi motívum ismétlődik. Az illusztrációk nem csupán színesítik, de a gyerekek lelkéhez is valószínűleg közelebb viszik a kötetet. A szótárat lapozgatva olyan érzésük lehet, mintha mesekönyveik egyikét forgatnák.

Egy illusztráció a Meseszótárból

Lentebb két-két véletlenszerűen kiválasztott példát idézek a szavak, szófordulatok magyarázatainak köréből. Megfigyelhető, hogy a szerzők más-más betűtípus alkalmazásával különítik el a címszót, a magyarázatot és az idézetet; a szögletes zárójelbeli szám az idézett mesének a Mesemutatóban elfoglalt helyére (sorszámára) utal. Ezt az élés szó kapcsán feloldva: a szó Kriza János Szegény bujdosó legény című meséjében olvasható.

élés
élelmiszer, étel
Elfogyott az élés a −> tarisznyából. [7]

Fundus
telek, belső házhely, ház alapzata
De arany volt, színarany az a fundustól a torony gombjáig. [75]

Illetve:

Nem kap benne semmi hibát
nem talál benne semmi hibát
Elmennek, megvizitálja a −> királyleány a templomot, s nem kap benne semmi hibát. [7]

Töri a csürhejárást
 töri a fejét, gondolkozik
 Váltig törték a csürhejárást, miképpen lehetne egy kis −>pénzmagra  szert tenni. [34]

Azt hiszem, a felnőtt olvasók egy része sem ismerte a fenti szavak, illetve kifejezések mindegyikét. Sokszor persze elolvasva a magyarázatot, azért csak-csak „leesik a tantusz”. (Vajon ez a mondás hány év múlva homályosodik el teljesen? Az idősebb generációkon kívül lassan senki nem fogja érteni, de majd erre a sorsra jut a tárcsázik ige is, hogy mai példákon illusztráljam a szókincs állandó változását.)

A mottó sorai kapcsán, befejezésül idézem Bárdosi Vilmos egyetemi tanár szavait, aki egyik tudománytörténeti tanulmányában írta a következőket:

A „Je sème à tout vent” mondat (’a szélrózsa minden irányába vetek’) a Franciaországban hatalmas népszerűségnek örvendő Petit Larousse Illustré (Kis képes Larousse) enciklopédikus szótárnak a tudás széles körben történő terjesztésére utaló, Émile Reiber francia grafikus által 1876-ban megfogalmazott és megrajzolt közismert jelmondata, amely azután a Larousse-szótárak emblémája lett.

A mag, átvitt értelemben pedig a tudás elvetésének máig talán legeredményesebb eszközei a szótárak, lexikonok, enciklopédiák, s mivel ezt a munkát nem tudjuk elég korán elkezdeni, minden, a gyerekek, kisdiákok számára létrehozott ilyen kiadvány jelentős lehet. Ez vonatkozik a Meseszótárra is, mely éppen tárgyánál, a meséknél fogva a világra vonatkozó igen korai tudás „magvetésének” fontos eszközévé válhat, hiszen a gyerekek számára a mesevilág egyfajta közvetítőnek bizonyulhat a valóság felé. Ezért is érdemes, sőt kell a Meseszótárra odafigyelni.

Bodnár Ildikó