Diákok aranyköpései 7.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.

Elemzendő feladat volt:

Esterházy: Bevezetés a szépirodalomba, részlet: „Besze János hentes és mészárosnak a legerősebb hangja volt a szerepvivő egyéniségek között. Ha egyszer beszélni kezdett, megdördültek a falak. Kiváló népszónoki erényeit értékesíteni vágyta a Fordulat Éva Intéző Bizottsága, sic!, s evégből azzal bízták meg Besze Jánost, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsejéről szónokoljon a spontánul összegyűlt tömegnek. Besze készséggel vállalkozott is. Felállt a lépcső tetejére — rezes orra messzire piroslott, egyszerű kockás ingét, melyet hétszámra nem vetett le, meg-meglobbantotta a szél —, s kiengedte dörgedelmes hangját. Akartok-e rabok lenni? A tömeg nem várta be a mondat végét, hanem egyhangúlag rázúgta: Akarunk! Akarunk! A szónoklatnak vége volt.”

A szereplő rezes orra állandósult alkoholmámort feltételez.

Besze János neve a beszél igével van kapcsolatban, Esterházy ezzel is utal az egyetlen pozitív tulajdonságára, hogy hangosan tud beszélni.

Besze János mint hentes is kiabálhatott, de ott senki nem vette észre.

Besze János erkölcsös ember, mivel mondanivalóját megfelelő keretek közé rejti.

Az irónia legnagyobb hatása a szövegben a sic szó belefolyása.

Egy dörgedelmes mészáros soha nem fogja tudni megismételni, amit egy forradalmár költő, Petőfi véghez vitt.

Besze jelkép. A jellegtelenség szürke sugara nyomasztja és jellemzi a kor társadalmát és a már említett hatalmi ambíciókat.

A nép megszokta, hogy szájába tegyék a saját sorsát.

Besze szónoklata törvényes, hiszen felkérték rá. Öltözködése, külső megjelenése nem bizalomgerjesztő, ugyanakkor groteszkül vadregényes.

Besze János becsületessége már onnan is látszik, hogy egyszerű ember, nem körmönfontan beszél, és az orra nem borvirágos.

https://www.elte.hu/media/92/c0/30259055d76429dcf3c462b0cf4d83896b82344b8ff61ccee216040554cf/esterhazy-peter-kep.jpg

Ez a mű nincs időhöz kötve, egy egyszerű ember bármikor elmondhatja, megteheti ugyanezt.

A rájátszásnak itt mondanivaló-kiemelő szerepe van. Az alkalmatlan ember alkalmatlan mondanivalója hasonló kaliberű választ szül.  Legalább a szónoklat abbamaradt.

Besze János A helység kalapácsa paródiája.

Besze János egyszerű munkásember, akiben felszínre tört a kitűnni, feltűnni vágyás.

Erkölcsileg példát nyújt azáltal, hogy szónoki erényeit a nép szolgálatába állítja, öltözéke azonban kifogásolható, hiszen a nép előtt mindenben példaként kellene viselkednie.

Besze Jánost a bizottság hátulról lökdöste előre.

Besze János törvényszerűen vörös orra is az eszményített Petőfit utánozza.

Esterházy Péter rendkívül érezhető művészien jól komponált iróniát használ. A rájátszásra épít, amikor a szereplő ruházatát, kiállását jellemzi, a történetet kiszínezi, ízletesebbé teszi ezáltal.

A tömeg vezére egy iszákos hentes, aki – mivel jobb dolga nincsen – szónokol egyet.

Besze János személyét dicséri az a tény, hogy vállalta a bizottság által adott feladat végrehajtását. Ezen túl az illemnek ártott megjelenésével, tehát elítélhető. Ezáltal megsértette a polgárok méltóságát, a szónoklat így a visszájára fordult. Az „akarunk” szavakkal őellene tiltakoznak.

https://s05.static.libri.hu/cover/ee/e/676022_5.jpg

Besze János munkásember, baloldali beállítottságú: „orra messzire piroslott”.

Besze János Petőfi asszociációja.

Besze egy történelmi helyzetben tetszelgett, bár szerintem mindenkinek joga van ahhoz, hogy akkor és ott mondjon bármit, ahol ő akar.

Besze Jánost erkölcsi szempontból nagyon rosszul ítélem meg, mivel vegetáriánus vagyok, és nem szívelem a henteseket.

A felindult, üdvözült nép nem nézte annyira az értelmét annak, amivel egyetértett, elég volt, ha az radikálisnak, a fennálló rendszert bírálónak tűnt.

Ez a tömeg nem spontán gyűlt össze, hiszen információéhségben szenved. Besze a rabságot, a dogmatizmust és az információszünetet ábrázolja.

Besze János önhibáján kívül, a tömegtől s a lehetőségtől elragadtatva tehetett ilyen meglepő kijelentést. Adottságai és lehetőségei valójában nem fedték egymást egészen, bár a látszatot szerette volna megőrizni a piszkos kockás ingben is.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/91/Magyar_Nemzeti_M%C3%BAzeum.jpg

Besze János cselekedete jogilag támadható, mert megbízatása nem a néptömegek lázítására szólt, hanem egy egyszerű szónoki beszédre. Felszólalását, illetve annak tartalmát az akkori rendszer megbuktatása érdekében tette. Erkölcsileg viszont nagyra tartom Besze János cselekedetét, hiszen az egyszerű munkásnak az előrejutása (feltörés) mellett is fontosabb volt az igaz melletti kitartás.

Besze egyszerű ember lehetett, nagyravágyó tervekkel. De az egyszerű higiéniai és tisztasági dolgokra nem sokat adott.

Besze János a tömeg elé kopott ingében lépett elő (ezzel is minősítve önmagát), és minden gondolkodás, koncepció nélkül tette föl a kérdését. Gyengeségét és egyszerűségét az is mutatja, hogy nem tudta első (és egyetlen) mondatával a tömegnek átadni akaratát, hiszen az volt a cél. Butasága abban is megnyilvánul, amikor mondandóját nem folytatja, egyszerűen abbahagyja.

A Bizottság vezetője Fordulat Éva, akinek vezetékneve esetleg a pálfordulásra utalhat.

Besze János jogilag helyesen járt el, hiszen akkor már érvényben volt a gyülekezési és szólásszabadság, erkölcsileg viszont a nép felbujtása a vétke.

Az író hangsúlyozza, hogy Besze a népből jön (= lépcseje). A rezes orr, a kockás ing a népből kiemelkedett vezér tulajdonságai.

Amikor a saját rezes orránál tovább nem látó, saját tehetségétől megrészegült hentes felteszi fennkölt kérdését, a tömeg válasza után érzi, hogy az ő közéleti szereplése ezzel befejeződött, a nép ironizál.

Összegyűjtötte: Sümeginé dr. Tóth Piroska

A sorozat korábbi részei:

Sümeginé dr. Tóth Piroska Szó és lélek című, más típusú szövegeket tartalmazó könyve kedvezményesen megrendelhető a TINTA Kiadó webboltjában: www.tinta.hu.
Szó és lélek
Címkék: aranyköpések