Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 98. évf. 1974., 98–100. oldal.

Ez a szó akkor került át az angol nyelvből a franciába (valamint más európai nyelvekbe), s terjedt el széles körökben, amikor az esküdtszék vele jelölt intézményét a francia forradalmi Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1790-ben angol mintára Franciaországban is meghonosította (Fraser Mackenzie: Les relations de l’Angleterre et de la France d’après le vocabulaire. I. Les infiltrations de la langue et de l’esprit anglais. Paris, 1939). Magyarországon e szóval először az Angliáról szóló útleírásokban, társadalomrajzokban találkozunk, s csak valamivel később fordul elő, de egyre gyakrabban az aktuális eseményekről szóló időszaki sajtótermékekben, így Németh László a Sopronban 1795-ben megjelent Az európai nevezetesebb országoknak rövid leírása c. könyvében pl.: „Legfőbb Birája minden Ángluſznak 12 vele eggy állapotbéli esküdtteknek gyűléſe (petty Jury)” (276); „Máſik Birája minden Angluſznak a’ 17 haſonlókép váloſztott esküdt ſzeméllyeknek gyüléſe, (great Jury)” (276); „Ezeknek végzéſek (Verdict, verum dictum.) ſzerént határozza meg a’ Királyi Biró a’ büntetést” (276). Érdekessége Németh könyvének, hogy a szó angol hangalakját is igyekezett megadni, megközelítő magyar átírásban, így: „Skotziában... a’ Dſorrik (Jury) ott is ſzokásban vagynak” (278). „A’ legfőbb Törvény Székek Edinburgban vagynak ’s Törvényt ülő Széknek (Court of Seſſions), melly előtt Dſorrik nem itélnek..., neveztetnek” (279).

A szó már jó ideje forgalomban volt időszaki sajtónkban és ismeretterjesztő művekben, amikor 1827-ben Lassú István az angol esküdtszék szervezeti ismertetését Magyarországon első ízben megadta „Nagy Britannia’ ...leírása” c. könyvében. Német forrásokra támaszkodó művében mindvégig (könyve 71–88. lapján) a jury betűképet használta. A toldalékokból azonban nyilvánvaló, hogy ez idegen szó első szótagjában nem a mai franciás ejtés (zsüri) magánhangzójával élt, hanem az angol ejtés mély magánhangzójával, akárcsak előtte Németh László. „A’ Jury vagy az esküdtek törvényszéke lételét azon szempontból vette, hogy a’ végrehajtó hatalom határtalan büntető hatalmat ne tulajdoníthasson magának, az az: hogy szabad kénye szerént ne büntethessen, és így a’ Státus polgárai, ha vagyonjaikról, szabadságokról sőt életekről is a’ büntető hatalom tetszése szerént hozhat ítéletet, rabszolgákká ne legyenek” (84). „Minthogy pedig a’ Jurynak Európa némelly tartományaiban sok pártfogói vannak, méltó lesz erre egy két figyelmetes tekintetet vetni. A’ Democratiában (nép uralkodásában) szükséges a’ Jury, mivel külömben a’ criminalis hatalommal bíró törvényszék, ha a’ nép korlátok közzé nem szorítja, könnyen Aristocratiát (fővebb emberek vagy ország nagyai uralkodások) hozhat bé” (85). Mély hangú alakok másutt is szerepelnek Lassúnál: „némely a Juryban tett változtatások” (85); „az egész per folytatás a’ Jurynál tsupa szóval megyen” (86); „a’ Juryba törvénytudókat hívni” (87).

Lassúhoz hasonlóan részletesen ismertette az azonos nevű amerikai esküdtszék működését mokcsai Haraszthy Ágoston 1844-ben: „a békebirák a juryval kisebb polgár és bünvádi tárgyakat itélnek el” (Utazás Éjszakamerikában. Pest, 1844. 2: 165); s „minden bűntárgy legelőbb jury és birák előtt az ügyvédek által... vitattatik meg... s az esküdtek itélete alá bocsáttatik, akik azonnal a jury-terembe távoznak el” (2: 153). Előfordulásának a reformkorban való gyakorisága alapján a szó már helyet kapott Heckenast 1846-i Idegenszótárában is: Jury, ang. (dzsuri) esküttszék. Juryman, ang. (dzsuriman) esküttbiró (116).

Az első szótagnak u hanggal történő ejtése nem maradt tartós nálunk. A Közhasznú Esmeretek Tára 1831. évben megjelent 1. kötetében még kétszer is juryban alakot olvashatunk (247, 248), de már a következő évben a 4. kötetben jurynek alakot (371) és ugyanezt még egy évvel később (7: 477). Ez a fajta toldalékolás már a franciásított zsüri ejtés irányába mutat, mely aztán idővel általánossá is vált. Olyannyira, hogy amikor az utolsó századfordulón Babos Kálmán idegenszótárában és Toldy Géza 1909-i Varázsrontójában (645) a dzsúri ejtés mellett szállt síkra, akkor már csupán egy fél évszázad elteltével divatjamúlt kiejtést próbáltak élesztgetni, reménytelenül.

A jury szó magyarföldi történetéhez a vele jelölt intézmény története is szervesen hozzátartozik. Magyarországon az esküdtszéket az 1848. évi XVIII. törvénycikk vezette be, de életbe léptetésére, megvalósítására már nem került sor. Mind az 1848-i, mind az 1867 után újra bevezetett esküdtszék csakis sajtóügyekben intézkedett. Általánosabb jogkörű intézménnyé az esküdtbíróság csak 1900-ban lett. Jogalkotásunk azonban az esküdtszék intézményének megjelölésére nem vette igénybe a jury szót, hanem német eredetű tükörfordítással a Geschworenengericht, ill. Geschworenenbank calque-jával élt.

Ezzel a jury szó szabadon maradt olyan elbíráló testületek jelölésére, melyek szerepe nem az igazságszolgáltatás keretei közt érvényesülő laikus véleménymondás volt polgári vagy büntető perekben, hanem – hasonlóan, de csak ennyiben hasonlóan az esküdtszékhez – alkalmilag kijelölt kis létszámú testületek voltak döntő határozat kimondásának feladatával megbízva olyan kérdésekben, melyekben objektív mérőeszközök csak korlátozottan voltak érvényesíthetők. Ezzel nyelvünkben a jury szónak új alkalmazása kezdődött el a XIX. század második felében, amikor nevet kellett adni olyan döntőbizottságoknak, melyek feladata szellemi alkotások pályázatszerű versenyében a rangsorolás kimondása vagy pontszámokkal értékelő sportversenyeken és hasonló jellegű eseményekben a vitás kérdések eldöntése volt. Példák a sportbéli alkalmazásra lóverseny kapcsán. 1862-ben Rózsaági Antal: A fertálymágnások c. regényből „Talán valami titkos nagyság érkezett, aki nemcsak a jury elnökségét zavarja meg, hanem még a standereket is kihozza a hivatalosan kimért merevségükből” (2: 19). Harminc évvel későbbi példa: „A vidám bakák nagy versenyfutásokat és versenybirkózásokat rendeztek az őrmesterekből és firerekből álló jury előtt” (Kacziány Géza: A nagy manőver, 70). 1893-ból: „Velocipéd-versenyt tartott a kerékpáros club. A »Viennese«-nek csak vita után itélte oda a jury a babért” (Szűry Dénes: Rajzok. 108). E 3 adat forrása a NSz.

MTV stúdió, József Attila szavalóverseny. A zsűri: Debreczeni Tibor, Babarczy László, Nagy László, Váradi Hédi, Dorogi Zsigmond, jobbra Simon István költő, műsorvezető. (Forrás: Fortepan, Komáromi Gábor adományozó)

A művészi élet köréből ’bíráló bizottság’ értelemben, a Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató elnökének jelentéséből: „A hazai müvészek eredeti müveiből alakított mücsarnok a lefolyt évi junius 6-án nyittatván meg... 9 hónap alatt csak egy pár mű vétetett meg, noha minden mű a jury által megszabott, s igy illendő áron volt eladó” (Magyar Képzőmüvész 1864. évi I. évf. 4. szám, május 20. 58). 1877-ből: „Kánitz Eduárd úr az osztrák jury tagja” [a philadelphiai világkiállításon] (Kecskeméthy A.: Éjszak-Amerika 1876-ban. 41). 1884-ből: „Porzsolt Lajos munkáját a Magyar Athletikai Club jelenlegi titkára a jury megbízásából nyomda alá rendezte s a jeles mű a jury által egyhangú dicsérettel kiadásra ajánltatott” (Esterházy Mihály előszava Porzsoltnak A magyar labdajátékok könyve c. művéhez, VI). „A kassai székesegyházban II. Rákóczi Ferencnek állitandó siremlékre hirdetett pályázat biráló juryje szerdán tartotta meg első ülését” (Pesti Hírlap 1909. október 14. 9).

Az utolsó századfordulóra, a jelentéskör megváltozásával bekövetkezett a jury szó hangalakjának és írásképének megváltozása is. Feltételezhető, hogy a zsüri hangalak a szó újabb, ezúttal francia forrásból történő átvételének a következménye, esetleg német közvetítéssel. Az ennek megfelelő betűképpel először Hock Jánosnak Művészi reform c. írásában lehet találkozni 1898-ban: „[A párizsi Szalon] díjosztó zsürijének ítélete művészi tekintetben a mérvadó jelenleg az egész kontinensen” (41). Amíg ez az íráskép uralkodóvá válik, körülbelül a XX. század első negyedének végére, addig még sok az ingadozás. Példája ennek, hogy a Pesti Hírlap fent idézett számának egy másik oldalán a szó a következő hibrid, de a maga korában egyáltalán nem ritka formában olvasható: „A fővárosban felállítandó Kossuth-szobor pályázat eredményének odaitélésénél a jüri Róna József pályatervét találta legjobbnak” (7).

Idegenszó-szótáraink között Radó Antal szótározta első ízben a zsüri ejtést, 1904-ben. Ő rövid ü hanggal közölte, 54 évvel később Bakos Ferenc kéziszótára már hosszú ű-vel. E sorok írójának megfigyelése szerint a hosszú ű-vel ejtés egyre terjed.

A zsüri szónak alighanem a műbírálat nyelvében alakult ki az igei származéka, az ÉrtSz.-ban már regisztrált zsüriz és az ÉKsz.-ban megtalálható kizsüriz is. A szónak összetételei is létrejöttek, így a zsüritag vagy századunk harmincas éveinek sportnyelvében a zsürigép, a vívóversenyek elektromos találatjelzője. Sőt átvétetett angolból a juror szó is, ugyancsak francia ejtéssel, habár a franciában ma nincs is ilyen szó. Egy példa rá a közelmúltból: „A Nemzeti [Színház] a készülő tervek szerint a Városligetbe kerül. Elhelyezési módját tervpályázat döntötte el, melyen én is közreműködtem, mint zsüror” (írta Rácz György a Magyar Nemzet napilap 1969. március 11-i számában).

Amióta az utóbbi évtizedben a budapesti rádióban és televízióban angol és amerikai ihletésre vetélkedőket tartanak, azóta a zsüri szó az eddiginél is szélesebb körökben vált ismertté. Egyre gyakrabban hallani e szót ama fogalom jelölésére, melyet az angolban (ahol e műsorszámot kitalálták) panel-nek nevezik, még mindig követve az esküdtszéki terminológiát. A mai magyarban sem ismeretlen a panel szó (betűejtéssel), de nálunk ez ma az építőipar műszava, s az ÉKsz. már regisztrálja.

Országh László