A közelmúltban jelent meg a TINTA Könyvkiadónál az Etimológiai szótár (főszerk.: Zaicz Gábor) második kiadása. Ebből az alkalomból közreadjuk kedvcsinálónak Csontos Nórának az ismertetőjét az első kiadásról.

Honnan erednek és hány évesek a szavaink? Ugyanaz volt a jelentésük, mint ma? Sokan ritkán használjuk az etimológiai szótárt, legtöbbször nem is található a könyvespolcunkon, pedig a szavak etimológiája olyan, mintha egy krimit olvasnánk, sőt az etimológiai szótár olvasása közben magunk is nyomozóvá válhatunk.

A Tinta Könyvkiadó új kiadványa, a Zaicz Gábor által szerkesztett Etimológiai szótár egy kötetben és 8955 szócikkben tárja elénk a magyar szókincs és toldalékrendszer eredetét. 8670 szócikk a szavak etimológiáját, 275 pedig – elsőként a magyar szótárirodalomban – a magyar toldalékok eredetét adja meg. Ezenfelül a műben 11.585 származékszó eredetéről is olvashatunk. Minden kétséget kizáróan a munka hiánypótló. [A 2021-es második, bővített kiadás 9022 szócikket tartalmaz, melyek közül 8737 ismerteti a szavak etimológiáját – a szerk.]

Zaicz Gábor (fõszerk.): Etimológiai szótár

Egy új etimológiai szótár szükségességére – amint az a Bevezetésben is olvasható – Benkő Loránd már 1976-ban felhívta a figyelmet. Véleménye szerint A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára három köteténél kisebb, népszerűsítő, de a legújabb etimológiai kutatásokat is feldolgozó munkára lenne szükség. 2000-ben Kiss Lajos is hasonlóan nyilatkozott: „A sokkötetes, kilónyi súlyú, szakszavakkal, rövidítésekkel telezsúfolt etimológiai szótáraink csak szakemberek kezébe valók. Hiányzik viszont egy egykötetes, egyszerű, közérthető, rövidítések nélküli magyar szófejtő szótár, amelyet magával vihet a segédkönyvekkel mindig agyonterhelt tanár a terembe, ott felolvashat belőle, és olvasmányos szövegét a tanulók is megértik” – olvasható a szótár Bevezetőjében. Zaicz Gábor, főszerkesztő és Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó kiadóvezetője ezeknek a gondolatoknak a szem előtt tartásával alakította ki a szótárt. Ez mind a felépítésén, mind a terjedelmén, mind a szócikkek szerkezetén – valóban – megfigyelhető.

Az új Etimológiai szótár az utolsó három magyar szófejtő szótár (Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár, Benkő Loránd (főszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen és A magyar nyelv történeti etimológiai szótára) eredményeit, illetve a legújabb kutatásokat szerkeszti egy kötetbe. A szótárt áttekintve látható, hogy a címszavak kiválasztásakor a szerkesztők arra törekedtek, hogy a mai magyar nyelv szókincsének leggyakoribb, legfontosabb tő- és származékszavainak eredetét jelenítsék meg. Ugyanakkor a kihalt, a népies, valamint a mai szókincs nem szerves részét képező szavak is – ugyan csak kisebb számban – bekerültek a munkába. A szótár újdonsága az is, hogy a magyar nyelvbe az utóbbi évtizedekben megjelent közel kétszáz új szó etimológiája is megtalálható. Így olvasni lehet például az allergia, a globalizáció szavak eredetéről, vagy éppen a Coca-Coláéról a kóla címszónál.

A szótár felépítése is már mutatja, hogy a könyv valóban hiánypótló munka. A Bevezető – mely tartalmazza az etimológiai szótáraink áttekintését, a magyar szókincs eredet szerinti csoportosítását, a szótár célkitűzéseit és a szócikkek felépítésének pontos és részletes leírását – után következik egy Irodalomjegyzék, majd a 16. század végéig keletkezett Jelentősebb magyar nyelvemlékeket sorolják fel keletkezési dátummal együtt. Ezután a szótár használatakor (is) alkalmazható Hangjelölési útmutató olvasható.

A szócikkek – a hivatkozások mellőzése miatt, amelyek azért a nyelvészeti kutatásokhoz elengedhetetlenek – könnyen áttekinthetők. A címszót a szó első előfordulásának évszáma követi. A nyelvtörténetből – régi szó esetén a nyelvemlékekből – előkerült évszám szögletes zárójelbe került. Ezután két esetben következik a szó jelentése. Egyfelől akkor, ha egy másik címszóval azonos alakú, de eltérő jelentésű (homonim), másfelől akkor, ha a köznyelvben már nem ismert a jelentés, pl. ármális ’birtokadománnyal nem járó nemesi levél’. Néhány olyan szó jelentése is belekerült a szótárba, amelynek szerintem még ismert, bár minden kétséget kizáróan talán nem olyan széles körben ismert a jelentése, pl. ármány. A jelentés – a nyelvészet jelölési formáját használva – két felső vessző között (’ ’) olvasható. Ezután következik az etimológiai rész, mely átláthatóan ismerteti egy-egy szó eredetét és keletkezésének módját. A szótár szerzői azt is feltüntetik, ha egy-egy eredeztetés nem teljesen bizonyos. A szócikkekben többször érdekes művelődéstörténeti – bár tágan értelmezve minden szócikk felfogható egy-egy művelődéstörténeti adatnak – és nyelvjárási vonatkozások is olvashatók, például batka (fabatkát sem ér) vagy bazsalikom (nyelvjárásban bazsalik, mivel a szóvégi -okot személyragnak vélik). A szócikkek végén gyakran áll megjegyzés a szó elterjedtségével, társadalmi státusával, stílusértékével kapcsolatban.

bazsalikom, nyelvjárásban bazsalik

A szótár végén több összefoglaló is található. Az első a Szavak és a toldalékok az első írásos előfordulásuk sorrendjében fél évszázados időhatárokban tárja elénk a szótár szóanyagát. Majd a Szavak eredet szerinti csoportosítása következik. E két függelékkel a szerzők tulajdonképpen elérték, hogy szómutatót adtak egy szótárhoz, mégpedig két olyan tematikus csoportosítási szempont szerint, amely egyfelől a nyelvészeti kutatásokat, másfelől a magyar nyelvészetet hallgató diákok munkáját is megkönnyítheti. Végül a könyvet egy Szakkifejezések lexikona zárja, amely szintén a szótárt tanulmányozóknak nyújt segítséget abban, hogy a nyelvészeti szakterminusok rengetegében el tudjon igazodni. Ezekből a fejezetekből is látható, hogy a szótár nemcsak nyelvészeknek, hanem nyelvészeti tanulmányokat folytató hallgatóknak, magyarul tanulóknak, sőt a nyelvészet iránt érdeklődőknek is íródott.

Az Etimológiai szótár 25. oldala

A szócikkeket Dolovai Dorottya, Jankovicsné Tálas Anikó, Sipőcz Katalin, Tamás Ildikó készítették. A toldalékok etimológiáját tartalmazó szócikkeket T. Somogyi  Magda dolgozta ki.

Végezetül Zaicz Gábor, főszerkesztő szavait idézném a szótár Bevezetőjéből: „Szótárunk közös munka, melynek érdemét egyfelől az Etimológiai szótár készítésében részt vevők odaadó szakszerű munkája, másfelől a korábbi alapművek biztosították. Nagyon bízunk abban, hogy célkitűzésünknek megfelelően az Etimológiai szótár forgatása sokak számára nyújt izgalmas szellemi élményt, szolgáltat új művelődéstörténeti ismereteket, és ad szakszerű betekintést a magyar szavak, toldalékok eredetének színes világába”. A szótár használata során az olvasó lapról lapra szembesülhet ezekkel a célkitűzésekkel.

Csontos Nóra

Az írás eredeti megjelenési helye: THL2 - A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata, 2006/1–2. szám:  201–203. o.