Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek 1–16.

Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek 1–16.
Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2011–2019.

Az elmúlt évtizedek során a Tinta Könyvkiadó a hazai nyelvészeti munkák egyik legfőbb – bár természetesen nem kizárólagos – publikálójává vált. A nyelvészethez kapcsolódó, igen fajsúlyos munkák megjelentetése mellett – lásd pl. a Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához című sorozat köteteit, amelyek nagyobb része a felnőtt olvasókhoz, ezen belül például a magyar szakos egyetemistákhoz szól – a kiadó nagy szerepet vállal abban is, hogy az alap- és középfokú anyanyelvi oktatást előmozdítsa, sikeresebbé tegye.

A kiadó nyelvészeti kiadványaival tehát már az egyetemi évek előtt is találkozhatnak azok a – mondhatni szerencsés – diákok, akik szüleik vagy magyartanáruk révén kezükbe vehetik az itt megjelenő könyvek valamelyikét, egy-egy sorozat akár több darabját is. A Tinta Könyvkiadó sok nyelvészeti kiadványa kapcsán nem is igen lehet éles határvonalat húzni a felhasználói kör életkorát illetően, így Az ékesszólás kiskönyvtára vagy a Híd szótárak című sorozat darabjai esetében, és voltaképpen korhatár nélkül használható A magyar nyelv kézikönyvei elnevezésű, különféle szótárakat, illetve enciklopédiákat, lexikonokat tartalmazó sorozat valamennyi kötete is.

Az Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek bemutatásával olyan kiadványokra szeretném felhívni a figyelmet, amelyek már az őket tartalmazó sorozat címe alapján is az általános, illetve a középiskolák tanárait, az ő révükön pedig ezen iskolák diákjait célozzák meg. Az anyanyelvi kompetenciának, mint az ún. kulcskompetenciák egyikének a kialakítása nagyrészt az iskolai évekre, kezdete pedig még ennél is korábbra tehető. Ennek sokoldalú fejlesztése valósítható meg e füzetek révén. Sőt a sorozat munkafüzetei közül több nyugodtan használható a felsőoktatásban is, magyar szakos hallgatók is forgathatják tanulmányaik során.

001.jpg

Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek sorozat 1-4.

Napjainkra az Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek sorozatba tartozó könyvek száma tizenhatra emelkedett. A sorozat legelső kötete 2011-ben a Böszörményi Csaba munkájaként megjelent Szókincsbővítő munkafüzet volt. Ez az Értelmező szótár+ című kétkötetes szótárhoz kapcsolódott, amely A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 6–7. köteteként látott napvilágot. Ugyancsak ehhez a szótárhoz kötődik később Kiss Gábor és Lukács Lilla összeállításában, a sorozatban hatodikként elkészült Magyar szókincsteszt című füzet is. Később más szótárakhoz is kiadtak hasonló munkafüzeteket, majd a szótáraktól függetlenül is készültek kiadványok. Az eddigi tizenhat kötetből a szótárakhoz kapcsolódik hat füzet; amelyek a megjelenés sorrendjében a következők: 1. Szókincsbővítő munkafüzet (Böszörményi Csaba); 2. Szólások és közmondások (Bárdosi Vilmos, Csobothné Hegedűs Mária); 3. Keresztnevek (Fercsik Erzsébet); 4. Magyar szókincsteszt munkafüzet  (Kiss  Gábor,  Lukács Lilla); 5. Nyelvjárástani munkafüzet (Parapatics Andrea); 6. Hasonlatok (Balázsi József Attila).

A helyesíráshoz kapcsolódó nyolc füzet három szerzőhöz kötődik: itt az első, a Helyesírási munkafüzet Fercsik Erzsébettől származik; a Helyesírási munkafüzet az 5. évfolyam részére, a Helyesírási munkafüzet a 6. évfolyam részére, a Helyesírási munkafüzet a 7. évfolyam részére és a Helyesírási munkafüzet a 8. évfolyam részére H. Tóth István munkái; végül A tulajdonnevek helyesírásának, a Hangjelölési munkafüzetnek és az Egybeírás és különírás munkafüzetnek Cs. Nagy Lajos a szerzője. Míg a H. Tóth István által írott füzetek – A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása alapján, évfolyamokra bontva – a felső tagozatos korosztály helyesírásának a fejlesztését tűzték ki céljukul, addig Fercsik Erzsébet munkafüzete a középiskolás korosztályhoz szól, ahogyan Cs. Nagy Lajos füzetei is, amelyek helyesírásunk egy-egy, különösen nehéznek mondható részterületének, illetve az AkH12 nyomán bekövetkezett változásoknak a tudatosítására, gyakoroltatására jöttek létre. Megjelent a sorozatban két szövegtani munkafüzet is, a korábbi 2014-ben, a későbbi a sorozat jelenlegi utolsó darabjaként, 2018-ban: 1. Szövegértési feladatok (Forgács Róbert, Kertész Rita) és 2. Szövegtani munkafüzet (Gaál Edit).

002.jpgAnyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek sorozat 5-8.

A csaknem egységesen 48 oldal terjedelmű, színes borítójú kiadványok egyazon szerkesztési elv alapján jöttek létre, így felépítésük is igen hasonló. Az egyes füzetek ezekből a részekből állnak: 1. Tartalomjegyzék; 2. a Tartalomjegyzéket követő Előszó; majd 3. Feladatok. Itt gyakran több száz feladattal, voltaképpen összekapcsolódó feladatsorokkal találkozunk, különböző bontásokban. Végül 4. Megoldások jelennek meg. Gyakran hirdetési oldalak zárják a füzeteket, amelyek hátsó borítója további információkat is hordoz pl. a szerző(k)ről. A külső megjelenésre is igen tetszetős darabok a szótárhasználatot gyakoroltató füzetek esetében a kiinduló szótárakkal azonos színű borítót kaptak.

Az előszavaknál előfordul, hogy a füzet szerzője a tanárkollégákhoz szól, mások közvetlenül a diákokat szólítják meg, ismét más szerzők a munkafüzet tárgyára vonatkozó ismereteket vonultatnak itt fel. Szó esik a füzetek céljáról, kapcsolódásáról a megfelelő szótárakhoz, illetve a helyesírási vonatkozású füzetek esetében A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásáról, és javaslatokat olvashatunk a feldolgozás módjáról is. A magyartanárok igen sokféleképpen használhatják a füzeteket, feladattípusoktól függően, hol az osztály egészével oldatva meg a gyakorlatokat, hol csoportmunkát alkalmazva beszélhetik meg a feladatokat, máskor egyéni foglalkozást valósíthatnak meg a munkafüzet segítségével. Otthoni feladatul is több gyakorlat elvégezhető. Meglehet, hogy a munkafüzetek feladatai újabbak alkotására is ösztönözik a pedagógust.

003b.jpgAnyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek sorozat 9-12.

Magam ezzel kapcsolatban egy olyan fejlesztő pedagógusra szeretnék hivatkozni, aki siket és nagyothalló gyerekekkel hetente egy-két alkalommal egyénileg foglalkozik, és számukra keres – és talál is – a sorozatban megfelelő gyakorlatanyagot. Ezek a gyerekek, a fejlesztő pedagógusi segítség nélkül nagy lemaradásban lennének, hiszen a tanórai információk csak töredékesen jutnak el hozzájuk. Számára nagy segítséget jelentenek az 1. és a 6., azaz a szókincsfejlesztő és szókincsbővítő munkafüzetek, valamint, mivel a hallássérülteknek különösen sok nehézségük van az átvitt értelmű kifejezésekkel, így a szólásokkal, a sorozat 2. kötetének feladatai. A tanárnő amellett, hogy a kötet sok feladatát megbeszélte tanulóival, a szólások kapcsán további, a Fele sem igaz totókhoz (1. füzet, 5–10. o.) hasonlót állított össze nyelvünknek ezekről a fontos elemeiről. Neki a későbbi kötetek közül ezúttal a hasonlatokkal foglalkozó 7. füzetet ajánlanám a leginkább a figyelmébe.

Mivel e tizenhat füzet valamennyiének a bemutatása igen hosszadalmas lenne, és a kiadó honlapjáról is számos információt kaphatunk róluk, ezért a továbbiakban négy füzetet (két, szótárakhoz készült gyakorlófüzetet, és egy-egy helyesírási, illetve szövegtani munkafüzetet) mutatok be részletesebben, néhány feladattípus kiemelésével. A választásban – talán bevallható – személyes érdeklődés tükröződik, természetesen a többi munkafüzetet is az olvasók figyelmébe ajánlom. Mivel nem foglalkozom valamennyi munkafüzettel, összefoglalóan írom, hogy a szótárakhoz kapcsolódó munkafüzetek szerzői szinte kivétel nélkül az adott részterületet kutató, a kézikönyvet is író nyelvész, főiskolai vagy egyetemi tanár, s hasonló mondható el a helyesírási munkafüzetek szerzőiről is. Cs. Nagy Lajos neve számos, a helyesírási készséget fejlesztő kiadványon, gyakorlókönyvön bukkant fel a múltban is. A két szövegtani munkafüzet szerzői ugyancsak kiváló felkészültségű, részben a felső-, részben a középfokú oktatásban dolgozó tanárkollégák, könyv-, illetve tankönyvszerzők.

A szótárakhoz készítettek közül a Hasonlatszótárhoz társuló Hasonlatok című munkafüzet a sorozat hetedik darabja volt. Ennek – a kézikönyvvel megegyezően – Balázsi József Attila a szerzője, és feladatai igen hasznosan egészítik ki az említett szótárat. Az előszó információgazdagsága magának a szótárnak bevezetőjét idézi, és Hasonlatszótársegít eligazodni a szókapcsolatok bonyolult világában. A füzet a hasonlatok témakörét nagyrészt a szóláshasonlatok, kisebb részben a költői hasonlatok feldolgozásával mutatja be. Ezt követően a feladatokat 41 témakörhöz (pl. Virágoskert; Állatos; Zenei hangulatban; Időjárás; Vihar) kapcsolja, további hét feladat (és jó néhány részfeladat is) konkrét írókhoz, költőkhöz kapcsolódik (Petőfi stílusában; Zágoni levelek; Krúdysan; Márai-hasonlatok). Az egyes gyakorlatok részfeladatainak a száma a legtöbbször hat vagy nyolc, igen ritkán több is lehet. A zömében sok játékosságot, humort tartalmazó szóláshasonlatok a legváltozatosabb feladatok sorában jelennek meg. A szépirodalmi eredetű hasonlatokkal foglalkozó feladatok tanárnak és diáknak egyaránt komoly szellemi élményt jelentenek. Már a felső tagozatosok számára is érdekes lehet, mégis főként a középiskolások figyelmére számíthat a füzetet felhasználó tanár. A munkafüzet feladatai a stilisztika tanítása kapcsán is hasznosak lehetnek, a hasonlatok tárgyalása átvezethet a metaforák világába. Nagyon szórakoztató, s talán kevésbé ismert kategóriát jelentenek a jelentésük ellentétébe forduló, ironikus szólások (31. o.: Dunába víz), s fontos a hibásan emlegetett szóláshasonlatokkal is foglalkozni (4. o.: Bocsánat, téves!).

Parapatics Andrea Nyelvjárástani munkafüzete tizenkettedikként jelent meg a sorban, s ez Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat egyik szótárát, a Kiss Gábor által szerkesztett Kis magyar tájszótárat kíséri. Itt a feladatok 9789634091271.jpgegészen kis része oldható csak meg a szótár használata nélkül. Felütve a füzetet, máris kiemelendőnek érzem a bevezető gyakorlatokat (I. fejezet), amelyek – vérbeli lexikográfusra vallóan – a szótári szócikkek felépítésére, információgazdagságára, értelmezésére irányítják rá az olvasó diákok figyelmét. A tájszavakhoz játékosabb és nehezebb feladatok is elvezetnek (II. fejezet), figyelmet érdemelnek az irodalmi szövegekhez kapcsolódó feladatok (III. fejezet), és azok, amelyek a nyelvjárási hátterű tanulók számára készültek (V. fejezet). Több olyan feladatsor is van, amelyek csoportmunkában végeztethetők el igen eredményesen (IV. fejezet). Csoportmunkára a feladatok közül még ennél is több alkalmas azonban, feltéve hogy a témakör kapcsán a tanár többféle szótárat, tájszótárat tud biztosítani diákjainak. A füzetben több hangulatos rajzos illusztráció mellett Csűry Bálint, illetve Lőrincze Lajos fényképe is megtalálható, ezekhez feladatok is kapcsolódnak.

A helyesírási munkafüzetek közül Cs. Nagy Lajos munkáját, az Egybeírás és különírás címűt emelném ki, mert az, amivel a füzet foglalkozik, valóban egyik neuralgikus pontja helyesírásunknak, s az új megközelítések ellenére vélhetően az is marad. Ebben a füzetben a játékosság messze nem jelenhet meg olyan mértékben, mint a korábban bemutatott munkafüzetnél. A füzet tagolása is tudatosítja, hogy milyen okok vezethetnek az egybeíráshoz, illetve mikor jelentkezik annak változataként a kötőjeles írás, végül pedig a különírás. Bevezetésként is A szókapcsolatok típusait mutatja be az első fejezet. A jelentésváltozás mint az egybeírás forrása fejezet után Az alaki jelöletlenség mint az egybeírás forrása és Az íráshagyomány mint a különírás és az egybeírás forrása fejezetek következnek, végül A többszörös összetételek írása című befejező rész következik. A fejezetek címe, az új helyesírás megfelelő részeit követve (és a fenti csoportosítás révén a korábbi szabályzat pontjainál logikusabb módon) vonultatja fel az egyes eseteket. Ugyanakkor pl. a 127. szabályponton alapuló „egyéb esetek” illetve a többszörös összetételek írása kapcsolódó feladatainak (4.1.4., 4.2. és 5.) alapos gyakorlása elkerülhetetlen, hiszen itt új megoldásokkal is számolni kell, amire a csillag is figyelmeztet, és – kipróbáltam! – kivételesen nagy figyelem szükségeltetik a hibátlan összetételek megalkotásához.

004.jpgAnyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek sorozat 12-16.

Végül a Forgács Róbert és Kertész Rita szerzőpáros alkotta Szövegértési feladatok című kötetet mutatom be. Itt a feladatok 14 szöveghez kapcsolódnak, míg az 1–9. szöveg az alapkészségek fejlesztésére szolgál, addig a 10–14. összetettebb feladatokat tartalmaz. Az előszóban, ahol hasznos tanácsokat kapnak a tanulók szövegértésük fejlesztésére, olvasható a következő, megszívlelendő gondolat: „A szövegértés az egyik legalapvetőbb kommunikációs képesség, amely meghatározó módon befolyásolja az érvényesülést az élet minden területén, így a tanulásban is.” A szövegértési feladatok szövegválasztása igen változatos, a szövegek érdekesek, információban gazdagok, a kapcsolódó kérdések figyelmes olvasással jól megválaszolhatók. Különös öröm volt számomra a nyelvekkel, nyelvészettel kapcsolatos szövegek, szövegrészletek olvasása. Remélhető, hogy lesz diák, aki ezek nyomán a teljes munkák elolvasását is érdemesnek tartja majd.

Nem tudom, nem vágyálom-e csupán, hogy magyartanáraink, de legalább iskoláik könyvtárából ne hiányozzanak a munkafüzet-sorozat megfelelő szintű darabjai. S hogy minél több magyar szakos egyetemista, magyar szakra készülő középiskolás, de akár egy-egy teljes osztálynyi diák is használhassa ezeket a füzeteket.

005.jpgAnyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek sorozat 17-20.

A Modern Nyelvoktatás folyóirat olvasói zömmel idegen nyelveket tanító kollégáink, így talán nem árt kitérni arra, hogy van-e, lehet-e kapcsolódása e munkafüzetek használatának az idegen nyelvekhez. Úgy vélem, az idegen nyelvek elsajátításához az anyanyelven át vezet a legrövidebb, a legkevésbé rögös út. Az anyanyelvük fogalmaival tisztában lévő fiatalok könnyebben veszik az idegen nyelv jelentette akadályokat, legyen szó akár a szófajokról, akár a mondattan fogalmairól, hogy a szókincs gazdagságát már ne is említsük. Ezért lehet fontos, hogy nyelveket oktató kollégák is tudjanak az Anyanyelvi kompetenciafejlesztő munkafüzetek létezéséről, sőt közelebbről is megismerkedjenek az őket érdeklő füzetekkel. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi kompetencia együttesen is fejleszthető. A Modern Nyelvoktatást olvasó kollégáknak mindenekelőtt a szótárakhoz, valamint a szövegértéshez és szövegszerkesztéshez kapcsolódó munkafüzetek áttanulmányozását ajánlom. Így érintkezési pont lehet a szótárhasználat, játékos feladatokkal az adott idegen nyelv szókincséhez kapcsolódva (szinonimák és antonimák gyűjtése, kakukktojás-keresés, névetimológiák), továbbá a szólásokhoz (egy-egy ismert magyar szólás, szóláshasonlat, valamint közmondás adott idegen nyelvi megfelelőinek keresése, elemzése) kötődően.

Szövegalkotási és szövegértési munkafüzetEgyetlen bekezdés erejéig utalni szeretnék arra, hogy a 2019-es év második felében tovább bővült a sorozat, egyrészt a 17., Szövegalkotási és szövegértési munkafüzet című füzettel, amelyik rövid meséket és mondákat dolgoztat fel a negyedik és az ötödik évfolyamok tanulóival, másrészt pedig a 18., Szavak eredete munkafüzet cíművel. Az előbbinek H. Tóth István, az utóbbinak Vígh-Szabó Melinda a szerzője. A szövegalkotási munkafüzet számos alkalmat Szavak eredete munkafüzettalál a szókincs értelmezésére és fejlesztésére is, ahogyan erre már a bevezető is felhívja a figyelmet, míg a második füzet jelentéstani, etimológiai és “netnyelvész” feladatai sokszor szövegértéshez (elsősorban költői szövegek megértéséhez) kapcsolódnak, amelyek megoldása során a nyilván pár évfolyammal feljebb járó tanulóknak – a szerző szavait idézve – „idegen nyelvi kompetenciájukat is használniuk kell”. 

Bodnár Ildikó

A fenti írás eredeti megjelenési helye: Modern Nyelvoktatás 2019. november, 115-119. o.

A TINTA Kiadó munkafüzetei kedvezményesen megvásárolhatók a TINTA Kiadó webshopjában: www.tinta.hu.