Bárczi Gézától (1894–1975), a 20. század legkiválóbb magyar nyelvészeinek egyikétől származó idézetet választott a Józsa Judit Galériában tartott könyvbemutatója mottójául a TINTA Könyvkiadó: „Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik.” A bemutatót megnyitó Kiss Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője hangsúlyozta: a magyar nyelv nemzeti kultúránk legfőbb hordozója. Ezt bizonyítja a bemutatandó öt kiadvány is, amelyekben egyrészt mint egy nagy leltárkönyvben megtalálhatók a nyelv építőköveinek, a szavaknak és a szólásoknak, közmondásoknak a listája; másrészt mint egy nagy szabálykönyvből, a szintén bemutatásra kerülő magyar nyelvtanból kiolvashatjuk, hogy az egyes építőköveket miként kell egymás mellé tenni.

A képre kattintva GALÉRIA nyílik!

Mielőtt átadta volna a szót az első felszólalónak, Kiss Gábor ünnepélyesen átadta a kiadó által alapított Arany Penna díjat Balázsi József Attilának, akinek már négy könyve jelent meg a kiadó gondozásában, közülük is a legkomolyabb munka a vaskos Hasonlatszótár, de említésre méltó A sas egyedül repül című, a világ minden tájáról származó állatos közmondásokat és szólásokat tartalmazó gyűjtemény is. A 2000-ben alapított díjat eddig 17-en kapták meg, köztük nem egy ott ült a közönség soraiban.

Balázsi József Attila átveszi az Arany Penna díjat

Elsőként Fata Ildikó méltatta az Eőry Vilma–Kiss Gábor‒Kőhler Klára szerzőtrió neve alatt megjelent, elsősorban a magyar anyanyelvű kisdiákok számára készült Magyar alapszótárat (alcíme: A magyar nyelv leggyakoribb és legfontosabb 2000 szava). Kiderült, mit is jelent az „alapszótár” megnevezés a címben: a magyar nyelv alapszókincsét, avagy szókincsminimumát tartalmazó szótár. A szócikkek információgazdagságát Fata Ildikó a teve címszó alá tartozó adatok felolvasásával szemléltette. Végül megjegyezte, nemcsak a kisiskolások, de a magyart mint idegen nyelvet tanulók számára is nagyon hasznosnak bizonyulhat a szótár. (Fata Ildikó előadásának teljes szövege itt olvasható.)

Fata Ildikó a Magyar alapszótárról beszél

Az újonnan megjelent, Formák, funkciók, összefüggések alcímű Magyar nyelvtant a szerzőnek, Hegedűs Ritának egykori tanítványa, Schmidt Ildikó mutatta be. Először is az 560 oldalas kötet terjedelmére hívta fel a figyelmet, megjegyezve, hogy jelen kötet alaposan kibővíttet második kiadás (az első, 2004-es kiadás 338 oldalas volt). Az új kiadás mögött érezhető a sok kutatás, illetve perspektívaváltás is megfigyelhető – jegyezte meg, majd részletesebben is ismertette a kötet struktúráját: a legterjedelmesebb rész a maga 265 oldalával a nyelvi formák, elemek, alakzatok leírása; ezután következik ezek funkcióinak bemutatása, amely a nyelvhasználat leírására törekszik; végül a nyelvi elemek közötti összefüggéseket, a magyar nyelv sajátos vonásait mutatja be a terjedelmileg legrövidebb, de mind közül a legelgondolkodtatóbb harmadik rész. Fata Ildikó végül a nyelvészeknek és a magyar nyelvet tanítóknak ajánlotta a könyvet, illetve azoknak is, akik más nyelvet tanítanak magyaroknak, továbbá mindenkinek, aki szeretne összefüggéseiben is megismerkedni a magyar nyelv funkcióival, formáival. Kiss Gábor még elmondta, hogy négyszáz év alatt húsz magyar nyelvtan jelent meg – ezért is büszkeség a kiadónak, hogy ezt a vaskos grammatikát a Tinta műhelye készíthette elő.

Schmidt Ildikó bemutatja az új Magyar nyelvtant

Harmadikként Beniczky Péter Magyar rithmusok című, eredetileg 1664-ben megjelent, reprint kötetét mutatta be a friss Arany Penna díjas Balázsi József Attila. A kötet két részből áll: istenes versekből és rímbe szedett példabeszédekből, azaz verses közmondásokból. A költemények Balassi-strófában szerepelnek, az Aki másnak vermet ás, maga esik bele közmondás például így néz ki: „Ki vermet ás másnak, / Meg lássa magának, / Ne légyen koporsója.”

Balázsi József Attila

Negyedikként Kas Iván ismertette T. Litovkina Anna és Farkas Edit A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig című kötetet, amely – ahogy alcíméből is kiderül ‒ bibliai szólások, szólásmondások és állandósult szókapcsolatok szótára. (Az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 62. kötetének előzménye a szintén T. Litovkina Anna összeállításában megjelent Aki keres, az talál – Bibliai közmondások szótára.) A kötetben összegyűjtött 678 frazéma öt kategóriába lett csoportosítva, s ezek tipográfiai jellel is el vannak különítve: 1) szólások (golgotát jár); 2) szállóigék (Az ördög a részletekben lakik); 3) szóláshasonlatok (áll, mint a Sion hegye); 4) összetett szavak (ádámcsutka, mózeskosár); 5) közmondások (Hiába mosdatod a szerecsent). Kas István dicsérte a szótár átlátható felépítését (a frazéma vezérszava szerinti ábécérendbe rendezve követik egymást a szócikkek), és rámutatott, jelentős hiányt pótol ez a kötet, ezért iskoláknak, könyvtáraknak és családoknak egyaránt ajánlható.

Kas Iván ismerteti A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig című könyvet

Végül Oláh István mutatta be Bárdosi Vilmos nagy sikerű kötetének, a Szólások, közmondások eredete című frazeológiai etimológiai szótárnak a második, bővített kiadását, amely, mint mondta, tudásvágyat ébreszt az emberben, igényt arra, hogy kiegészítse tudását, illetve ellenőrizze, jól tudja-e, amit tud. Gazdag ismereteket nyújtó, hézagpótló műnek nevezte, amely úgymond szellemi honvédelmi tevékenységet valósít meg; alapos, igényes, minőségi jegyeket hordozó mű, amelyből az ember sok egyéb mellett például azt is megtudhatja, miért éppen Kukutyinba küldik az embert zabot hegyezni, s hogy mit is takar tulajdonképpen ez a tevékenység, amely Salinger híres regényének magyar címadóit is megihlette.

Oláh István

Maga Bárdosi Vilmos is felszólalt, többek között az olvasói levelek sokaságának, azon belül is egy fizikus által írtnak tulajdonítva a bővített kiadás szükségességét, aki a mindig talpra eső macska jelenségének tudományos hátterét írta meg neki – s ez végül bekerült az új kiadásba is.

A bemutató szüneteiben, illetve annak lezárásaként is Ambrus Károly tárogatójátékában gyönyörködhetett a közönség, aki az adventhez illeszkedő zeneművekkel és dalokkal készült.

Szabó Mihály

Ambrus Károly a tárogatójával