Jehuda ben Saul Ibn Tibbon Granadában született 1120-ban. Valószínűleg az almohádok [berber eredetű középkori muszlim uralkodódinasztia, amely fénykorában Afrika északnyugati részét és az Ibériai-félszigetet ellenőrizte; 1147-ben buktatták a dinasztiát] üldözése elől menekült el szülőföldjéről, és a Provence-ban, Lunelben telepedett meg. Orvos volt. Életét az arabul írt zsidó nyelvészeti és filozófiai művek héber fordítására szentelte (Szaadja, Abulvalíd, Bahja, Bagirol, Jehuda-ha Lévi művei). Ezekkel megteremtette a héber filozófiai műnyelvet. Alábbi végrendeletét (האווצ) fiához, Sámuel Ibn Tibbonhoz [élt: 1150?—1230?] – Maimuni Moré-jének későbbi fordítójához – írta. Erkölcsi útmutatásokat ad benne fia életpályájára. Jehuda ben Saul Ibn Tibbon Marseille-ben hunyt el 1190 körül. [Scheiber Sándor]

Jehuda ben Saul Ibn Tibbon szobra Granadában

Gondozd könyveidet. A hébereket minden újholdkor, az arabokat kéthavonként egyszer, a tekercseket minden három hónapban egyszer. Mindezt rendezd el szép rendben, hogy szükség esetén ne fáradj a könyv keresésével, és hogy tudd a helyét a szerkényekben és a polcokon. Igen szép serénységre vallana, ha a szerkények minden polcának könyveit füzetbe írnád, és azt azután az illető polcra tennéd, hogy ha keresel egy könyvet, megnézzed a füzetet a megfelelő polcon, még mielőtt összehánynád a könyveket. Nézd meg az egyes lapokat is, amelyek tekercsekben vannak és kötegekben, és vigyázz rájuk! Ne nézd le őket, mert nagy kincseket gyűjtöttem és írtam bennük össze. Ne veszíts el egy iratot vagy füzetet sem mindabból, amit reád hagytam. Ugyanígy böngészd állandóan könyveid jegyzékét, hogy emlékezz rá, milyen könyvek vannak tulajdonodban.

Ne hagyd ott tanítód tanításait, és fiatal emberekkel csak akkor tanulj, amikor a tanházból távozol – néha éjszaka. És amit tőle és tanítóidtól tanultál, tanítsd arra az iparkodó tanítványokat állandóan, hogy megmaradjon tudományod. Tanításodat tudd könyv nélkül, s hadd élesítsenek téged kérdéseikkel, hogy eloszoljék minden kétség tanításodból.

Attól, akinek nincs módja könyvet vásárolni, ne tagadd meg könyveid kölcsönzését, csakhogy biztosnak kell lenned felőle, hogy visszahozza azokat neked. Ismered bölcseink mondását Ketubbotban (50a) a verssel – „Gazdagság és vagyok van házában, és igazsága megmarad örökké” (Zsoltárok 112,3) – kapcsolatban: „Ez, aki könyveket ír, és másoknak kölcsönadja”. „És ne vond meg a jót gazdájától” (Példabeszédek 3,27). Nagyon vigyázz könyveidre és takard be a szekrényeket jól takaróval. Óvd meg őket a mennyezetről (alácsepegő) víztől, az egerektől és minden kártól, mert azok a te kincseid. Ha kölcsönadsz valakinek egy könyvet, írd be jegyzetfüzetbe, mielőtt házadból kikerül; ha visszahozza – húzd ki. Minden Peszahkor és Szukkotkor szerezd vissza házadba a kikölcsönzött könyveket.

Határozz meg egy időt házadban a Szentírás olvasására, és szombaton és ünnepnapokon grammatikai munkákba és a Mislé és Ben Mislé könyveibe való elmélyülésre. Fiam! Arra is kérlek, hogy mélyedj el minden szombaton Jonadab ben Rehab fiainak fejezetében, hogy mindig készen légy parancsaim teljesítésére.

Fiam! Gyakorold serényen szüleid és tanítóid tiszteletét. Szolgáld őket, szeresd azokat, akik őket szeretik, és gyűlöld azokat, akik őket gyűlölik. Tiszteld őket, ahol állnak és ahol ülnek, ha nem is szorulsz rájuk, sőt ha ők szorulnak reád. Még sokezerszeresen inkább, ha neked van szükséged őrájuk.

Forrás: A feliratoktól a felvilágosodásig. Kétezer év zsidó irodalma. Scheibert Sándor válogatásában és magyarázataival. Múlt és jövő kiadó. Budapest, 2013. Jehuda Ibn Tibbon 149–150. oldal.