A közelmúltban jelent meg Bárdosi Vilmosnak, az ELTE professzorának a Nincsen rózsa tövis nélkül című szótára a TINTA Könyvkiadóban. Alcíme szerint az új kiadvány Növény-, virág- és gyümölcsneves szólások, közmondások szótára. A szerzőnek ez a harmadik tematikus gyűjteménye a kiadóban. 2013-ban látott napvilágot Lassan a testtel – Emberi testrészek a magyar szólásokban, közmondásokban, az elmúlt évben pedig az Itt van a kutya elásva! Állatneves magyar szólások, közmondások szótára jelent meg. Az új gyűjtemény megjelenése alkalmából Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője beszélgetett a szótár összeállítójával.

Kiss Gábor: Számtalan, tán több tucat szólás- és közmondásszótára van a magyar nyelvnek. Ezek közül kiemelkedik az Ön Szólások, közmondások eredete című, 2015-ben megjelent „eredeztető” nagy kézikönyve. Honnan jött a gondolat, hogy összeállítsa most a „növényes” közmondások szótárát?

Bárdosi Vilmos: Az állatneves szólások, közmondások gyűjteménye után azért tűnt számomra kézenfekvőnek egy növényes szólásszótár összeállítása is, mert a fauna és a flóra gyakran fordul elő a mindennapi életünkben is párba állítva. A két gyűjtemény tehát szerencsésen egészíti ki egymást, érdemes azokat párban forgatni.

Fehér, mint a liliom

Kiss Gábor: A szótár alcímében olvassuk, hogy a 280 feldolgozott szólásban, közmondásban növények, virágok vagy gyümölcsök neve szerepel. Hogy oszlanak ezek meg pontosan?

Bárdosi Vilmos: A legtöbb, 197 darab, szólás. Helyzetmondatból 53, közmondásból pedig 30 darab szerepel a gyűjteményben.

Bárdosi Vilmos, a kötet szerzője

Kiss Gábor: Melyik növénynév áll a dobogó tetején? És melyik az, amelyik csak egyszer szerepel a szótárban?

Bárdosi Vilmos: Viszonylag sok kifejezés található például az alma, búza, fa, fű, gyümölcs, tök, virág szavakkal. Ezzel szemben például a jegenye szóval csak a karcsú, mint a jegenye szóláshasonlat, a petrezselyem szóval csak a petrezselymet árul szólás, a papsajt szóval pedig csak a Nem minden papsajt! helyzetmondat szerepel a gyűjteményben.

Kiss Gábor: A kötet végén az egyik mutató négy részből áll: szólások, közmondások, helyzetmondatok, közmondások. Az átlagolvasó számára a helyzetmondat szó ismeretlenül csenghet. Pontosan mit kell értenünk a „helyzetmondat” terminus alatt?

Bárdosi Vilmos: A szólások mondatba építhető elemek. A kivágja a rezet szólás például így építhető be egy mondatba: „A barátom hetekig készült a vizsgájára, ami végül jól sikerült neki, nagyon kivágta a rezet.” A helyzetmondatok a közmondásokhoz hasonlóan mondatértékűek ugyan, de velük ellentétben nem valami életbölcsességet, általános igazságot fogalmaznak meg nagyon tömör formában (pl. Lassan járj, tovább érsz.), hanem sokkal inkább egy adott beszédhelyzetben arra szinte kötelezően alkalmazandó verbális reakciók. A fenti kivágja a rezet példára visszautalva, ha a vizsga után a barátom elmeséli nekem annak lefolyását és végeredményét, akkor elég csak annyit mondanom gratulációképpen, hogy: Le a kalappal! Az ilyen mondatokat nevezzük helyzetmondatoknak.

Bárdosi Vilmos: Nincsen rózsa tövis nélkül

Kiss Gábor: Jó néhány olyan idegen nyelvi tematikus szólásgyűjteményt ismerek, amelyek pl. a hölgyekkel, nőkkel kapcsolatos közmondásokat, szólásokat sorolják fel. Azonban olyannal még nem találkoztam, amely a növényekkel kapcsolatosokat tartalmazza. Ön ismer ilyet? Más nyelvnek van ilyen gyűjteménye?

Bárdosi Vilmos: Igen. Mint általában, a franciáknak erre is van gyűjteményük, ugyanis a francia szótárírás hagyományosan nagyon gazdag, és a franciák szeretik is a szótárakat. Talán nem meglepő ezután, hogy évente több mint egymillió talál gazdára Franciaországban.

Olyan, mint a tormába esett féreg

Kiss Gábor: A közmondások egy jelentős része a Bibliából eredeztethető. A most megjelent kötetben is vannak Bibliai eredetűek? Ha igen, kérem mondjon példákat.

Bárdosi Vilmos: Ilyenek például a következők: egy tál lencséért; elválasztja/szétválasztja az ocsút a búzától; konkolyt hint a tiszta búza közé; Gyümölcséről ismerni meg a (vén) fát.

 Gyümölcséről ismerni meg a vén fát

Kiss Gábor: Az európai közös kultúrkincs lenyomata megtalálható a közmondásokban, szólásokban. A Nincsen rózsa tövis nélkül gyűjteményben vannak olyan elemek, amelyek szó szerint több európai nyelvben is fellelhetők?

Bárdosi Vilmos: Igen. Elég, ha csak a kötet címére gondolunk: Nincsen rózsa tövis nélkül. Íme ennek néhány idegen megfelelője: angol No rose without a thorn, francia Il n’y a pas/point de rose sans épines, holland Geen rozen/roosje zonder doornen, lengyel Nie ma róży bez kolców, német Keine Rose ohne Dornen; Keine Rosen ohne Dorn, olasz Non c’è rosa senza spine, orosz Нет розы без шипов, portugál Não há rosas sem espinhos, román Nu exista trandafir fără spini, spanyol No hay rosa sin espinas, szerb Nema ruza bez trnja, szlovák Žiadna ruža bez tŕňa, szlovén Vsaka roža ima (svoje) trnje.

 Nincsen rózsa tövis nélkül

Kiss Gábor: Az egy gyékényen árul valaki valakivel szólást Arany János beépítette a Fülemüle című versébe. Hogy látja, íróink költőink gyakran építik be a magyar nyelv szólásait, közmondásait költeményeikbe, írásaikba?

Bárdosi Vilmos: Természetesen igen. Ez különösen gyakori volt Aranynál, Jókainál, Mikszáthnál, de természetesen napjaink írói is gyakran élnek vagy éppen játszanak – pl. Lackfi János – ezekkel a nyelvi elemekkel.

Almás szólások és közmondsok - egy oldal a könyvből

Kiss Gábor: Az egy szalmaszálat sem tesz keresztbe szólás eredetmagyarázatában olvassuk, hogy babonás vélekedésre vezethető vissza keletkezése. Sok szólásunknak, közmondásunknak az eredete a babona?

Bárdosi Vilmos: A mostani kötetből megemlíthető a Csalánba nem üt a mennykő/ménkű vagy az egy (szál) szalmát sem tesz keresztbe példa, de tágítva a kört idézhetjük még a következő kifejezéseket is: a falra festi az ördögöt, bal lábbal kelt (fel), kígyót-békát kiált/kiabál/mond vkire, kilóg/kilátszik a lóláb (vki alól, vkiből), lóvá tesz vkit, meg van kötve a keze, megered a nyelve, minden hájjal megkent ember/fickó, úgy készül vmi, mint a Luca széke stb. 

Részeg, mint a tök

Kiss Gábor: A szótár nem csak olyan szólásokat, közmondásokat tartalmaz, amelyeket ma majdnem mindenki ismer, hanem olyanokat is olvashatunk, melyek régiesek vagy tájnyelviek. Ezek közreadásával, úgy gondolom, kicsit népszerűsíteni is szeretné ezeket. Mit gondol, feltámaszthatók a mára már elfeledett szólások, közmondások?

Bárdosi Vilmos: Néhány régi szólás, közmondás az új szótárból: Félre, bokor, jön az erdő! Ezt felszólítás kifejezése használták: térj ki az utamból! A ritka valami, mint a téli fa árnyéka azt jelenti, hogy csak elszórtan, ritkásan akad valamiből. Amely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd! – ez a közmondás azt a bölcsességet fogalmazza meg, hogy bánj tisztességesen azokkal, különösen a szüleiddel, akik pártfogolnak, oltalmaznak. A Makkból lesz a tölgy régi közmondás pedig arra utal, hogy bizony sokszor jelentéktelen eseményből v. kezdeményezésből is lehet nagy dolog végül. A lobbanékony természetű embert pedig jellemezték régen az alábbi szavakkal: hamar fellobban, mint a száraz szalma. A célom ezek megismertetése volt, de őszintén szólva kissé szkeptikus vagyok feltámaszthatóságukat illetően. Én már annak is örülnék, ha a mai fiatalok nyelvünk ma általánosan használt szólásaiból, közmondásaiból sokkal többet tudnának helyesen értelmezni, használni. Tisztelet a kivételnek, de nem túl pozitívak a tapasztalataim az egyetemi hallgatók körében.

 Makkból lesz a tölgy

Kiss Gábor: A közösségi médiában volt, aki felvetette, hogy a rózsának, nincs is tövise, hanem csak tüskéje. A „Nincsen rózsa tövis nélkül” közmondás és így a szótár címe is helytelen. Mi érről a véleménye?

Bárdosi Vilmos: Szigorúan botanikailag nézve a felvetés helytálló. Ám ahogy ez a könyvemben a közmondás eredetmagyarázatában is olvasható, nyelvünkben a kifejezés mégis a tövis szóval rögzült, és így is használjuk nap mint nap. 

Kiss Gábor: Az Ön szerkesztésében jelent meg az Akadémiai Kiadónál a Francia–magyar kéziszótár. Hogy látja, a francia vagy a magyar nyelvben van több szólás, közmondás?

Bárdosi Vilmos: Ezt így nem lehet számszerűsíteni. Minden nyelvnek nagyon gazdag frazeológiai kincse van. Ezeket nevezzük gallicizmusoknak, germanizmusok-nak, anglicizmusoknak is. E nyelvek jelentős frazeológiai szótárai 10–15 ezer szólást, közmondást szoktak tartalmazni.

Kiss Gábor: Van újabb ötlete, hogy milyen újabb fogalomkörnek lehetne közzétenni a szólásait, közmondásait?

Bárdosi Vilmos: Természetesen igen. Szóba jöhetnek még például az irodalmi, történelmi eredetű kifejezések, a számok, a színek világa.