Az alábbi írás eredetileg az Alkalmazott Nyelvtudomány 2018/2. számában jelent meg.

Bárdosi Vilmos Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár című munkáját elemzem Fóris Ágota Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek magyar (mint idegen nyelv) tanároknak (2018) című munkájában ismertetett elemzési szempontok szerint.

Fontosnak tartom a frazémák tanításának beépítését a nyelvtanításba, hiszen a frazeológiai egységekkel kifejezőbbé tehetjük magunkat. A frazémák kialakulásának történelmi, irodalmi, művelődéstörténeti, néprajzi magyarázata is lehet, de frazémák kialakulhattak a beszélőközösség mindennapi életéből, szokásaiból táplálkozva is. Így a frazémák oktatása a nyelvi kompetenciák fejlesztése mellett lehetővé teszi a kulturális ismeretek, másképpen fogalmazva a célnyelvi civilizációs ismeretek bővítését, az interkulturális kompetencia fejlesztését. A szótár nyelvtanításába történő bevonását segíti az is, hogy a frazémák jelentős részének számos idegen nyelvi megfelelőit is tartalmazza a könyv. A szótár megadja a frazémák pontos jelentésértelmezését, eredetmagyarázatát, továbbá stiláris minősítését is. A szótár segítségével megválaszolhatjuk tanulóink kérdéseit: ki, kinek, miért, mikor mondta? A szerző az előszóban megfogalmazza, hogy ezen kérdések megválaszolása a könyv megírásának egyik célja (Bárdosi, 2015: 10).

A Szólások, közmondások eredete a Tinta Könyvkiadó gondozásában jelent meg, A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 27. tagjaként. A szerzőt a szótár hátlapján is bemutatják néhány sorban.

A magyar nyelv kézikönyvei sorozat többi tagjához hasonlóan a Szólások, közmondások eredete is igényes, esztétikus külalakú könyv. A 746 oldalas B5-ös formátumú munka keménytáblás kötést kapott, mely indokolt, hiszen jobb tartást biztosít a vaskos, 700 grammos kötet számára. A védőborító belső részén és a fülszövegben a kiadó más nyelvészeti munkáit sorakoztatja fel, így biztosítva azoknak reklámfelületet.

Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete

A szerző az előszóban megfogalmazza azt, hogy milyen fontos szerepük van a frazémáknak a nyelvekben. Röviden felsorolja, hogy milyen típusokba szokás sorolni a frazémákat. A szótár nem tartalmaz elméleti frazeológiai részt, azonban a szerző az előszóban ajánl frazeológiai elméleti szakirodalmat az érdeklődőknek (Bárdosi, 2015: 7-8).

Képet kap az olvasó arról is, hogy milyen céllal született a munka. Egyrészt a szerző össze kívánta gyűjteni a magyar nyelv legfontosabb frazémáit, másrészt bemutatni eredetüket, és azt, hogy miként kapták az átvitt értelmet. A szótárban valamennyi korszak frazémái helyet kapnak a legrégebbi koroktól egészen napjainkig. Az összegyűjtött frazémák társadalmi, területi, stílusbeli sokszínűséget is mutatnak.

Mivel az eredetmagyarázatok megadása is a szerző céljai között szerepelt, törekedett arra, hogy olyan frazémákat gyűjtsön össze, melyek rendelkeznek eredetmagyarázattal. A frazémák származásának meghatározására a szerző részben saját kutatásaira támaszkodik, részben a legjelentősebb hazai és külföldi szerzők eredményeire, felhasználta a Magyar Nyelv (1905-2014) és a Magyar Nyelvőr (1872-2014) című folyóiratok valamennyi számának frazeológiai tanulmányát, elemzését (Bárdosi, 2015: 8).

A szótár első lapján található egy útmutató a szótár használatához, mely bemutatja a szócikkek felépítését és a szótárban használt jeleket és rövidítéseket. Az előszó azonban további értékes információkat tartalmaz és segítséget nyújt az olvasó számára a szótár felépítésének megértéséhez és hatékony használatához.

Egy oldal a könyvből

Az előszót követően a 14-15. oldalon található a rövidítések és jelek jegyzéke. A rövidítések és jelölések egyértelműek, használatuk a szótárban következetes. A rövidítések és jelek listájának hosszúságát a szótár terjedelme, a frazémák sokfélesége és a szócikkek szerkezeti felépítése indokolják (Bárdosi, 2015: 14-15).

A szótári rész után található a felhasznált források jegyzéke, mely két részből áll. Az első részben a leggyakrabban használt papíralapú és elektronikus források rövidítéssel megadott jegyzéke található. A második részben az egyéb írott és online források jegyzéke található, mely magában foglalja az első részt is. A bibliográfiai jegyzék gazdag, az 581. oldaltól egészen a 627. oldalig tart. Hazai és nemzetközi munkák egyaránt találhatók a felhasznált források között. A bibliográfiai jegyzék igényes, jól áttekinthető, a nyelvészeti munkákban elterjedt formátumot követi (Bárdosi, 2015: 12, 581-627).

A szótár számos elektronikus forrásra is hivatkozik, a szerző pedig eligazítást is nyújt az olvasó számára a „Web: Címszó = honlap címe (a letöltés időpontja)” formátumú elektronikus forrásokra történő hivatkozás értelmezéséhez (Bárdosi, 2015: 12; 583).

A szótárban történő eligazodást több mutató is segíti. A névmutató a személynevekkel és földrajzi nevekkel kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazza. A névmutató alkalmazása praktikus, hiszen ezen magyarázatok nem teszik terjedelmesebbé a szócikkeket, ráadásul a többször előforduló tulajdonneveket elég csak egyszer, a névmutatóban megmagyarázni (Bárdosi, 2015: 12).

A második mutató a szótárban előforduló, szám szerint mintegy 1800 frazémát tartalmazza, azok első eleme szerinti betűrendes sorrendben, utalva arra a címszóra, mely alatt a frazéma szerepel a szótárban. Például: Canossát jár ► Canossa. Az idegen nyelvű frazémák dőlt betűvel szerepelnek a mutatóban (Bárdosi, 2015: 658).

Canossa-járás
(IV. Henrik és társai vezekelnek Canossa várkapuja előtt; Forrás: Wikipédia)

A harmadik mutató a frazémákat eredetük szerint csoportosítva tartalmazza. A szerző számos eredetkategóriát határozott meg, melynek listája a szótár utolsó belső lapján található meg. Például: görög és római mitológia, babona, történelem, néprajz, irodalom stb. Amennyiben egy frazéma eredete nem tisztázott, eredete több témakörhöz kapcsolódhat, a szerző az adott frazémát többször is feltünteti. Egy adott témakörbe tartozó frazémák az első elemük szerinti alfabetikus sorrendben szerepelnek. A mutatók listáját a Károli-Biblia (1590) és a Káldi-Biblia (1626) helyeinek és rövidítéseinek megfeleltetése zárja (Bárdosi, 2015: 693-746).

A szócikkek a frazémák címszava köré csoportosulnak. A szócikkek külalakja esztétikus, szerkezetük jól áttekinthető. A szócikkek információgazdagok, ugyanakkor tömörek, tudományos igényességgel íródtak, de nyelvezetük közérthető, adekvát stílusú.

A szótárban a szócikkbokrok alfabetikus sorrendben követik egymást. A címszavakat vastag betűvel szedte a szerző. Amennyiben a frazéma tartalmaz főnevet, a címszó a frazéma első főneve, illetve főnevesült eleme. Például aki szelet vet, vihart arat címszava a szél főnév. A vezetékneveket tartalmazó frazémák esetében a vezetéknév a címszó, így a nem a Tüdős Klára tervezett címszava a Tüdős. A szentek nevét tartalmazó kifejezések esetében a keresztnév a címszó, például a János, a Szent János pohara frazéma esetében. Ami az idegen nyelvű frazémákat illeti, az egységre és egyszerűségre törekvés jegyében minden esetben a frazéma első eleme a címszó. L’état c’est moi esetében a L’ a címszó (Bárdosi, 2015: 8).

Szent János pohara
(El Greco: Evangélista Szt. János, 1595-1604)

A címszó alakváltozatai szögletes zárójelben szerepelnek, például gyerek [gyermek]. A frazémákat a szerző a szótári alakjában tünteti fel, tehát az ige például, hacsak a frazémában másképp nem rögzült, egyes szám harmadik személyben szerepel. A frazémákat az alábbi jel vezeti be: ●. Olykor nem lehet megállapítani, hogy mi a szótári alak, ilyen esetben a szerző több alakot is feltüntet. Például: Ne igyál/igyunk előre a medve bőrére. A szabadon elhagyható elemek kerek zárójelben szerepelnek: A (nemzetközi) helyzet fokozódik. A szerkezeti változatokat szögletes zárójel jelöli: rövidre / [kemény kézzel] fogja a gyeplőt. A vonzatokat, a frazémák használatához fontos kiegészítő grammatikai elemeket csúcsos zárójelben adta meg a szerző, például: <vki vkit> kérdőre von. A frazémákban szereplő vonzatok megadása fontos a magyart idegen nyelvként tanulók számára ahhoz, hogy a kifejezést megfelelően tudják mondatba illeszteni (Bárdosi, 2015: 9, 277).

A frazéma szótári alakja után a kifejezésre vonatkozó legfontosabb információk következnek a már bemutatott jelek és rövidítések segítségével. A szerző jelöli az adott frazéma típusát, stílus- és használati körét, például: a nemzet csalogánya (sz), azaz szólás és (vál), azaz választékos. A szócikk következő eleme a használatra is vonatkozó, értékelő metanyelvi értelmezés, jelentésmagyarázat, melynek a szerző által jegyzett Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval című munkája a legfőbb forrása. Amennyiben egy frazémának több jelentése van, ezek mindegyikét feltünteti a szerző egymás után. A metanyelvi értelmezés kapcsos zárójelben szerepel. Például: Ember embernek farkasa {az emberek ott ártanak egymásnak, ahol tudnak} (Bárdosi, 2015: 9-10).

Egy oldal a könyv F betűs címszavakat tartalmazó fejezetéből

1800 frazémához tartozik eredetmagyarázat a szótárban. Az eredetmagyarázatok megadásával a szerző az O. Nagy Gábor által megteremtett hagyományokat kívánja követni. Mint már írtam, a szótár elkészítésének egyik céljaként jelölte meg a szerző, hogy bemutassa a frazémák kialakulásával kapcsolatos eredetmagyarázatokat. Amennyiben egy frazéma eredete bizonytalan, a szerző több magyarázati lehetőséget is bemutat, s jelzi az olvasó számára, hogy az eredet nem tisztázott. Az eredetmagyarázatok forrását is feltüntette a szerző. Az idegen nyelvű források után megadja azok magyar nyelvű változatát (Bárdosi, 2015: 9-10, 377).

A szócikkekben ○ jellel bevezetve szerepelnek az egyes frazémák európai idegen nyelvi megfelelői, amennyiben az alkotó elemek, a frazémában szereplő képek és a jelentésük nagy fokú hasonlóságot mutatnak. A magyartól elemeikben jelentősen eltérő, de azonos jelentésű idegen nyelvű frazémák terjedelmi okokból sem kaphattak helyet a szótárban. Az előszó és a jelölések és rövidítések jegyzéke is segíti eligazítani az olvasót az idegen nyelvű frazémákkal kapcsolatos információk értelmezésében. A szótár nem tartalmazza az idegen nyelvű frazémák fonetikai ábécével történő átírását.

Amennyiben egy frazéma szobor, festmény, illetve más művészeti alkotás témája, a szócikk részét képzi a † jellel bevezetett ikonográfiai utalás, melyben a szerző feltünteti az alkotás legfontosabb adatait. Például a pálcát tör szócikk esetében: † Domborműrészlet a hannoveri Neues Rathausról (Bernd Schwabe felvétele — Web: Pálca). A jelentésmagyarázatok, eredetmagyarázatok és az ikonográfia miatt a szótárban az enciklopédikus ismeretek aránya és szerepe jelentős (Bárdosi, 2015: 413).

Pálcát tör
(Domborműrészlet a hannoveri Neues Rathausról, Bernd Schwabe felvétele)

A szótár logikus felépítésű, jól tagolt, könnyen áttekinthető. A tartalomjegyzék, az előszó és a mutatók, valamint a szócikkek alfabetikus elrendezése mind segítik az olvasót a szótárban való hatékony eligazodásban. Ugyanakkor a szótár mérete és tartalmi összetettsége miatt bonyolultabb, részletesebb rövidítés- és jelrendszert alkalmaz, így a gyors kereséshez szótárhasználati gyakorlatra kell szert tenni.

A szótár számos újítást tartalmaz. Egyrészt meg kell említeni a feldolgozott frazémák számának nagyságát, sokféleségét. Másrészt fontos újítás a frazémák nagy fokú szerkezeti, jelentésbéli hasonlóságot mutató idegen nyelvű megfelelőinek a megadása. A szótárt még teljesebbé teszik az ikonográfiai vonatkozások. A szótárnak nemcsak újító, hanem hagyományt megőrző, illetve felelevenítő értéke is van. Bárdosi Vilmos folytatja az O. Nagy Gábor által bevezetett eredetmagyarázatok feltárását és gyűjtését.

A szerző az előszóban megfogalmazott céljait a szótár elkészítésével elérte. A mű fontos állomása a magyarországi frazeológiai kutatásoknak és a szótárkiadásnak. A szótárt haszonnal forgathatják nyelvészek, magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv és más nyelvek tanárai és tanulói egyaránt.

Frazeológiai témájú kutatások, írások elkészítéséhez is rendkívül hasznos segítséget nyújt a szótár gazdag forrásjegyzéke. Bár a szerző ajánl műveket a frazeológia elméletének és általános kérdéseinek megismeréséhez, ő maga is publikált elméleti munkákat, hasznos lenne, ha egyetlen köteten belül, a szótári rész előtt állna egy rövid frazeológiai bevezető. A jelentésmagyarázatoknak és eredetmagyarázatoknak köszönhetően a szótárból számos multi- és interdiszciplináris ismeretre lehet szert tenni. A közérthető fogalmazásmódnak köszönhetően a szótárt a szakmán kívüli érdeklődők is haszonnal és élvezettel forgathatják.

Irodalom

Bárdosi V. (2015) Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Fóris Á. (2018) Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek magyar (mint idegen nyelv) tanároknak (Károli könyvek. Magyarnyelv-tanári segédkönyvek.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó.

Dr. Dormán András
ELTE ONYC, ELTE BTK