Zaicz Gábor szerkesztette legfrissebb etimológiai szótárunk (ESz) a TESz-ből hiányzó mintegy kétszáz szónak adja meg az eredetét, köztük a kamion-nak is. Ehhez fűzünk néhány kiegészítést. A szótár szócikke szerint: „Kamion [1959] Nemzetközi szó, vö. svájci német Camion, angol camion, francia camion: ’teherautó’. A franciából terjedt el. A francia szó az azonos jelentésű camion automobile szókapcsolat első tagjának önállósulásával keletkezett. Az első tagra vö. ófrancia chamion ’kordé’. A magyarba is elsősorban a francia közvetítette” (ESz 371).

Zaicz Gábor: Etimológiai szótár

Bár a technika rohamosan fejlődik, a modern szerszámok, berendezések és tárgyak jelölésére gyakran megteszik a régi szavaink is. Az egyre gyorsabb és kényelmesebb közlekedési eszközökre nem mindig gyártunk újabb kifejezéseket, csupán a szövegkörnyezetből derül ki, hogy a kocsi szekeret, gyermekkocsit vagy személyautót jelent-e. A hatalmas nemzetközi karriert befutott camion főnév is az ilyen szavak közé tartozik. Az ófancia chamion ’kordé’ a mai nyelvben ’teherkocsi, társzekér, teherautó’ jelentésben él tovább. Régebben két fajtáját ismerték, a camion hippomobile-t, a ’ló vontatta tehergépkocsi’-t és a camion automobile-t, a ’tehergépkocsi’-t. A lóvontatás megszűntével elmaradtak a jelzők, s a szó elterjedt szerte a világon (F[erenczy] 1975). Az európai nyelvekben többnyire a ’távolsági áruszállításban haszn., nagy, zárt rakterű tehergépkocsi’-t jelöli. Vö. cseh kamion, horvát kamion, szlovák kamión, olasz camion, portugál camião, román camion, spanyol camión; holland camion, német Camion; újgörög καμιονι /kamioni/, török kamyon. Kicsinyítő képzős formákat is képeznek belőle: olasz camioncino ’könnyű tehergépkocsi’, camionetta ’géppuskával fölszerelt katonai teherautó’, portugál camioneta, spanyol camioneta ’kis teherautó’, román camionetă ’kis teherautó’.

Hozzánk a kamion szó német közvetítéssel kerülhetett a franciából. Az ÉrtSz 1960-ban megjelent kötete még nem tartalmazza, s hiányzik nagyszótáraink első kiadásaiból is. Ebből azt gondolhatnánk, hogy a szó csak röviddel azelőtt jutott be nyelvünk vérkeringésébe. Legújabb etimológiai szótárunk a szó első előfordulását 1959-re teszi (ESz 371), noha a Magyar történeti szövegtár legkorábbi adatánál az 1958-as évszám szerepel: „Valahol – ki tudja hol? – megtorpantak a nehéz döccenésű kamionok, és le kellett szállniuk” (Bóka 1916²: 447).

Csakhogy a szó már húsz évvel korábban megjelent nyomtatásban. Ligeti Lajos, a kiváló turkológus így számolt be afganisztáni útjáról: „S ugyanazon a földön, ahol Kőrösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin idejében még lóháton kellett utazni úttalan utakon, s ahol a keleti föld kincseit, árucikkeit hetek és hónapok alatt szamárháton vagy tevekaravánnal szállították egyik helyről a másikra, ma már többé-kevésbbé türhető, ápolt utakon autók és kamionok szuszognak-zakatolnak” (Ligeti 1938: 16). A kötetben a szó még háromszor fordul elő (30, 32, 92).

A szövegkörnyezetből egyértelmű, hogy a szó ’árufuvarozásra használt autó’ jelentésére gondol a szerző. Nincs ebben semmi különös: Ligeti Párizsban tanult, kiválóan tudott franciául, és iráni tartózkodása alatt a hivatalnokokkal könnyebben megértette magát Voltaire nyelvén, mint szerény perzsa szókincsével. A szót bizonyára gyakran hallotta a franciáktól is. Azt azonban, hogy az akkori magyarok közül hányan ismerték a kamion pontos jelentését, csak találgathatjuk. Ugyanis a szerző – mint a kolostorokról írt könyvének méltatója megjegyzi, „túl sokat tart olvasóiról” (Joó 1934: 449): nem mindig magyarázza meg az idegen szavakat: a dukán ’boltocska’ (~ tör. dükkân) és a káfir ’gyaur’ (~ tör. kâfir) jelentését csupán az összefüggésből következtethetjük ki, akárcsak a többi afgán vagy perzsa szóét.

Sűrűn említi utazónk a teherautó Afganisztánban honos megnevezését, a lori-t is: ez nem más, mint a jó öreg angol lorry (talán a vagonfajta tervezőjének, Laurie-nak a nevéből), melyet emberek, állatok, csomagok szállítására – többszörösen túlterhelve – egyaránt használtak és használnak a helybéliek. Császári és királyi sorhajóorvosunk is említi a lóré-t már a múlt század legelején: „Nagy földmunka folyik itt, honnét a keskeny vágányu mezei vasúton földdel s kavicscsal telt lórék száguldoznak lefelé a csemulpói kikötőbe” (Bozóky 1911: 500).

Természetesen a jövevényszavak nem ismernek határokat. Használják még az angol lorry szót egyebek között a hindiben, a nepáliban és az indonézban is, az amerikaiból átvett truck-kal együtt, vö. hindi lārī, ṭrak, nepáli larī, ṭrak, indonéz lori, truk. Azonban a Távol-Keleten már csak az amerikai szó terjedt el; vö. koreai teu-reok, japán torakku.

De ez már egy új kerékvágásba zökkent minket.

Balázsi József Attila

A hivatkozott irodalom

1. Szakirodalom
EKED = Si-Sa Elite Korean–English Dictionary. 2002. Seoul, YBM.
ESz = Zaicz Gábor főszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
F[erenczy] G[éza] 1975. Camion – kamion. Magyar Nyelvőr 113–114.
FrMNsz = Eckhardt Sándor – Oláh Tibor 1999. Francia–magyar nagyszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.
NémMSz² = Halász Előd 1964². Német–magyar szótár. 1–2. Budapest, Akadémiai Kiadó.
OlMSz = Herczeg Gyula 1967. Olasz–magyar szótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.
OTED³ = Alderson, Anthony Dolphin – İz, Fahir 1985³. The Oxford Turkish–English Dictionary. Oxford, Clarendon Press.
PKJD = Takebayashi, Shigeru 2003. Pocket Kenkyusha Japanese Dictionary. Oxford, Oxford University Press.
PortMKsz = Király Rudolf 2006. Portugál–magyar kéziszótár. Változatlan lenyomat. Budapest, Akadémiai Kiadó.
RMKsz = Bakos Ferenc 1991. Román–magyar kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.
SOED³ = Little, William – Fowler, H. W. – Coulson, Jessie 1990³. The Shorter Oxford English Dictionary on Historical Principles. 1–2. Revised and edited by C. T. Onions. Oxford, Clarendon Press.
SpMKsz = Dorogman györgy 1992. Spanyol–magyar kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.
SzhMKsz² = Levasics Elemér – Surányi Magda 1967². Szerbhorvát–magyar kéziszótár. Budapest, Terra.
SzlMKsz² = Stelczer Árpád – Vendégh Imre 1983². Szlovák–magyar kéziszótár. Budapest–Bratislava, Akadémiai Kiadó – Slovenské pedagogické nakladateľstvo.
ÚjgMKsz = Mohay András 1988. Újgörög–magyar kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.
VčAS = Fronek, Josef 2000. Velký česko–anglický slovník. Praha, Leda.
ИндрC = Коригодский, Роберт Нисонович – Кондрашкин, Олег Николаевич – Зиновьев, Борис Илларионович ред. 1961. Индонезийско–русский словарь. Москва, Государственное издательство иностранных и национальных словарей.
НепPC = Рабинович, Израиль Сомойлович – Королёв, Николай Иванович – Аганина, Людмила Александрова 1968. Непальско–русский словарь. Москва, Издательство Советская энциклопедия.
НРС = Миронов, Сергей Александрович 1987. Нидерландско–русский словарь. Москва, Русский язык.
ХрC = Бескровный, Василий Матвеевич 1953. Хинди–русский словарь. Москва, Государственное издательство иностранных и национальных словарей.

2. Szépirodalom
Bóka 1961² = Bóka László 1961². Alázatosan jelentem. Budapest, Magvető Kiadó.
Bozóky 1911 = Bozóky Dezső 1911. Két év Keletázsiában. Útirajzok. 1. China és Korea. 2. Japán. Nagyvárad, Sonnenfeld Adolf.
Joó 1934 = Joó Tibor 1934. Sárga istenek, sárga emberek. Nyugat 21: 448–449.
Ligeti 1938 = Ligeti Lajos 1938. Afgán földön. Budapest, Franklin-Társulat.